„Mi volt a suliban? Semmi"– Kérdezz másképp, és a gyerek válaszolni fog!
Túl vagyunk a szeptemberen. Az iskolakezdés okozta első sokkon. Mostanra már beállt a rendszer, és benne a klasszikus kérdések; Mi volt a suliban? Van házid? Milyen volt az ebéd? Ezek azok a kérdések, amelyekre biztosan nem kapsz értelmes választ. Nem csoda, hiszen te magad is unod őket... Szerintünk itt az ideje valami újat kipróbálni. Dr. Gyurkó Szilvi összeírt néhány alternatív kérdést az iskolás gyerekek szüleinek.
-
1.
A klasszikus:
Milyen volt a kaja?
Ezt kérdezd helyette:
Mi volt a legjobb az ebédben?
Mi volt a legrosszabb az ebédben?
Mi segített volna rajta? A só például? Szerinted miből készítették? Volt benne répa? Szerinted kinek ízlett volna az ebéd? Volt olyan része az ebédnek, ami ízlett?
Ezért jársz jól, ha máshogy kérdezed:
Gyermekjogi szempontból fontos, hogy a gyerekeket megilleti az egészséges fejlődéséhez szükséges, elég jó minőségű tápanyag, amibe beletartozik a vállalható menzai kaja is. Tehát nemcsak azért fontos rákérdezni az ebédre, hogy kiderüljön: mennyi bundáskenyeret kell majd vacsorára készíteni, hanem azért is, mert ha a menza minősége nem megfelelő, azt érdemes a megfelelő helyen (például az intézményvezető felé) jelezni. Akárki akármit mond (és hiába „volt így a mi időnkben is, mégis túléltük") nem szabadna, hogy törvényszerű legyen a rossz minőségű menza. Természetesen tudom, hogy a gyerekek hajlamosak akkor is rávágni a menzakajára, hogy vacak, ha valójában nem volt rossz. Az általános (és teljesen normális) hőbörgésen túl az iskolai ebéd valódi minőségéről akkor kaphatsz képet, ha nem általánosságban kérdezel, hanem árnyaltabban.
2.
A klasszikus:
Mi volt a suliban?
Ezt kérdezd helyette:
Milyen napod volt? Mi volt a legjobb, ami ma történt veled? Történt ma valami olyan, ami elszomorított? Elmeséled? Melyik szót használták ma leggyakrabban a tanárok? Mi volt ma a legviccesebb?
Ezért jársz jól, ha máshogy kérdezed:
Ezekre a kérdésekre – némi kitartás után – jó eséllyel valódi válaszokat kapsz. Ami egyrészt zseniális, hiszen (végre!) beszélgethetsz a gyerekkel, viszont azt is jelenti, hogy a kérdés kinyithat olyan ajtókat, amelyeken belépve fontos, hogy értő módon, figyelemmel hallgassuk meg. Ha tehát elkezd mesélni, az azt jelenti, hogy neked is időt kell szánnod arra, hogy meghallgasd őt.
3.
A klasszikus:
Van házid?
Ezt kérdezd helyette:
Szeretnél egy kicsit lepihenni miután hazaértünk? Vagy van olyan, amit meg kell csinálni holnapra? Mennyi szabadidőd lesz ma délután?
Melyik tantárgyból adták fel a legkönnyebb házit? És melyikből a legnehezebbet?
Melyik tantárggyal fogod kezdeni délután?
Ezért jársz jól, ha máshogy kérdezed:
A gyerekeknek joguk van a szabadidőhöz és a pihenéshez, valamint a játékhoz is. Ha úgy érzed, hogy túl sok a házi feladat, akkor ne fogd vissza magad, nyugodtan mondd el neki, hogy ez nincs rendjén. És mondd el ezt az iskolában is! Az empatikus, elfogadó, együttérző szülői kérdések nagyon sokat segítenek a gyereknek abban, hogy a házit valódi feladatnak, és ne borzalmas nyűgnek érezze.
4.
A klasszikus:
Hazahoztad a tornacuccod?
Ezt kérdezd helyette:
Ma beindítom a mosógépet. Be tudom tenni a tornacuccodat is? Szeretném kimosni a tornacuccodat. Segítesz ebben?
Ezért jársz jól, ha máshogy kérdezed:
Itt persze nemcsak az a fontos, hogy jól kérdezz, hanem az is, hogy a nem kívánt tagadó válasz esetén jól válaszolj (nem a számonkérésre, hanem arra helyezve a hangsúlyt, hogy neked milyen érzéseid, gondolataid, vágyaid vannak a pudvás zoknijával meg a feltehetően erősen elszíneződött pólójával kapcsolatban).
Van gyerek, akivel könnyű beszélgetni, és van olyan, akit jobban „meg kell dolgozni”. Alapvetően azért mégis az a helyzet, hogy ha ő is érzi a valódi érdeklődést, idővel megtanul érdemben beszélgetni.
Ehhez az kell, hogy megtapasztalja, milyen az, amikor értő, kizárólagos figyelemmel hallgatják. Ami a legfontosabb: adj időt magadnak és a gyereknek is, hogy mire hazaértek a suliból, és leültök vacsorázni, már ne a hétköznapi gondokról kelljen beszélgetni, hanem olyan témákról, érzésekről, gondolatokról, amelyek valójában foglalkoztatnak benneteket.
Dr. Gyurkó Szilvia
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/EpicStockMedia