Ez történik a testedben a perimenopauza alatt – Egyszerűen, érthetően

–

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

wmnmagazin (@wmnmagazin) által megosztott bejegyzés

A történet jóval azelőtt elkezdődött, hogy megszülettünk volna

A női test egyik legkülönlegesebb – és sokáig kevéssé hangsúlyozott – sajátossága, hogy a petesejtjeink nem termelődnek folyamatosan. A petefészkeinkben található petesejtek már magzati korban kialakulnak, tehát még azelőtt, hogy megszületnénk. Ebből a készletből gazdálkodunk egész életünkben.

Ez a készlet azonban nem állandó.

A petesejtek száma az idő múlásával folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan a minőségük is romlik. Ez nem életmódkérdés és nem „hiba” – hanem a női biológia része. És eljön az a pont, amikor a perimenopauza elkezdődik.

Amikor a petefészek működése elkezd megváltozni – de még nem áll le

A perimenopauza nem egyik napról a másikra kezdődik, és nem azonos a menopauzával. A menopauza orvosi értelemben egy nap, mégpedig az, amely egy évvel az utolsó rendes menstruáció után jön el. Ezután hivatalosan már a posztmenopauzát tapossuk.

A perimenopauza ezzel szemben az ezt megelőző átmeneti időszak, amely akár 7–10 évvel az utolsó menstruáció előtt is elkezdődhet. Ez az az életszakasz, amikor a petefészek működése már nem ugyanolyan, mint korábban – de még nem állt le.

És mivel ez a változás nem egyenes vonalú, hanem hullámzó, a tünetek is kiszámíthatatlanok.

Mi történik hormonálisan?

A petefészek hormontermelését nem egy „ösztrogéngomb” szabályozza, amit valaki kikapcsol.

Ez egy finoman szabályozott rendszer, amelyben több hormon dolgozik együtt. Ahogy a petesejtek – pontosabban a tüszők – száma csökken:

• az agyalapi mirigy gyakran megemeli az FSH-szintet, hogy fokozza a petefészek működését. Így próbál kicsikarni a már fáradóban lévő petefészkeinkből egy-egy peteérést. Amikor ez összejön, akkor kicsit stabilabbak lesznek a petefészekhormonjaink, amikor viszont nem, ott jócskán érezzük a tüneteket;
• az ösztrogénszint nem egyszerűen csökken, hanem sokszor ingadozik – néha még magasabb értékeket is mutathat;
• a progeszteronhatás bizonytalanná válik, mert egyre gyakoribbak az ovuláció nélküli ciklusok, és a progeszteron főleg a peteérés hatására meginduló folyamatokban termelődik.

Ez a hormonális hullámzás az oka annak, hogy a perimenopauza nem egyetlen, jól körülírható tünettel jelentkezik, hanem nagyon sokféleképpen. És ez az oka annak is, hogy egyik hónapban „semmi különöset” nem érzünk, a következőben pedig mintha minden egyszerre borulna fel.

Miért nem lehet ezt egy vérvételből megállapítani?

Fontos tisztázni egy gyakori félreértést: a perimenopauza diagnózisa nem laborlelet, hanem klinikai tünetek alapján áll fel.

Ez azt jelenti, hogy az orvos nem egyetlen vérvizsgálati érték mentén mondja ki, hanem az életkor, a tünetek és a ciklusváltozások összképe alapján. Sokan keresik azt a biztos vizsgálatot, amely egyértelműen kimondja: igen, ez perimenopauza. Csakhogy ilyen teszt sajnos nem létezik. 

Éppen azért nem, mert ebben az időszakban a hormonok szintje nem egyenletesen csökken, hanem nagyon nagy ingadozásokat mutat. Egy adott napon mért ösztrogén- vagy FSH-érték lehet teljesen „normális”, miközben a következő ciklusban már egészen mást mutat.

Ezért egyetlen laborvizsgálat félrevezető lehet, és a nemzetközi ajánlások szerint önmagában nem alkalmas a perimenopauza diagnózisára. A perimenopauzát tehát nem „kimutatni”, hanem felismerni kell – a test jelzéseiből, összefüggéseiben.

Nem az egész hormonrendszer romlik el

Fontos kiemelni: a perimenopauza nem azt jelenti, hogy a teljes hormonrendszer összeomlik.

A pajzsmirigy, a stressztengely, az anyagcsere és az idegrendszer működik tovább, viszont a petefészek hormontermelésének ingadozása hat ezekre a rendszerekre, érzékenyebbé teheti őket, és felerősítheti az addig is meglévő hajlamokat. Ezért ebben az életszakaszban tényleg minden mindennel összefügg.

Miért ennyire különböző módokon jelentkezik?

Mert a perimenopauza nem egy állapot, hanem egy átmenet. És az átmenetek ritkán kiszámíthatók.

Van, akinél az alvás romlik meg először, van, akinél a ciklus válik kiszámíthatatlanná, van, akinél a hangulat, a koncentráció vagy a testösszetétel változik meg látványosabban. És van, akinél mindez hullámokban, egymást váltva jelenik meg.

Amit sok nő túl későn hall meg

A perimenopauza nem gyengeség, nem túlreagálás, nem az történik, hogy „nem bírod már úgy, mint régen”.

Ez egy biológiailag meghatározott folyamat, amelynek az alapjai már akkor lefektetésre kerültek, amikor még meg sem születtünk – és amely évtizedekkel később, teljesen természetes módon kezd el láthatóvá válni.

Minél jobban értjük, mi történik a háttérben, annál kevésbé ijesztő, és annál könnyebb időben jól reagálni, segítséget kérni, vagy egyszerűen csak együttérezni magunkkal.

A következő részekben ezért lépésről lépésre végigmegyünk azon, hogyan jelenik meg mindez az alvásban, a hőhullámokban, a hangulatingadozásban, a „brain fogban” (azaz agyi ködben), és azokban az apró jelekben, amelyeket eddig gyakran elintéztünk annyival: biztos csak a stressz miatt vannak.

Nem azért, mert baj van. Hanem mert érdemes végre érteni, mi történik velünk.

dr. Sipos Andrea