–

Hetedik éve járul hozzá nyolc magyar civil szervezet az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséhez, átfogó értékelésük szerint Magyarországon tovább romlott a jogállamiság helyzete 2025-ben, miközben a kormány az előző évi ajánlásokat sem valósította meg.

A jelentés az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, a médiahelyzetet, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok működését vizsgálja. A dokumentum szerint romló tendencia figyelhető meg:

  • nyíltan figyelmen kívül hagyják a kormánypártok számára kedvezőtlen bírósági döntéseket,
  • számos európai bírósági ítéletet nem hajtanak végre,
  • nőtt a politikai támadások és rágalmazó kampányok száma a bírák és a bíróságok ellen, a jogállamiságot pedig a bírósági bérek bizonytalansága is fenyegeti.

A beadvány szerint a jogalkotási folyamatok továbbra is gyakran gyorsított eljárásban, érdemi társadalmi egyeztetés nélkül zajlanak.

A dokumentum bírálja az állandósult veszélyhelyzeti kormányzást és az ahhoz kapcsolódó rendeleti jogalkotást, amelyet a kormány olyan területeken is alkalmazott, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül a veszélyhelyzet indokához, vagyis az ukrajnai háborúhoz.

A korrupció elleni fellépés terén a civil szervezetek szerint az intézményi keretek nem biztosítják a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását és az elszámoltathatóságot. A médiahelyzetet értékelve a dokumentum a tulajdonosi koncentrációra, az állami hirdetések torzító hatására és a szerkesztői függetlenség gyenge garanciáira is felhívja a figyelmet.

Kirívó esetek

A beadvány külön kitér arra is, hogy a jogállamisági problémák aránytalanul érintik a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat: kiemelik az alaptörvény módosítást és a gyülekezési jog szűkítését, amellyel betiltották a Pride-rendezvényeket.

A dokumentum szerint a gyermekvédelmi rendszerben feltárt súlyos visszaélések után a kormány elsősorban intézményi átszervezésekkel és a hatósági, illetve rendészeti felügyelet megerősítésével reagált.

A civil szervezetek úgy látják, hogy ezek az intézkedések a kontrollt erősítették, miközben nem foglalkoztak érdemben a rendszer alapvető szakmai problémáival, például a szakemberhiánnyal, az alacsony bérekkel és a megelőzés hiányosságaival.

Emiatt a válaszokat nem tartják alkalmasnak a visszaélések hosszú távú megelőzésére.

Bár 2025-ben nem volt példa civil szervezetek betiltására vagy kényszerfeloszlatására, a bejegyzési eljárások elhúzódnak, a közhasznú szervezeteket kiterjedt ellenőrzések terhelik, és több korlátozó jogszabály továbbra is hatályban van. A dokumentum kiemeli az Iványi Gábor lelkészhez köthető Oltalom Karitatív Egyesülettel szembeni hatósági eljárásokat, valamint a közélet átláthatóságáról szóló, a sajtóban inkább ellehetetlenítési törvénytervezetként ismert javaslatot is, amely „szuverenitási kockázatra” hivatkozva lehetővé tenné civil szervezetek, független médiumok és akár piaci szereplők listázását, finanszírozásuk korlátozását, valamint súlyos szankciók alkalmazását. A javaslat elfogadását ugyan elhalasztották, de bármikor újra előkerülhet. 

A dokumentum célja, hogy részletes civil értékelést nyújtson az Európai Bizottságnak a magyarországi jogállamisági helyzetről, és hozzájáruljon a 2026-os jogállamisági jelentés megalapozásához. A munkában részt vett az Amnesty International Magyarország, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs, a Political Capital és a Transparency International Magyarország.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Katrin Bolovtsova