–

Iránban a demonstrációk december 28-án indultak, az elszabaduló infláció és az alapvető élelmiszerek árrobbanása tömegeket vitt utcára. Rövid idő alatt azonban a tüntetések nyíltan a teokratikus vezetés ellen fordultak. A Reuters által idézett HRANA jogvédő szervezet szerint két hét alatt 490 tüntető és a biztonsági erők 48 tagja halt meg, valamint több mint tízezer embert tartóztattak le. Ugyanakkor az iráni hatóságok hivatalos adatokat nem közölnek.

Az állam válasza a megszokott forgatókönyvet követi: internetleállás, tömeges őrizetbe vételek, és azzal vádolják a tüntetőket, hogy külföldi – főleg amerikai és izraeli – érdekeket szolgálnak. Az állami televízió „felfegyverzett terroristákról” beszél, miközben ravatalozók és halottasházak előtt gyászoló családok képei járják be a közösségi médiát.

Nők a tüntetések élén

De más, rendkívül erős üzenettel bíró videók is terjedni kezdtek az interneten:

fiatal nők a nyílt utcán rágyújtanak egy cigarettára Ali Hamenei ajatollah égő portréjáról, gyakran fejkendő viselése nélkül – ezek közül egy is elég lenne ahhoz, hogy a világ legnőellenesebb rezsimjeként ismert országban elvigye őket az erkölcsrendészet, ahogy az már korábban többekkel is történt. 

A gesztus ugyanis egyszerre utasítja el a rendszer politikai-vallási tekintélyét és a nőkre kényszerített szigorú társadalmi szabályokat – írja az EuroNews.


A legismertebb áldozat, a 22 éves kurd nő, Mahsza Amini – akit azért hurcoltak el, mert nem viselte elég szorosan a hidzsábot –, a rendőrségi őrizet alatt vesztette életét 2022-ben. A tragédia után országszerte tüntettek, kialakult a Nők, Élet, Szabadság mozgalom is, amelyet minden erejével próbált elnyomni a hatalom. Sőt, még iskolás lányokat is letartóztattak, a tiltakozásokat követő hónapokban sorozatos mérgezésekről érkeztek jelentések lányiskolákból szerte az országban. Vizsgálati jelentések szerint 2023-ban legalább 15 iráni városban több mint 800 diákot mérgeztek meg.

Épp ahogy a 2022-es tüntetéseknél, most is éles lőszerrel, könnygázzal és letartóztatással lép fel a tüntetők ellen Irán biztonsági ereje. 

A Human Rights Watch és az Amnesty International jelentései szerint a biztonsági erők jogellenesen használtak fegyvereket a békés tiltakozásokon is.

Beavatkozhat Trump

Az iráni ellenállás fontos eszköze volt korábban is a közösségi média, most pedig a tiltakozásról készült felvételeket világszerte ezrek osztották tovább, ami miatt nehezebb helyzetbe került a rezsim a zavargások elfojtásával. Teherán eközben azzal fenyegetőzött, hogy amerikai katonai bázisokat vesz célba, amennyiben Donald Trump amerikai elnök beváltja megújított fenyegetését, és beavatkozik a tüntetők oldalán. 

Egy amerikai tisztviselő vasárnap azt mondta a Reutersnek, hogy Trump kedden magas rangú tanácsadóival találkozik, hogy megvitassák az Iránnal kapcsolatos lehetséges lépéseket. Míg a Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy az opciók között katonai csapásokról, titkos kiberműveletekről, a szankciók kiterjesztéséről valamint az ellenálló csportok online támogatásáról is szó lehet. 

 

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Unsplah/Raamin ka, Tianlei Wu, Youtube