„A disszertációt részben gép írhatta, így nem fogadtuk el" – Mit gondolnak az egyetemek az MI-ről?

–

A Telex nemrég beszámolt egy kísérletről, amely a Budapesti Corvinus Egyetem operációkutatás tantárgyának oktatóihoz köthető, és a 2025-ös tavaszi félév során zajlott. A kísérletben részt vevő hallgatókat véletlenszerűen két csoportba osztották: az egyik csoport használhatott mesterséges intelligenciát, például a ChatGPT-t a számonkéréseken, míg a másik nem.

A projekt célja az volt, hogy „az oktatók feltérképezzék a mesterséges intelligencia-alkalmazások tanulásra gyakorolt hatását” – írta a lap, amelyet több hallgató is megkeresett, mivel a kísérlet sokaknál kiverte a biztosítékot. Egyes diákok szerint ugyanis nem tájékoztatták őket arról, hogy egy kísérletben vesznek részt, és azt különösen igazságtalannak tartják, hogy míg egyes hallgatók órákat vagy napokat töltenek az anyag elsajátításával, addig mások a mesterséges intelligencia segítségével percek alatt elkészülnek egy dolgozattal – amelynek eredménye is jobb lehet, szintén az MI-nek köszönhetően.

A diákok levelei miatt a Telex megkereste a tantárgy két oktatóját, akik szerint az MI elképesztő változásokat hozott az oktatásban, és a korábbi számonkérési formák – például a programozási beadandók vagy az esszék – mára értelmüket vesztették, mivel ezeket a mesterséges intelligencia már meglehetősen jól meg tudja oldani. Az egyik oktató, Benedek Márton úgy véli, meg kell tanulnunk együtt élni a mesterséges intelligenciával.

Ez a gondolat nem ördögtől való, hiszen a hallgatók előbb-utóbb – amikor munkába állnak – biztosan találkozni fognak az MI-vel. Sőt az sem kizárt, hogy elengedhetetlen lesz számukra, hogy értsenek is hozzá. 

A Corvinushoz hasonlóan más felsőoktatási intézmények vezetőit, oktatóit is foglalkoztatja az, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát integrálni az oktatásba – természetesen ésszerű keretek között. A cél ugyanis nem az, hogy a hallgatók a ChatGPT-vel és más ehhez hasonló eszközök segítségével szerezzenek a diplomát, hanem az, hogy megtanulják a mesterséges intelligenciát jól, biztonságosan használni – akár egy szakdolgozat megírásához is. 

A témával kapcsolatban fővárosi egyetemek vezetőségét és oktatóit is megkerestük. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy:

• Létezik-e az intézményben a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályzat, irányelv vagy kidolgozott módszertan? Ha igen, mióta?

• A hallgatókat tájékoztatják-e arról, hogy a szakdolgozatokat a plágiumkereső mellett mesterséges intelligencia-használat szempontjából is ellenőrizhetik?

• Találkoztak-e már olyan szakdolgozattal, amelyről felmerült a gyanú, hogy részben vagy egészében a ChatGPT írta? Ha igen, mikor történt ez, és mi lett a dolgozat, illetve a hallgató sorsa?

• Az egyetem biztosít-e lehetőséget arra, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan használhatják hatékonyan és etikusan a ChatGPT-t a tanulmányaik során?

A cél nem az, hogy ne használják, hanem hogy értsék, mire lehet jól használni

„Ebben a kérdésben tényleg néhány hónap alatt fordult fel fenekestül a világ,

futunk a technológia után, és folyamatosan gondolkodunk róla, hogyan változtatja meg az oktatást – minden bizonnyal radikálisan”

– válaszolja a kérdéseinkre Dr. Gács Anna, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszékének habilitált egyetemi docense.

Hozzáteszi: előfordultak már olyan konfliktusos szituációk, amelyek oka az volt, hogy a hallgatók a rövidebb házi feladatok megoldásához kritikátlanul használtak MI-t. „A cél szerintem nem az, hogy ne használjanak, a munkájukban is használni fognak, hanem hogy értsék, mire lehet jól használni, és tudják, hogy mit kell ellenőrizniük, változtatniuk, amikor használják” – mondja a Műegyetem docense.

Az intézmény Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén idén arra kérték a hallgatókat, hogy egy táblázatban írják le, hogy a szakdolgozatukhoz hogyan és miért használtak mesterséges intelligenciát. Dr. Gács Anna szerint ennek az a célja, hogy rálássanak, hogy a hallgatók valójában mire használják az MI-t. 

