„Fáj, de azért akarom”? – A taboo romance könyvek veszélyes világa
–
A könyves trendek ma olyan gyorsan változnak, hogy nemcsak a laikusoknak, de a szakértőknek is nehéz tartani a lépést. Sokak számára iránytűt jelentenek a BookTok influenszerei, akiket az Instagramon és a TikTokon is követhetünk. Ha az ember pörgeti ezeket az oldalakat, tudja, hogy ezeken a platformokon hatalmas népszerűségnek örvend a fantasy műfaja, valamint a romantasy (a fantasy és a romantikus regények keveréke), a spicy (erotikus-romantikus történetek) és a dark romance (sötét, tiltott vágyakról szóló művek).
A taboo romance azonban külön kategória: olyan jelenségeket mutat be romantikus keretben, amelyek társadalmilag, erkölcsileg és/vagy jogilag is problémásak – például vérrokonok közti szexet. Ilyen például Tabitha Suzuma Forbidden című regénye is, amely egy érzelmileg intenzív, megosztó történet egy testvérpár tiltott szerelméről. Bár mély és összetett, nem való mindenkinek. Kritikus figyelemmel olvasva fontos kérdéseket vet fel a szeretet, a felelősség és a határok kapcsán. A könyv egyes részeiben könnyű megfeledkezni arról, hogy édestestvérekről van szó – éppen ezért nem szabad hagyni, hogy teljesen elringasson. A karakterek belső vívódásai kijózanítóan hatnak, de ez nem tündérmese – és nem is akar az lenni.
A taboo romance műfaj már a nevével is jelzi: itt valami nem szabályos, nem elfogadott történik. Sokak számára ez nem elrettentő, hanem épp ellenkezőleg: vonzó – mint a piros gomb, amit nem szabad megnyomni. És persze ettől még nagyobb a kísértés.
Hol a határ fantázia és valóság között?
Dr. Vass Dorottea olvasáskutató szerint
„a műfaj megjelenése és térnyerése jól tükrözi, hogy az olvasás ma már nem csupán a szórakozás, információgyűjtés vagy művelődés terepe, hanem egyre inkább az érzelmi izgalom, a feszültségfeldolgozás, az identitáskeresés és a társadalmi határok tesztelésének egyik csatornája is lett.”
A taboo romance gyakran olyan kapcsolatokat ábrázol, amelyek elítélendők: vérrokoni, tanár–diák, mostohatestvér-viszonyok, vagy nagy korkülönbségű párok – a romantikus köntös nem mindig tompítja ezek súlyát.
Ugyanakkor a klasszikus irodalom is tele van tabukkal – mondja Vass Dorottea:
„A tiltott vágyak irodalmi tematizálása valamilyen formában gyakran volt része az emberi kultúrának. Már Boccaccio Dekameronja is tabukat feszegetett.”
És a sor folytatódik: Szophoklész Oidipusz királyában a főhős – tudtán kívül – apját megöli, anyját feleségül veszi. A görög mitológiában Zeusz szinte mindenkivel intim viszonyba keveredett – a rokonaival is. Tökéletes példája a hatalmi aszimmetriának. Shakespeare Hamletje is a vérfertőzés gyanúja köré épül. Nabokov Lolitája pedig – amit sokan félreértenek – nem szerelmi történet, hanem egy ragadozó elméjébe való betekintés.
Vass Dorottea további meglepő párhuzamokra is rámutat: néhány mese burkoltan hasonló témákat érint. „Csipkerózsika eredeti története például arról szól, hogy alvás közben esett teherbe egy fiatal lány egy királytól; Hófehérkét is egy nála sokkal idősebb király csókolja meg, és lehetne ezt a témát a Piroska és a farkas kapcsolatával, vagyis annak eredeti formájával is tovább feszegetni. Egy biztos: ezek a mesékkel kapcsolatos események mai szemmel nézve már problematikusak, de régebben a passzív nők idealizálása toposzként működött. Az ilyen mesék sokszor a társadalmi normák peremvidékén mozogtak, miközben a hallgatók (és később az olvasók) vágyait, szorongásait és határfeszítő fantáziáit is tematizálták.”
