1. Fogadd el: normális, hogy fáradt

A tanév végére teljesen normális,  ha a gyerek fáradt, ha egyre kevesebb kedve van a tanuláshoz. Ennek élettani okai vannak. Az évnek ebben a szakaszában az emberi szervezet vitamin és energiaraktárai már jócskán kiürültek, ám mi pont ekkor tesszük ki extra terhelésnek a gyerekeket. Sajnos az iskolákban az év végi hajrá időzítése teljesen szembemegy a gyerekek aktuális fizikai és szellemi teljesítőképességével.

Turbózd fel a gyerek étrendjét, adj neki extra vitamint, hogy minél jobb állapotban legyen a hajrá idején!

2. Ne stresszeld!

Míg a mérsékelt stressz javítja a teljesítményt, addig a magas stressz-szint egyértelműen lerontja azt. A szorongó gyerek, aki retteg a számonkéréstől, egészen biztosan nem fog jól teljesíteni. Az utolsó hónapban az iskolában szinte másról sincs szó, mint az év végi jegyekről, elmaradt dolgozatok pótlásáról, témazárók íratásáról. A gyerekek érzik a fokozódó feszültséget, ami nagy megterhelést jelent számukra.

Ebben az időszakban különösen figyelj rá, hogy az otthon a nyugalom szigete legyen!

Ha a kisebb gyerekekkel gyakorolni kell, arra semmiképpen ne fenyegetéssel vedd rá őket, mert szinte garantáltan belső ellenállást alakítasz ki bennük a tanulással szemben. Lehet, hogy ilyen módszerekkel rövid távon valamivel jobb eredményt préselhetsz a gyerekből, ám hosszú távon megbosszulja magát a módszer. Nagyobbaknál sem szerencsés a büntetés kilátásba helyezése vagy a negatív konzekvenciák emlegetése. Esetükben inkább azt érdemes kihangsúlyozni, hogy az előttük álló megmérettetés egy elengedhetetlen lépcsőfok a céljaik elérésében. (Ha a gyereknek nincsenek céljai, ha tényleg nem érdekli semmi, akkor viszont komolyabban érdemes elgondolkodnod azon, mi lehet a háttérben!)

3. Áldott a semmittevés

A gyerek fekszik, bámulja a tévét vagy csak úgy „elvan”, miközben te mindjárt agyvérzést kapsz a lustasága láttán. Az üresjáratok, bár nagyon bosszantók, mégis fontos részei a tanulási folyamatnak. Az elsajátított ismeretanyagnak ugyanis le kell ülepednie, át kell dolgozódnia, hogy később megfelelő formában előhívható legyen.

A látszólagos semmittevés alatt is fontos dolgok történnek a gyerek idegrendszerében, éppen ezért tedd lehetővé számára ezeket az időszakokat!

4. Ki a szabadba!

A több hónapnyi bezártság után most töltsetek minél több időt a szabadban, mozogjatok, biciklizzetek, hülyéskedjetek együtt! Ha már az okos kutatók feltárták, milyen jótékony hatást gyakorol a testmozgás a szellemi teljesítőképességre, a memóriára és a koncentrációra, akkor használjátok ezt az egyszerű  módszert!

Egy kiadós szaladgálással, biciklizéssel sokkal többet segíthetsz neki, mintha még fél órán át kellene ülnie a lecke fölött.

5. Készíts „hajránaptárat"!

Mostanában biztosan te is azt tapasztalod, hogy az idő szinte ólomlábakon jár, soha nem akar véget érni a tanév. Érdemes ilyenkor egy falra ragasztható „hajránaptárat" készíteni. Legyen viszonylag nagy méretű, hogy a kisebbek is könnyen eligazodhassanak benne. Ebbe jelöld be a gyerekekkel közösen a fontosabb dolgozatok, felelések időpontját, illetve azt, mikor lesz vége. Amikor egy-egy napon túl vagytok, ragasszatok rá egy zöld pipát vagy szívecskét, így nyomon követhető az idő múlása. Az is látszik, mennyi akadályon, megmérettetésen vagytok már túl, ami önmagában is motiváló erővel bír. Ez a módszer felnőtt korban is hasznos lehet, mert vizuálisan is érzékelhetővé teszi az idő múlását.

(Ugyanezt a naptárformát természetesen elkészítheted majd a vakációra vonatkozóan is, hogy mindannyian lássátok, mi lesz a szünidő menetrendje.)

6. Tedd föl magadnak a kérdést: mégis kinek a teljesítménye?

Bár év végén a gyerek kapja a bizonyítványt, mégis érezheted azt, hogy a te teljesítményedet is értékelik. Ha ő jól teljesít, kihúzhatod magad, ha azonban nem felel meg az elvárásoknak, szorongani kezdesz.

Fontos tudatosítani magadban, hogy a gyermeked pillanatnyi iskolai teljesítménye elképesztően sok tényezőtől függ.

Életkora, személyisége, a pedagógus módszerei, a kettejük kapcsolata, az osztályközösség, a család élethelyzete, illetve a családon belüli érzelmi kapcsolatok csak néhány tényező azok közül, amelyek befolyásolják, milyen teljesítményt nyújt a gyereked az iskolában.

Arról nem is beszélve, hogy érdemes átgondolni, vajon mekkora jelentőséget tulajdonítasz az érdemjegyeknek? Mindannyian olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik felnőve megállják helyüket a nagybetűs életben. Ha valóban ez a cél, megnyugodhatsz.

Számos kutatás bizonyította már, hogy az életben való beválás vajmi kevéssé függ az iskolai eredményektől.

A mai, folyamatosan változó világban a gyorsan és könnyen alkalmazkodó személyiség állja meg a helyét, aki bátran néz szembe az ismeretlen helyzetekkel, bízik saját képességeiben, és mer kockázatot vállalni. Ezek a tulajdonságok sokkal fontosabbak lesznek az életben, mint az érdemjegyek.

7. A biztonságos szülő-gyerek kapcsolat a legjobb motiváció

A jól motivált gyerekek azok, akik biztonságban érzik magukat. A kiegyensúlyozott, meleg és elfogadó szülő-gyerek kapcsolat lesz az alapja az iskolai motivációnak is. Ha a gyereked érzi a feltétel nélküli szeretetet, ami természetesen nem a szabályok hiányát jelenti, akkor az iskolai megmérettetést is könnyebben veszi. Állj mellette, érezze a támogatásodat, mert csak erről a szilárd talajról tud majd elrugaszkodni!

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus