Ne legyél zombi! – A babák altatása nagy kihívás, de megoldható

–

A WMN-en visszatérő téma a babák altatása

De miért is olyan húsbavágó ez?! Azért, mert amikor a kis- és nagybabák szülei hónapokon, sőt, esetleg éveken át „nem alusznak felnőtt álmot”, akkor – érthető módon – nagyon kimerülnek. Testileg és lelkileg is. Pláne, ha a „rosszalvó” első gyerek mellé, aki valójában nem rossz alvó, csak kicsi még, kis korkülönbsége érkezik egy tesó is (nem beszélve az extrém nehezített pályáról, az ikrességről), és már sztereóban kell minden éjjel helytállni.

Hát, igen, ha szó szerint állni kell, azaz fel kell állni az ágyból, minden éjjel, akár többször is, átmenni a másik szobába, kivenni a síró gyereket, megszoptatni/tápszerezni (amihez még melegíteni, kutyulni is kell), elringatni, visszatenni a babát a kiságyba, visszamenni a hálószobába – akkor ez tényleg nagyon igénybe veszi a szervezetet.

A kimerültséggel társulhat ingerlékenység, lehangoltság is. Így aztán nem fenékig tejfel a babázás időszaka.

De hogyan csinálták ezt régen?

Hogyan csinálják a nagycsaládosok? Hogyan alszanak a sok-sokgyerekesek a harmadik világban?

Először maradjunk itthon. Hogy volt ez régebben, mondjuk, a dédszüleink, ükszüleink korában?

A babák, kisgyermekek szeparált elhelyezése, külön szobában való altatása viszonylag fiatal jelenség. Hiszen csak azóta van ez így, mióta a modern, nyugati világban a családok megengedhetik maguknak, hogy minden családtagnak saját ágya, saját szobája legyen, amit ki is tudnak fűteni. Azelőtt a családtagok egyetlen helyiségben, egymáshoz közel aludtak. Ezzel is melegítették éjjel egymást.

Tehát a gyerekszobára, külön alvás lehetőségére csak a városiasodás, polgárosodás idejében kerülhetett először sor. Így aztán a mai kisgyermekes anyák és apák dédszülei, sőt, még talán a nagyszülei sem aludtak egyedül egy szobában kiskorukban.

A törzsi társadalmakban a mai napig hasonló a helyzet, hogy nincs hova külön tenni egy kisbabát. Ennek a nincs hovának, rengeteg előnye is van.

Minden családban, ahol akár szokásból, akár informált döntésen alapuló, szabad választásból – együtt alszanak a szülők a babájukkal, kisgyermekükkel, ott másképp alakulnak az éjszakák, mint a fent vázolt modern, nyugati életmódot folytató emberek életében.

Annak ellenére is így van ez, hogy a kisbabák alvási ritmusa mindenhol eltér a felnőttek vagy a nagyobb gyerekek alvási ritmusától.

A babáknak kevesebb a mélyalvási periódusa

Többször, könnyebben ébrednek, mint a felnőttek. Ez az egyik fő oka annak, hogy kisbabánk sokszor felsír éjszaka. A másik fő ok a szoptatott csecsemőknél, hogy az anyatej – amely a legideálisabb táplálék a csecsemő számára – gyorsan és könnyen emésztődik, ezért a kisbaba többször megéhezik az éjszaka folyamán. 

A baba idegrendszere még nem érett meg az önmaga elaltatására, a visszaalvás képességére. Ugyanúgy hosszú időbe telik ez az érési folyamat, akár a beszédtanulásé, vagy a mozgásfejlődésé.

Tehát a kicsik nem „jó babák” vagy „rossz babák” (ahogy régen mondták), azaz nem jó alvók vagy rossz alvók a természetük vagy a szoktatásuk szerint, hanem fejlődésben vannak.

A sok ébredésnek természetesen megvan a maga biológiai oka: a magatehetetlen kisbabáknak a túlélést garantálta régen az, hogy az anyjuk folyamatosan jelen volt mellettük.

Hogy ne legyen „zombi” a szülő a fáradtságtól, a többszöri ébredések, kikelések, átmászkálások miatt, illetve, hogy gyermekéről éjszaka is megnyugtatóan tudjon gondoskodni, a baba igényei szerint, a családok egy része azt az éjszakai elrendezést választja, hogy a baba az anya mellett fekszik, karnyújtási távolságra, vagy a szobában könnyen megközelíthetően elhelyezve. Így az anya teljes felébredés nélkül, félálomban tudja a babát visszaaltatni. Ki szoptatva, ki dúdolva, ringatva, simogatva.

A nemzetközi szóhasználatban megkülönböztetünk többféle módot a gyermekkel való egy helyiségben alvásra

 A „bedsharing” kifejezést arra használják, ha a gyermek a szülővel egy ágyban, egy alvófelületen alszik. A „cosleeping” ennél egy bővebb kategória, beletartozik az is, amikor a baba az anya mellett közvetlenül van elhelyezve babaöbölben vagy kiságyban, szorosan az ágy mellet, de külön alvófelületen.

A biztonságos együtt alvásnak természetesen megvannak a fontos szabályai.

A biztonságos együtt alvás irányelvei

Dr. William Sears, nyolcgyermekes gyermekorvos, a University of California docense, az együtt alvás szakértője, a Kötődő Nevelés Nemzetközi Szervezetének (API) tanácsadó testületi tagja. 

