Irreális elvárások

A beszélgetésben Enikő mesél a szépséghez való viszonyáról, és arról is, hogy a környezete mennyire jelezte vissza neki gyerekként, hogy szép lenne:

„Szerintem nem tartottak jó csajnak. Én magamat jó csajnak tartottam – a legjobb barátnőm teljesen ki volt akadva, hogy amikor elmegyek egy tükör előtt, mindig belenézek. Tehát valamilyen szinten van bennem hiúság. Szóval szerintem én jobb csajnak tartottam magam, mint a külvilág. A legjobb barátnőm azt mondta, hogy az ő osztályában a fiúk azt mondták – körülbelül hetedikesek lehettünk, és nekem ez annyi furcsa most, hogy hetedikes gyerekek ilyet mondanak már –, hogy jó a testem, de az arcom nem jó. Egyébként szerintem a gyerekek sokszor még szókimondóbbak, mint a felnőttek.

És úgy gondolom, hogy nagyon kritikusak vagyunk az ellenkező nemmel szemben. (...) Olyan elképzeléseink vannak arról, hogy hogyan kellene egy embernek kinéznie, hogy olyat talán egy mesterséges intelligencia meg tud csinálni, de élőben nincs olyan”

– mondta a modell.

Tiniként a felnőttek világában

Enikő kamaszként lett modell, ám a nagy áttörés sokáig váratott magára. Az adásban mesél arról is, hogy majdnem feladta a karrierjét, amikor hosszú idő óta nem jött az áttörő siker, és arról is, hogy gyerekként milyen volt szembesülni a felnőttek sokszor kegyetlenül őszinte kritikájával:

„Amit az iskolában kap az ember, az tényleg csak hülyeség, lehet rá legyinteni. Mert gyerekként belecsöppeni egy felnőttek által irányított világba, és ott akár konstruktív kritikát is kapni – azért gyerekként azt az ember még nem nagyon tudja feldolgozni –, ahol konkrét, komoly elvárások vannak: nehéz. Nagyon-nagyon nehéz volt, és ott nagyon sok új dologgal szembesültem, ami engem már sokkal-sokkal mélyebben érintett, mint azelőtt bármilyen csúfolás. Itt azért elég komoly emberek, akik a divatszakma krémje, akikre a világban rengetegen felnéznek,

valóban egy szempillantás alatt, egy szóval, egy mondattal úgy szét tudják kapni az ember önbecsülését, hogy igazi kihívás, hogy az ember ezt tudja kezelni.”

Az anyaságnak hozzá kellene adnia a nők életéhez, nem elvenni belőle

Enikőről a karrierje során számos olyan kép készült, amin sokat megmutat a testéből. Antónia azon kérdésére, hogy ezeket átértékelte-e, miután anya lett, így felelt a modell:

„Úgy gondolom, hogy attól, hogy feleség és édesanya lettem, még ugyanaz az ember vagyok. Ugyanúgy individuális személyként létezem, tudok döntéseket hozni.

Nyilván nem tennék olyat, ami szégyent hozna a családomra, de nem gondolom, hogy egy nőnek bármiben változtatnia kéne csak azért, mert édesanyává vált.

Tehát ennek nem elvennie kellene egy nőtől, hanem hozzáadni. Én ugyanaz a személy maradtam, és nem értem, hogy miért kellene máshogy viselkednem” – mondta Enikő.

Ha kíváncsi vagy, milyen gyerek volt Mihalik Enikő, hogy miért várja, hogy kiöregedjen a modellkedésből, és hogy ő engedné-e majd a kamasz lányát, hogy a nyomdokaiba lépjen, nézd meg a teljes beszélgetést:

Dián Dóri