„Ezt ebben a félévben kértük először. A diákoknak elmagyaráztuk, hogy semmiféle következménye nem lesz sem a válaszaiknak, sem annak, ha esetleg nem töltik ki.

Azt is többször kommunikáltuk, hogy a mesterséges intelligencia nem feltüntetett használata a dolgozatíráshoz a plágiummal egyenértékű.”

Dr. Gács Annától azt is megtudtuk, hogy a GTK-n tavaly készült egy dokumentum, amely a mesterséges intelligencia használatának irányelveit foglalja össze. A dokumentumban az áll, hogy az MI az élet számos területén rendkívül hasznos lehet, abban is, hogy segítsen a hallgatóknak a felkészülésben és tanulásban.

„Ugyanakkor az egyetemi hallgatók esetenként szükségét érezhetik, hogy tanulmányi terheiket olyan eszközökkel csökkentsék, amelyek aláássák a tanulmányok célját. Az MI-eszközök használatának e kettős potenciálja világossá teszi, hogy alkalmazását ésszerűbb transzparens keretek közé szorítani, mint tiltani.”

Ez utóbbival kapcsolatban a szerzők leszögezik, hogy a mesterséges intelligencia használatát – a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően – transzparenssé kell tenni. „Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia igénybevételének tényét a mű minden értékelt részén (dolgozat főszövege, táblázatok, kivonatok stb.) megfelelően fel kell tüntetni.” Emellett a hallgatóknak – a más szerzői művek felhasználásához kapcsolódó plágiumnyilatkozathoz hasonlóan – szükséges felelősségi nyilatkozatot tenniük az MI-használatról is.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy mivel egyelőre jelenleg nem áll rendelkezésre olyan eszköz, ami 100 százalékos pontossággal be tudja bizonyítani, hogy az adott dolgozatot például a ChatGPT írta, így az oktatók ennek a megállapításában csak magukra számíthatnak:

„Nem javasolt, hogy a teljesítményértékelést végző oktatók MI-detektáló eszközöket alkalmazzanak az ellenőrzés során. A klasszikus plágiumkereső eszközöket nem erre a célra fejlesztették ki. Az eredetiség ellenőrzése során elsősorban az oktató szakismereteire, a hallgató munkájára és képességeire való rálátására kell támaszkodni, és a teljesítményértékelést az előrehaladás gyakori ellenőrzésével kell elvégezni." 

Újra kellett csinálnia a feladatot, mivel érződött, hogy nem saját kútfőből írta

Kende Anna az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének vezetője is kisebb, órai beadandók esetén találkozott a ChatGPT és más MI-programok túlzott, nem transzparens használatával. Szerinte az is megesett, hogy a hallgatónak újra meg kellett csinálnia a feladatot, mivel érződött, hogy nem saját kútfőből írta.  

A Pedagógiai és Pszichológiai Karon már 2023 áprilisa óta elérhető az a dokumentum, amelyben részletesen leírják, mire és hogyan lehet szabályosan használni a mesterséges intelligenciát, mi a feladata az oktatóknak, sőt még példákon keresztül azt is bemutatják, hogyan lehet szabályosan hivatkozni rá, ha valaki MI-t használt. Emellett kitérnek arra is, hogy mi történik akkor, ha valaki úgy adja le a ChatGPT-vel megíratott diplomamunkáját, mintha a belefektetett, elvégzett szellemi munka teljesen az övé lenne: 

„Ha egy értékelőben (pl. oktatóban) felmerül, hogy a szerző (pl. hallgató) az MI által generált eredményt saját munkájaként próbálja feltüntetni, akkor – az egyetemi szabályok alapján – ennek kivizsgálását kezdeményezheti a kari etikai bizottságnál. Ez adott esetben etikai vagy más (pl. hallgatói fegyelmi) jogkövetkezmények alkalmazásához vezethet, és eredményeképpen a kérdéses mű hasonló elbírálásban részesülhet, mint a plágium."

A tanszékvezető szerint a hallgatók tudnak arról, hogy a plágiumellenőrzés során – például egy szakdolgozat esetén – azt is figyelik, hogy a munkát valójában a hallgató végezte el, és nem az MI.

„Vannak indirekt módjai az ellenőrzésnek: például a Turnitin keresőben látszik, ha egy szakirodalmi forrás nem valós, mivel a szakirodalmi forrást a plágiumkereső mindig »plágiumként« tünteti fel. Az oktató más okból is gyanakodhat, rá is kérdezhet az MI-használatra beadandók és egyéb munkák esetén.

A szakdolgozat szövegét a témavezető a leadás előtt több alkalommal olvassa, javítja, így a mesterséges intelligencia használata vagy a plágium sokkal előbb szokott kiderülni, mint a leadás. Ilyenkor ezt még lehet orvosolni anélkül, hogy bármilyen konkrét szankciót kellene alkalmazni.”

Kende Anna hozzáteszi, hogy az MI-használattal több kurzus is foglalkozik, most már kötelezően be is épült a képzésbe. „Mivel az oktatók általánosságban nem értenek jobban a témához, ők is együtt tanulják ennek használatát a hallgatókkal. Ezért inkább a folyamatos együtt gondolkodás, az etikus és transzparens MI-használat kérdésének napirenden tartása a cél, nem valamilyen konkrét kompetencia fejlesztése vagy tudás átadása.”

Nem fogadtuk el a disszertációt, mivel nagy valószínűséggel részben gép írta 

A PPK-hoz hasonlóan az ELTE Bölcsészettudományi Karán is foglalkoznak az MI-használatával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel. Dr. Bóna Judit a kar kutatási dékánhelyettese elmondta: képzéseket és workshopokat is tartanak az oktatóknak a témában, emellett fut egy hosszú távú projekt is, amely a mesterséges intelligencia és az oktatás összefüggéseit vizsgálja.

„Szakdolgozattal még nem találkoztam, amit az MI írt volna, de olyan angolul írt doktori dolgozattal, amelynek egyes részeit nagyon nagy valószínűséggel a gép írta, már igen. Nem fogadtuk el a disszertációt.

Bizonyítani 100 százalékban nem lehetett az MI-használatot, de tartalmilag is zavaros volt a szöveg, így volt biztos alap az elutasításra”

– írja levelében Dr. Bóna Judit, aki elküldte számunkra a kar hivatalos állásfoglalását a „szerzői művek önálló megalkotásával és jogtisztaságával kapcsolatosan.”

Az állásfoglalás szerzői azt írják, bár az MI-használat bizonyos esetekben – mint szakirodalom-keresés, forrásanyagok rövidítése, nyelvi, stilisztikai ellenőrzés – segítségére lehet a szerzőknek, a művek szövegének érdemi része egyértelműen önálló munkavégzés eredménye.

„Annak eltitkolása, hogy a szerző a tartalom létrehozása / megszövegezése során mesterséges intelligenciát (MI) használt, elfogadhatatlan kutatási kötelességszegésnek minősül, szankcionálása a plágiuméval azonos.”

Az oktatók is egyre gyakrabban támaszkodnak ezekre az eszközökre

A mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolata ma még gyerekcipőben jár. Olyan ez, mint egy új románc, egy kapcsolat: meg kell húzni határokat, tisztázni, kinek mi fér bele, mi oké, és mi nem oké. Miközben az oktatási intézmények világszerte keresik az egyensúlyt az MI-használat lehetőségei és korlátai között, nemcsak a diákokra kell gondolni.

A New York Times beszámolója szerint

egy tavalyi, több mint 1800 felsőoktatási oktató körében végzett amerikai felmérésben 18 százalék nyilatkozta azt, hogy rendszeresen használja az MI-t. Idén ez az arány csaknem megduplázódott.

Vagyis nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók is egyre gyakrabban támaszkodnak ezekre az eszközökre.

Ugyanebben a cikkben a lap egy különös esetet is bemutat: egy, a Northeastern University-n tanuló hallgató rajtakapta egyik professzorát, hogy a ChatGPT-vel készítette el az óravázlatot. A hallgató ezután visszakövetelte a 8000 dolláros tandíját, mivel nem tartotta igazságosnak, hogy ennyi pénzt fizessen azért, hogy egy nívós egyetemen a ChatGPT végezze el a professzor helyett a munkát. Emellett azt sem érezte fairnek, hogy az oktató (állítása szerint) éppen azt tiltotta meg a diákoknak, hogy ők maguk MI-t használjanak tanulmányaik során.

Kaiser Orsolya