Milyen hatással vannak a taboo romance regények a fiatal olvasókra?
A romantikus műfajokban az olvasók gyakran azonosulnak a főszereplőkkel, de veszélyessé válhat a történet, ha közben háttérbe szorul a kritikai gondolkodás. Amikor a regény romantikus vagy erotikus módon mutat be bántalmazó vagy hatalmi aszimmetriára épülő kapcsolatokat – például tanár–diák, fogvatartó–áldozat, felnőtt–kiskorú viszonyokat –, akkor ezek a minták, bármennyire is fikciók, normalizálódhatnak. Különösen, ha hiányoznak azok az értelmezési kapaszkodók, amelyek segítenek elválasztani a vágyat a valóságtól.
Ezért is fontos különbséget tenni a klasszikus irodalom és a mai taboo romance könyvek között.
„A klasszikusok gyakran reflektálnak a tabusítás okaira és a szereplők közötti erőviszonyokra, míg a mai taboo romance trendek egy része ezeket a kérdéseket figyelmen kívül hagyva, romantikus csomagolásban idealizálja a jogilag és erkölcsileg is elítélendő, problémás kapcsolatokat” – hangsúlyozza Vass Dorottea.
A taboo romance a jelenség modern változata – csak explicitebb és szexuálisan egyértelműbb, ráadásul a közösségi média gyorsan terjeszti ezeket.
„A BookTok például nemcsak megosztja ezeket a tartalmakat, hanem erőteljes érzelmi címkékkel – »forbidden but hot«, »guilty pleasure« – normalizálja és idealizálja is őket.”
Például Ana Huang Twisted Love című könyvében egy férfi romantikus manipulációval irányítja a főhősnőt. Vagy Penelope Douglas Birthday Girl-jében a 19 éves lány a barátja apjába szeret bele – a férfi 38 éves. Tiltott, de izgalmas – főleg, ha az illető jóképű, izmos, és még főzni is tud.
„Ha ezek a kapcsolatok jutalmazott, idealizált végkimenetellel zárulnak, az olvasó nemcsak megérti, hanem elfogadhatónak is tarthatja azokat – különösen, ha nincs elegendő irodalmi, etikai vagy életkori távlata az értelmezéshez. Nem hiába kapcsolnak korhatárt egyes tartalmakhoz – ezek közül például a pornót sem zárnám ki példaként.”
A gond tehát nem magával az olvasással van, hanem azzal, ha a történet reflexió nélkül válik „romantikussá”, miközben valójában bántalmazást ábrázol. Az olvasás módja számít: ha lehetőség van a morális dilemmák feldolgozására, az segít az erkölcsi határok megértésében is. Az irodalomórákon, könyvklubokban vagy akár TikTok-kommentekben zajló diskurzus hatékonyabb lehet, mint a tiltás. A cél az, hogy a fiatalok megértsék: ami izgalmas a fikcióban, az nem feltétlenül elfogadható a valóságban.
Mikor ütközik az írói szabadság az etikai felelősséggel?
„A fikció szabadsága lehetővé teszi a tabuk megjelenítését, de nem mentesít az ábrázolás következményeinek felelőssége alól – különösen, ha a történet romantizálja az olyan kapcsolati dinamikákat, amelyek a valóságban bántalmazásnak minősülnek. A kérdés nem az, hogy lehet-e ilyen könyveket írni vagy olvasni, hanem hogy hogyan ábrázolják a tabukat, és milyen értelmezést sugall a szöveg.
Ha a történet nem biztosít semmiféle reflexív vagy kritikai távolságot – például nem mutatja meg az áldozat perspektíváját, nem tematizálja a hatalmi aszimmetriát, vagy boldog befejezéssel jutalmazza a bántalmazó viselkedést –, akkor a mű hatása veszélyesen torzíthatja az olvasói értelmezést.”