Dr. Searsnek magyarul is megjelent könyve a témában, Éjszakai gondoskodás címmel. Honlapján kitér az együtt alvás biztonsági szabályaira, melyeket alább kivonatosan közlünk.

A baba legurulása ellen védekezni kell. A babát az anya mellé javasolt fektetni, úgy, hogy a másik oldalról vagy a fal legyen, vagy olyan rácsvédővel ellátott ágyrács, ahova nem szorulhat be a baba semelyik testrésze.

(Tehát nem túl nagyok a rések a rácsok között, nem sérültek és nem mozognak a rudak.)

• A babát az anya mellé javasolja fektetni dr. Sears, és nem az anya és az apa közé. „Azok az anyák, akiket meginterjúvoltunk a biztonságos együtt alvásról, úgy érzik, hogy mind fizikailag, mind mentálisan olyannyira tisztában vannak a babájuk jelenlétével még alvás közben is, így extrém módon valószínűtlen, hogy ráforduljanak a babájukra. Másrészt viszont az apák egy része, amikor alszik, nem rendelkezik ugyanilyen érzékenységgel a baba jelenlétéről, és így lehetséges, hogy ráfordulnak, vagy egy karjukat rádobhatják a babára. Néhány hónap együtt alvás után úgy tűnik, hogy az apák nagy része kifejleszt egy intenzív tudatosságot a gyermeke jelenlétéról.”
• A babát a hátára fektessük.
• Egy ágyban alváskor nagyméretű ágyat javasol, hogy mindenki kényelmesen elférjen.
• Ha viszont nem egy alvófelületen akarnak a szülők aludni a babával, de hallótávolságon beül, és karnyújtásnyira, akkor a baböböl használatát javasolja, mely a nagyágyhoz rögzíthető.

Amit nem szabad együtt alvás esetén

• Ne aludjon a szülő együtt a babával alkohol, drog, nyugtató befolyása alatt.
• A szélsőségesen elhízott anyáknak sem ajánlja az együtt alvást.
• A teljesen kimerült szülő se aludjon együtt a babával.
• Nem ajánlja továbbá a párnás felületen való szoptatásba való belealvást, mint például egy díványon vagy vízágyon.
• Bébiszitter se aludjon a babával együtt, mert az ő ébersége nem egyenlő az anyáéval.
• Kilenc hónaposnál kisebb babával ne aludjon együtt a nagytestvér egymás mellett.

(Megjegyzés: Ezt más szerzők 12 hónapos kor alatt említik.)

• Ne aludjunk együtt a babával kanapén, díványon, hogy a baba ne ékelődhessen be a támla alá, illetve ne gurulhasson le a másik oldalon.
• Ne melegítsük túl, és ne bugyoláljuk be túlzottan be a babát. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szülők testhője is melegíti a kicsit!
• Ne viseljünk olyan alvóruhát, aminek hosszú, lógó kötői vannak, sem hosszú ékszereket az ágyban, hogy ne csavarodhassanak a babára.
• Kerüljük az erős szagú hajspréket, dezodorokat, kölniket, hogy ne irritálják és akadályozzák a baba apró orrjáratait.

Részletes tájékoztatót angol nyelven dr. Sears honlapján lehet találni.

Más szakértő források

• Prof. James McKenna, a Notre Dame University alváslaboratóriumának vezetője, vagy az API említik még szabályként, hogy dohányzó szülő ne aludjon a babával.
• Csak elsődleges gondozó személy aludjon vele. McKenna csak a szoptatós anyának ajánlja az együtt alvást kisbabával, mert ő az, akinek a szervezete teljesen rá tud hangolódni a csecsemője működésére, éjszaka is. Ugyanakkor az apák és gyermekük közötti kötődés kialakulását is támogatja, ha éjszaka nincsenek távol egymástól.
• Illetve egyéb források, kitérnek arra, hogy egymáshoz rögzített ágyak esetén a réseket meg kell szüntetni, és a leesést meg kell gátolni minden oldalon.
• Bolyhos takarók, nagypárnák, sok plüssállat ne legyen az ágyban.
• Természetesen, élő állat sem, például macska vagy kutya. McKenna még azt is említi, hogy ha az anyának nagyon hosszú a haja, akkor legyen felkötve éjjel, hogy az ne tekeredhessen a kicsire.

A fenti szabályok jó része persze igaz a külön, rácsoságyban altatott kisbabák elhelyezésére is, nem pusztán az együtt alvásra.

Minden családnak megvan a maga életstílusa

Van, akiknek egy harmadik, felnőtt ágy rögzítése a franciaágy és a fal között felel meg. Akad, akinél egy matrac elhelyezése az ágy közelében. Olyan is, ahol az egész család matracon alszik, mint a japán tradícióban, és így a már forogni, mászni tudó baba semmiképpen sem esik le.

A lényeg, az, hogy ne hagyjuk síni a kisbabát! Ne várjuk, hogy majd alvásba sírja magát, hanem reagáljunk már hamarabb az apróbb jelzéseire!

Erről egy előző cikkben ITT írtam már. 

Fontos, hogy az újdonsült anyuka és apuka merjen hinni abban, hogy az alvási szokások kialakítása a család magánügye, a hálószoba a család magánszférája, amibe a rokonoknak, ismerősöknek kevés a beleszólása. Merthogy gyakran pont a bele- és beszólások nehezítik meg az újdonsült kiscsalád saját, felszabadult életmódjának kialakítását.  

Tamás Anna

Korábbi cikkeink a közelmúltban az altatás témájában: ITT, ITT, ITT és ITT

Ajánlott irodalom: ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images