„Debrecenbe kéne menni” – Visszatérés harminc évvel ezelőtti önmagamhoz
Amikor egy villámlátogatásból időutazás lesz, és találkozol egyetemista önmagaddal…
Amikor egy villámlátogatásból időutazás lesz, és találkozol egyetemista önmagaddal…
A rivalizálás az emberi természet szerves része már az ősidők óta. De vajon miért jó nekünk? És meddig mehetünk el benne? Pichler Zsófi, akinek az egyetemi közegből nagyon is ismerős ez a fajta versengés, egyebek mellett ezeknek a kérdéseknek járt utána:
A diplomaosztó sok mindent jelent: egy korszak végét, embert próbáló teljesítményt, barátságokat és érzelmek széles skáláját. De mi van azokkal a fiatalokkal, akiknek a Covid nem tette lehetővé ezt az ünnepélyt? És azokkal, akiknek igen, mégis ürességet éreznek?
Menekülés a magyar felsőoktatásból, esetleg a családi béklyótól, vagy csak simán az autonómia megtapasztalása, vagy kalandvágy, ami a fiatalokat a külföldi továbbtanulás felé hajtja? Mindenkinél más húzódik meg mögötte, de tény, hogy minden évben jelentősen nő a külföldi képzésben részt vevők száma. Elmondjuk, hogyan támogathatod a külföldre vágyó csemetédet, és mire érdemes vigyázni.
Egy-két hét, és a leendő egyetemistáknak be kell adniuk jelentkezésüket, ha ősszel szeretnének továbbtanulni. Szerzőnk visszagondolt, hogyan élte meg a választás súlyát pár évvel ezelőtt, és megfogalmazta, hogyan viszonyul hozzá most, amikor már mesterszakra szeretne jelentkezni. A lényeg: ne féljetek, mert változtatni mindig lehet!
Pécsi Eszter mérnök még 70 évesen is terepen dolgozott: egyszer, amikor a bámészkodók meglátták, hogy „egy idős néni” mászik az egyik építkezés állványzatán, kihívták rá a rendőrséget, mert azt hitték, le akarja vetni magát a mélybe. Eszükbe se jutott, hogy ő az épület szerkezetét tervező mérnök…
A kontrollmániás, a kreatív, a potyautas és a titkár… Melyik vagy te? Kiderül, ha kitöltöd Deli Csenge kvízét a csapatmunkáról.
Hogy mi változik meg, amikor a gyerek külföldre megy tanulni? Minden és semmi… Mondja Marishkánk, akinek felnőtt és kiröppent a lánya. És még azt is elmeséli, miféle kalandokkal jár a távanyázás.
Egy egész generáció szenved attól, hogy elvesztek az ünnepek, és megszűnt a létbiztonság. Nehéz így elkezdeni a nagybetűs élet.
A maximalista, oroszlánjegyű bezzeggyerek, az iskolai versenyek ünnepelt sztárja egyetemre kerül, és ezzel párhuzamosan kénytelen megtanulni, hogyan engedje el a magával szemben támasztott túlzott elvárásokat.