–

Kedves D. Tóth Kriszta, kedves WMN!

Tamás vagyok, 180 cm magas, szakállas. Metált hallgatok, néha cigány hardcore zenére pogózok az első sorban, sört iszom Unicummal, focizok és néha még a bírót is szidom. Igaz sokat olvasok, de hát mindenkinek vannak hibái. Egyszer láttam a WMN Facebook-oldalán Márai Az igazi című könyvéből egy idézetet. Miután ez az egyik kedvenc regényem, úgy voltam vele megér egy „tetsziket” ez a pár sor nekem. Aztán valahogy azt vettem észre, hogy néha megnyitom az oldalt, sőt később már el is olvastam a cikkeket. Majd jöttek a kis autókázós videók, így hát azokat is végignéztem. És tetszett, a fene egye meg.  Ez az oldal nőknek szól, ne olvass már ilyeneket Tamás, szedd már össze maga! Mondtam magamnak, miközben Kormos Anett egyik cikkét futottam végig . És érdekelt, és elgondolkodtatott, ahogy a többi bejegyzés is. Igaz az elején még magamnak se mertem ezt beismerni, mint egy elbaszott elrontott kapcsolatot. Először én is a tagadás időszakát éltem. Utána viszont már egészen gyorsan jött a beletörődés korszaka. Jó, a barátaimnak még nem mondtam el, de talán nem is fogom, elvégre mindenkinek kellenek titkok, amik csak az övék.

Néhány évvel ezelőtt írtam egy blogot. Kicsi, de kitartó közönsége volt, akik olvasták szerették. Aztán belevetettem magam a novella- és regényírásba, ami gyakorlatilag a blog végét jelentette. De addig a célom az volt, hogy kicsit máshogy írjak férfiakról, nőkről, kapcsolatokról és ne a már ezerszer ellőtt közhelyeket pufogtassam. Próbáltam még a legegyszerűbb, legegyértelműbbnek tűnő dolgoknak is több oldalát megnézni.

Azt hiszem azért tetszik a WMN, mert próbálja kerülni a közhelyeket, mégis egyszerű tud maradni a szó jó értelmében. Nem közhelyes, finom, de nem modoros, nőies, de nem hivalkodó.

És hogy miért írtam most neked? Egyrészt nem tudom, másrészt, mert talán az ember reménykedik, hogy egyszer majd valami olyat csinálhat, amit szeret, és amiben talán még jó is, és mert tényleg sosem lehet tudni, hogy egy pillanatnyi ötletből – mint ennek a levélnek a megírása – mi sülhet ki. Ha gondolod, mindenesetre szívesen átküldöm néhány írásomat a női szemöldökökről, vagy az egyperces férfi önérzetről.

Üdvözlettel,

Tamás

A fotón nem Tamás szerepel. De nagyjából ilyennek képzeljük. És képzeljétek, hamarosan lehet, hogy tényleg olvashatjátok az írásait itt nálunk, a WMN-en. Mert minket már ezzel a levéllel „megvett kilóra." De el ne áruljátok neki...

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/fototip