-

„Ha Alabamába költözünk, akkor nem mennek a gyerekek iskolába. Otthon fogom őket tanítani, mert abban az államban alacsony az oktatás színvonala” – mondta egy Amerikában élő ismerősöm. Leginkább az a természetesség volt meglepő, amellyel az otthonoktatást, mint alternatívát tálalta.

Az Egyesült Államokban körülbelül 2.3 millió diák, az öt-tizenhét éves gyerekek három százaléka tanul otthon szülői irányítással. De Magyarországon is egyre többen választják ezt a módszert minőségi, pedagógiai okok vagy a hagyományos oktatástól való eltérő szemléletmód miatt.

De hogy is néz ki a gyakorlatban az otthonoktatás ott, ahol ez természetes?

Az otthonoktatásban részesülő diákok nem intézményi keretek között, hanem szüleik vagy magántanárok segítségével tanulnak otthon. A tengerentúlon jó 25 éve minden államban törvény által elfogadott ez a régóta bevett módszer, amely az angolszász országokban egyre népszerűbb, míg többek között Németországban és Svédországban is tiltja a törvény.

Az otthonoktatást választók döntésük leggyakoribb okaként az alacsony színvonalú oktatást, a nem megfelelő környezetet, ideértve az iskolai erőszakot, a zaklatást, valamint a vallásos nevelést említik.

Nebraska 180 fős kisvárosában, egy órányira a legközelebbi várostól, öt gyerekét otthon oktató fiatal pár mesélte, hogy „számukra elképzelhetetlen, hogy ne vallásos meggyőződésükkel azonos szellemű oktatásban részesüljenek a gyerekek”. Az iskolától jó tíz kilométerre egy farmon élő család állatokat tart, maguk termelik a zöldséget, gyümölcsöt. Nemcsak a Bibliára épülő nevelés biztosítása játszott szerepet a döntésükben, de a rugalmasság, a gyerekek bevonása a ház körüli teendőkbe, és így a munkához való viszonyuk, a család egységének erősítése is.

Kortárs kapcsolatot délutáni, iskolai szakkörökön vagy sportfoglalkozásokon tudnak kialakítani a gyerekek. A tantervet a szülők állítják össze, és erről évente egyszer nyomtatványon keresztül értesítik az iskolát. Vizsgák nincsenek. Ha egy-egy tantárgyhoz a szülő nem érzi elegendőnek a tudását, azt az órát a gyerekek a helyi iskolában látogathatják.

Az előnyök

A módszer támogatói szerint számos előnnyel bír az otthonoktatás: rugalmas, a tanrend és a tanmenet a gyerek érdeklődéséhez, tanulási stílusához és igényeihez igazítható. Van lehetőség az erősségekre fókuszálni, és nincs jelen a számonkérés miatti szorongás, a kortársak nyomása. Az otthoni légkör érzelmi biztonságot is ad a gyereknek, miközben szorosabb kapcsolata alakulhat ki a szüleivel és a testvéreivel. A család értékrendje könnyebben átadható, valamint az utazásra fordított idő és anyagiak is könnyebben átcsoportosíthatók így.

A hátrányok

Ellenzői szerint azonban nem ad teret a szociális készségek kialakítására, sok esetben hiányzik a napi ritmus, a szülők szakmai felkészültsége megkérdőjelezhető, és a gyerekek elszigetelődve érezhetik magukat, főként akkor, ha nincs a környezetükben hasonló szellemű család. Az is gyakran elhangzó ellenérv, hogy a gyerek nem tanulja meg az önmagáért való kiállást és a csapatban való együttműködést, amire nagy hangsúlyt fektetnek az amerikai iskolákban.

Mindneki másként csinálja

Tantervek könyvekkel, segéd- és foglalkoztató anyagokkal könnyen megvásárolhatók. Leginkább az intézményi keretek közt folyó oktatásra hasonlít az „iskola-otthon” stílus, amely tanterv szerint, előre tervezett tanmenettel halad. Vannak olyan családok, ahol témák köré szervezik a tanulást, és több tantárgyat is, így ha a gyereket érdekli az amerikai polgárháború, akkor a köré találnak ki feladatokat, múzeumlátogatást szerveznek, témába vágó könyveket, verseket olvasnak vagy történeteket írnak. Az unschooling stílus, amely a legtávolabb áll a formális oktatási stílustól, a gyerek érdeklődését követő szabad tanulás.

Az Egyesült Államokban nem az otthonoktatás létjogosultsága körül zajlik a vita, hanem azt illetően, hogy az állam milyen mértékben szólhat ebbe bele. Az egyes államok idevonatkozó szabályozásai jelentős eltéréseket mutatnak: míg Texasban a szülőnek még csak be sem kell számolnia az iskola felé az elsajátított ismeretekről, addig a Közép-Nyugat államaiban ez évente egyszer szükséges, és főleg a keleti parton a teszteredményeket és a gyerekek munkáiból készül portfóliót is be kell küldeni az iskolába értékelésre. A legtöbb állam nem szabja meg az oktató szülőtől elvárt minimum végzettséget. A szülők és az egy háztartásban élők biztonsági átvilágítása is csak két államban szükséges.

Érdekes módon a felmérések azt mutatják, hogy az otthonoktatásban részesülő gyerekek arányaiban nagyobb számban kerülnek be felsőoktatási intézményekbe, mint a hagyományos keretek között tanulók.

Az otthontanulók jelentős része iskolai zene- és sportfoglalkozásokon, cserkészetben, más otthontanulókkal közös foglalkozásokon is részt vesz. A virtuális iskola, vagyis az általános és középiskolákban alkalmazott távoktatás, egyre több államban bevett módszer, azaz az otthon tanuló gyerek, a tanár és az online osztálytársak közötti kapocs a számítógép.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon sokáig elsősorban a sportolók és a fogyatékossággal élők tanultak otthon magántanulói státuszban. Napjainkban ez megváltozni látszik, mert sokan a leterheltség, minőségi vagy pedagógiai okok miatt az otthonoktatást választják. Külföldön élő szülők közül is sokan íratják be a gyerekeket magyarországi iskolába. Bár ők iskolai foglalkozások után tanulnak együtt a gyerekkel, akik év végén az alaptantárgyakból vizsgát tesznek, módszerük a fentiekkel azonos.

Martin Luther King szerint „az oktatás célja, hogy megtanítson az intenzív és kritikus gondolkodásra. Intelligencia és jellem – ez az igaz oktatás célja.” A formától függetlenül a legfontosabb, hogy megvalósuljon ez a gondolat – a gyermekeink érdekében.

Trembácz Éva Zsuzsa

A szerző legújabb könyve Túró Rudi pálcikával címmel néhány hete jelent meg. Erről és korábbi Amerika! Visszaintegetsz című kötetéről Éva szerzői Facebook-oldalán találsz információkat. KATT IDE!