Mi itt az irodában ülve, a „tespedve, feltett lábbal, kanapén elfolyva” – típusú munkaállomásokat részesítjük előnyben, ezért úgy dobáltuk egymásnak ezt a tesztet, mint a tüzes golyót. Sok mindent feladunk, de a kényelmet soha! Ám miután már konstans módon bealudtam a déli ebéd és a három órás kávé között, úgy gondoltam, elfogadom a kihívást. Úgy okoskodtam, hogy sosem késő elkezdeni bikini bodyra gyúrni, még augusztusban sem. 

m

via GIPHY


Fél perce sem állok az új hiper-szuper hájtek munkaállomásomnál, mire sikerült elsütnie az első kollégának a poént, hogy

„Jó napot, DTK-hoz jöttem időpontra”.

Innen üzenem még egyszer, hogy hatalmas poén volt, csak így tovább. Nagy veszteség lenne a világnak, ha nem lennének köztünk ilyen kis huncut humorheroldok

via GIPHY

Na, de visszakanyarodva a lényegre, szóval az állva dolgozás első fél órájában már hatalmas tanulságokra jöttem rá! Mint például, hogy mindenképp nagy előny, ha az ember nem üli el a fenekét. Vagy/és nem zsibbad el a lába, mert feltette az asztalra, és kiment belőle a vér... vagy azért, mert nem ér le teljesen a lába, mint nekem (nem nevet).

Nem marad ott a feneked nyoma a bőrüléses széken, és a szék mintája sem hagy rajtad nyomot, amikor felállsz az asztaltól. Csupa-csupa kellemetlen helyzettől kíméled meg magad, ha állva dolgozol – ez mindenképp egy erősen mellette szóló érv. 

Ami a legérdekesebb tapasztalat volt, hogy egy teljesen új magatartást vettem fel a „pultnál”, avagy az álló munkaállomásnál dolgozva. Amíg az asztal mögé beül az ember egy pozícióba, majd nyolc órával később ugyanabból a pózból, totál elgémberedve kikászálódik, addig álló helyzetben teljesen szabadok a végtagok. Egy új irodai testbeszéd születik ezzel, főleg, ha belemerül a munkába. Úgyhogy következzen az irodai testbeszéd-útmutató 2.0, avagy a felegyenesedett ember jelnyelve. 

1. A „mit kezdjek a lábaimmal” testhelyzet

Már egészen kicsi korban megtanuljuk, hogyan kell ülni szépen az asztalnál, na, de azt, hogy hogyan kell állni az asztalnál, az totál rejtély. Persze erre nem gondoltunk, hogy 2017-re kiegyenesedünk. Fél óra állás után az a hülye érzet tört rám, hogy mi a jó istent kezdjek a lábammal? Már nem bírok tovább állni egyenesen, szorosan a testhez simuló alkarral, jólesne egy kis mozgás. Úgyhogy a lábak automatikusan elkezdenek veresegyházi asszonykórust megszégyenítő táncot ropni. Ha negyven fok van, akkor egy kis szoknyarázás is belefér. Ha megérkezik végre az ügyféltől a brief, ne felejtsünk el hozzá csujogtatni!

2. Az „öntudatlan ringatózás” testhelyzet

Az öntudatlan ringatózás az első olyan testhelyzet, amiről keményen megpróbálják az embert lenevelni iskolai felelés közben a rikácsoló tanárok. Tök fölöslegesen, mert úgy belénk van kódolva, mint a sicc. Persze nem árt emlékeztetni magunkat, hogy ha valakivel épp beszélünk, legalább akkor ne csináljuk. Ha ezt a mozdulatsort látod valakitől, amint vadul gépel egy álló munkaállomásnál, akkor tudd, hogy nem őrült meg, nem aerobicozik, nem latin-amerikai ritmusokra ropja, csak benne van a flowban, és le kell vezetnie az energiáit.

3. A „jöttem Pilatesre” testállás

Ha gyanúsan nyújtó mozgást látsz a kollégádtól, akkor tudhatod, hogy már harmadik fázisú flowban van az alany. Egyre jobban veszíti el a kapcsolatot a külvilággal, és húzza be őt az álló munkaállomás. Fejben dolgozik, lélekben az esti Pilatesre gyúr. 

4. Az „Istenem, de jó, hogy ezt a ruhát vettem ma fel” testhelyzet

Az álló munkaállomásnak az ülővel szemben nagy előnye, hogy az alany negyven fokban teljes testes felüdülést kaphat a ventilátor árnyékában. Amikor már szemérmetlenül hűti magát a kolléga, akkor tök fölösleges vele kapcsolatot teremteni, mert jól láthatóan a Copacabanán érzi magát. Ha még is megpróbálnád, ne csodálkozz, amikor meg akar győzni arról, hogy dolgozz te is állva. 

5. A „Teljesen flowban otthon érzem magam, nem hallok, nem látok” testhelyzet

Ez már nem is flow, ez már tudatalatti tudatalattija. Innen még az ebédre hívó szót sem hallja meg az ember lánya, csak akkor bukkan fel a munkában pörgés mély óceánjából, ha ő maga ki akar jönni. Itt születnek a legbölcsebb gondolatok, a legmagvasabb tanulságok – ez az utolsó fázis az álló munkaállomás flowban. Amikor kijön belőle, érdemes megkínálni egy kávéval (egy cukorral és meleg tejjel issza) esetleg egy kis frissítővel. 

De, ha olyan szuper helyen dolgozik az ember lánya, mint én, akkor mindezek helyett a következőt kapja: 

Amikor, pedig végre kijössz a flow-ból, akkor azt látod, hogy tele van veled a főnököd Instagramja, amint épp egy kiállást gyakorolsz.  

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

D.Tóth Kriszta (@dtothkriszta) által megosztott bejegyzés

Szóval, amondó vagyok, hogy mindenkinek csak a saját felelősségére ajánlom az álló munkaállomást. Jól láthatóan nem veszélytelen az állva dolgozó ember, könnyebben esik flowba, mintha ülve dolgozna, és a környezetére is láthatóan jó hatással van. 

Szőcs Lilla

Olvasd el korábbi írásunkat is a témáról: Így tesz tönkre a sok ülés – A szakember megoldásai, hogy ne rokkanj bele

 A képek a szerző tulajdonában vannak