Ugyanakkor ezeknek a problematikus történeteknek az olvasása lehetőséget is adhat a határok és tabuk biztonságos felfedezésére. „Freud óta tudjuk, hogy az emberi fantázia gyakran olyan tartalmak köré épül, amelyeket a társadalmi norma elfojt. A tabu mint fogalom nemcsak tiltást, hanem titokzatosságot és vágyat is jelent – éppen ettől válik vonzóvá” – mondja Vass Dorottea.
K. Webster The Wild című 2017-es regénye az írónő legismertebb és legvitatottabb műve. Nem sokkal a megjelenés után az Amazon eltávolította kínálatából, mivel sértette a gyermekpornográfiára vonatkozó irányelveit. Más platformokon azonban továbbra is elérhető maradt. Digitálisan azóta sem, nyomtatott formában viszont újra árusítani kezdték – a kereslet ugyanis nagy úr. Az írónő a könyv elején elhelyezett egy „trigger warningot”, jelezve, hogy tabudöntögető, sokak számára kényelmetlen témát dolgoz fel, és csak bátor, nyitott gondolkodású olvasóknak ajánlja, akik „a legsötétebb helyzetekben is képesek a szerelem utáni vágyat felfedezni”.
Tori Woods Daddy’s Little Toy című könyve 2025 márciusában jelent meg, és hamar komoly felháborodást váltott ki. A történet főszereplője egy 18 éves lány, aki apja barátjával kerül romantikus kapcsolatba – a legdurvább csavar pedig az, hogy a férfi már a lány hároméves kora óta vágyakozik rá. A borító gyerekjátékokra emlékeztető betűtípusa tovább fokozta a visszatetszést. A könyvet független kiadásban publikálták az Amazonon, de a botrány miatt gyorsan eltávolították onnan és a Goodreads-ről is. A New South Wales-i rendőrség gyermekbántalmazási anyagok előállítása és terjesztése miatt vádat emelt az írónő ellen, aki tagadta a vádakat, de a botrány miatt elvesztette munkáját. A kritikusok, influenszerek és olvasók szerint a könyv fetisizálja az ilyen típusú kapcsolatokat, anélkül hogy segítene felismerni, miért veszélyesek ezek a dinamikák a valóságban.
A bántalmazás nem lesz szerelem, csak mert a végén happy end van
Bevallom, az én olvasási szokásaimat is erősen befolyásolja a TikTok, hiszen a For You oldalam tele van BookTokkerek által ajánlott könyvekkel. Ami különösen nagy hype-ot kap, az engem is elkezd érdekelni. Vass Dorottea azt meséli: „Egy 2023-as elemzés szerint a 16–24 éves korosztály olvasmányválasztásában a TikTok hatása erősebb, mint a pedagógusoké vagy a szülőké. A taboo romance könyvek olyan címkékkel terjednek, mint spicy, guilty pleasure vagy toxic but I love it. Ezek a keretezések normalizálják, sőt vonzóvá teszik az erkölcsileg vagy pszichológiailag problematikus kapcsolatokat, miközben közösségi élménnyel is járnak: »ha más is ezt olvassa, talán nem is olyan gáz«.”
A könyvek képesek új világokat nyitni előttünk – de a taboo romance esetében sokszor nem derül ki, mikor lépjük át a határt, amit már nem szabadna. Hatalmi egyenlőtlenség, manipuláció, bántalmazás – ha mindezek romantikus szűrőn keresztül jelennek meg, könnyű elhinni, hogy szeretet is lehet abból, ami valójában erőszak. A pedofília nem elfogadható, csak mert jól van megírva. A bántásból nem lesz szerelem, csak mert a könyv végén happy end van.
Mégis: olvasni kell – a könyv lehet vigasz, barát, kikapcsolódás, menekülés. De, ha olyan történetbe botlunk, amivel kapcsolatban valamiért kényelmetlenül érezzük magunkat, beszéljünk róla valakivel! Értelmezzük a határ fogalmát, mielőtt átlépnénk. Mert a határokat nemcsak átlépni lehet. Meg is lehet ismerni, ki lehet tapasztalni, hogy hol vannak.
R. Balogh Adrienn
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Serhii Mazur
