–

Nem mintha az idők során sokkal közelebb jutottunk volna az amerikai álomhoz, ám a kilencvenes években talán még sokkolóbb volt a kontraszt a vasfüggöny mögül épp, hogy kikacsingató magyarok és az olajmágnás texasi család életszínvonala között. Hatalmas birtok, saját ménes, bejárónő, kertész, meg még ördög tudja, mi. A főszereplőknek pedig olyasmi elfoglaltságaik voltak, amelyekről a tévé előtt Kőbányait szopogató hazai nézőknek alig lehetett tapasztalatuk: marhavásárra, méregdrága éttermekbe és pompázatos estélyekre jártak, dolgozni pedig az óriási birtokról a hatalmas cirkálóikkal, menő európai autókkal vagy épp Bobby-Mercivel a szupermodern felhőkarcolókba. A sorozat egyik vitathatatlan értéke a csilivili háttéren túl azonban az volt, hogy bemutatta, attól még, hogy valakinek a bőre alatt is pénz van, lehet ugyanolyan boldogtalan, és lehetnek ugyanolyan mindennapos problémái, mint egy átlagembernek.

Íme, négy dolog, amit talán nem tudtál az agyonsugárzott sorozatról:

1. Samantha eredetileg nem is az, aki, és Jockey sem

Samantha és Jockey, azaz Linda Gray és Larry Hagman

A gátlástalan és törtető Jockey feleségét, aki házassági problémái elől hol az alkoholba, hol a szeretője karjaiba menekül, az eredeti verzióban Sue Ellennek hívták. Ám a magyar fordításban nagyon hasonlított volna a neve a szú bogáréhoz, ezért lett nálunk Samantha. Akinek amúgy eredetileg nem is szántak egy fikarcnyi szerepnél többet, de aztán annyira lenyűgözte a film készítőit, ahogy a próbafolyamatok alatt – szöveg híján – sokatmondó, mély gyűlölettel ránézett filmbeli férjére, – hogy végül egész pofásra duzzasztották a karakterét.

De hogy még jobban összetörjem az ifjúkori álmokat, azt is el kell árulnom, hogy Jockey az eredeti változatban szintén nem az, hanem J. R., és neki is csak egy halvány szerepet szántak a kiinduláskor. Ezen kívül húsvétkor sem a nyuszi tojja a tojást, szóval ennél a pontnál talán érdemes számot vetni az egész életeddel, és olyan fontos egzisztencialista kérdéseket feszegetned, mint hogy nem hazugság-e mindaz, amiben eddig hittél, és nem csak áttetsző hologramikus illúziók vagyunk-e isten tenyerén.

2. Tényleg folyt a pia rogyásig

A Bobby és Jockey szerepét játszó színészek alapból is sokat nyakaltak a forgatás közben, ez sajnos idővel Larry Hagman végét jelentette, aki 2012-ben halt meg májrákban. Patrick Duffy (aka Bobby) nyilatkozta egy ízben, hogy a forgatás elején ledöntöttek együtt egy-egy pohár pezsgőt, ám Larry ezt követően egész nap további poharakkal locsolgatta a gigáját. Igen buzgón, ami azt illeti – saját bevallása szerint átlagosan öt üveggel fogyasztott egy nap úgy, hogy nem volt részeg tőle. Duffy így emlékszik vissza: „Ebédnél aztán elmentünk egy étterembe, ahol legurítottunk még pár pohárral az étel mellé, késő délután, mielőtt befejeztük volna, még egy kis szíverősítőt vettünk magunkhoz. Az öltözőben aztán megvolt a kilépőital, mielőtt ki-ki hazament volna, hogy elkortyolgasson egy üveg bort a vacsorájához, majd egy lefekvés előtti ital késő este. Szórakoztató volt, de én nem bírtam sokáig ezt a tempót.”

3. Jockey nem is volt gonosz

Bár sokak szemében J. R. maga volt a patás ördög, sem Larry Hagman, sem a sorozat megálmodója, David Jacobs nem tekintette őt negatív figurának. Inkább volt egy machiavellisztikus karakter, egy olajmágnás, aki teszi, ami a dolga üzletemberként. Hagman egyébként egy valódi olajmágnásról mintázta a szerepét, akinél fiatalabb korában hosszú évekig dolgozott – ráadásul olyan lélekrombolóan kőkemény munkát végzett ott, aminek következtében ráébredt, ő nem erre van kifaragva... és inkább beállt színésznek.

4. A sorozat a kommunizmus bukásához is hozzájárul(hatot)t

A román diktátor, Ceaușescu sokáig nem engedélyezte a sorozat vetítését az országában, egészen addig, míg el nem hitették vele, hogy a Dallas valójában a kapitalizmus ellen van, ergo biztonsággal levetíthető a román közönségnek is – cenzúrázott változatban, természetesen. „Azt hiszem, közvetlenül vagy közvetve, de mi is felelősök vagyunk a szovjet hatalom bukásáért – nyilatkozta egyszer Hagman. – Látták a gazdag Ewing-családot, és arra gondoltak, hogy ők nem rendelkeznek ennyi mindennel. Azt hiszem, a jó öreg mohóság volt az, ami végül aláásta a hatalmukat.”

Hogy mennyiben járult hozzá valójában a felszabadításhoz a sorozat, azt persze nem lehet tudni. A világ sikeres meghódítását azonban nem lehet tőle elvitatni: 67 nyelvre fordították le, és több mint 90 országban sugározták, sőt, még egy számítógépes játék is született belőle.

 

Kell több? Ugye, hogy nem. Akkor erre igyunk, whiskey-t, természetesen!

Fúj, ez tea

Fiala Borcsa

 Források: ITT, ITT, ITT

 Képek: Dallas, Lorimar Productions, 1978-1990