Pánik a Fehér Házban, Bill Gates kongresszusi vallomása – az Epstein-ügy újabb részletei

–

Bill Gates azt állítja, hogy Jeffrey Epstein megpróbálta felhasználni a magánéletéről szerzett érzékeny információkat – köztük azt, hogy hűtlen volt a feleségéhez – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon rá és újra kapcsolatba lépjen vele. Szerinte a szexuális bűnöző a vele és más befolyásos emberekkel kialakított kapcsolatait arra használta, hogy javítsa a hírnevét és legitimnek tüntesse fel magát. Hozzátette, hogy a nyomásgyakorlási kísérlet nem járt sikerrel, de az eset jól mutatja, milyen módszerekkel próbálta Epstein előmozdítani saját érdekeit, és már azt is megbánta, hogy valaha találkozott vele – mondta a zárt ajtók mögött tartott szerdai kongresszusi meghallgatáson.

„Soha nem lett volna szabad találkoznom vele”

– fogalmazott Gates, hozzátéve, hogy, nem tudott Epstein később feltárt bűncselekményeiről, és nem látta jelét annak, hogy Epstein illegális tevékenységet folytatna, soha nem járt milliárdos magánszigetén, a birtokán vagy a floridai otthonában.

A kongresszusi meghallgatásra azt követően került sor, hogy az igazságügyi minisztérium által januárban nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban több dokumentum, naptárbejegyzés és levelezés is előkerült, amelyek Gates és Epstein kapcsolatára utalnak. A Microsoft-alapító szerint kapcsolatuk néhány találkozóra korlátozódott 2011 és 2014 között, amikor Epstein jótékonysági projektek finanszírozásáról akart egyeztetni vele, de miután ez zsákutcának tűnt számára, megszakította a kapcsolatot Epsteinnel.  

A meghallgatáson szóba kerültek azok a feljegyzések is, amelyekben Epstein arról ír, hogy segített Gatesnek eltitkolni bizonyos szexuális kapcsolatok következményeit. Gates ezeket az állításokat határozottan tagadta, és azt mondta, Epstein rendszeresen terjesztett valótlan történeteket magáról és másokról.

Bill Gates exfelesége, Melinda French Gates február elején állt a nyilvánosság elé azzal, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia, és válaszokat kell adnia, köztük exférjének is, akivel 2021-ben, 27 év házasság után váltak el. Bill Gates nem sokkal később a Gates Alapítvány munkatársainak tartott belső fórumon kért bocsánatot amiatt, hogy többször találkozott Epsteinnel évekkel azután, hogy 2008-ban szexuális bűncselekmények miatt elítélték Epsteint. Akkor is azt mondta, hogy „soha nem töltött időt áldozatokkal”, és bár két orosz nővel volt afférja, ezek Jeffrey Epsteintől teljesen függetlenek voltak.

A Gates-meghallgatás egy szélesebb kongresszusi vizsgálat része, amely azt próbálja feltárni, hogyan épített ki Jeffrey Epstein kapcsolatokat a politikai, üzleti és tudományos elit tagjaival, illetve hogy ezeket a kapcsolatokat használta-e befolyásszerzésre vagy zsarolásra.

Pánik a Fehér Házban 

Jeffrey Epstein amerikai milliárdos pénzügyi befektető évtizedeken keresztül a politikai, üzleti és kulturális elit köreiben mozgott. Saját magángépe, luxusingatlanai és egy privát szigete is volt, ahol ismert politikusokat, tudósokat és hírességeket is vendégül látott. Már 2008-ban elítélték kiskorúak prostitúciójával kapcsolatos vádak miatt Floridában, de egy rendkívül enyhe vádalkuval megúszta a hosszabb börtönbüntetést. 2019-ben azonban újra letartóztatták szexkereskedelem és kiskorú lányok kizsákmányolásának vádjával, de a hivatalos adatok szerint még a bírósági tárgyalás előtt öngyilkosságot követett el.

Bár a fiatal nők és kiskorú lányok szexuális kizsákmányolására épülő hálózatával évek óta sokat foglalkozik a sajtó, az ügy tavaly nyáron kezdett igazán kellemetlenné válni az Amerikai Egyesült Államok vezetésének, amikor egyre többen kezdték firtatni Donald Trump amerikai elnök és Epstein kapcsolatát. A New York Times most részletes riportot közölt arról, hogy információik szerint 

hogyan bénította meg az Epstein-dosszié ügye a Trump-adminisztráció legfelső szintjeit. 

Tavaly nyáron, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedett a Trump-adminisztrációra, hogy adja ki a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos anyagokat, az elnök legfőbb tanácsadói több egyeztetésen is részt vettek, sokszor a Fehér Ház azon termében, amelyet jellemzően nemzetbiztonsági válságok idején vesznek igénybe. A megbeszéléseken jelen volt többek között JD Vance alelnök, Susie Wiles kabinetfőnök, David Warrington, a Fehér Ház jogi tanácsadója, Todd Blanche igazságügyi miniszterhelyettes és Kash Patel, az FBI igazgatója – írja a lap a cikk szerzőinek hamarosan megjelenő könyve, a Regime Change: Inside the Imperial Presidency of Donald Trump alapján.

A lap szerint

a Trump-adminisztráció vezetői attól tartottak, hogy az ügy közvetlenül az elnököt is károsíthatja.

Az FBI birtokában lévő dokumentumokban ugyanis Trump neve is többször felbukkant, ahogyan más ismert közéleti szereplőké is. Bár ezek között számos olyan állítás szerepelt, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékok, az elnök környezetében sokan úgy vélték, azok nyilvánosságra hozatala politikailag vállalhatatlan kockázatot jelentene.

A riport szerint maga Trump sem akarta, hogy újabb Epstein-dokumentumok kerüljenek nyilvánosságra. Tanácsadóinak világossá tette, hogy szeretné lezárni és maga mögött hagyni az ügyet, és ingerülten reagált, amikor a téma szóba került. A lap szerint még a Wall Street Journal egyik, Epsteinhez fűződő kapcsolatát bemutató cikkének megjelenését is megpróbálta megakadályozni, de nem járt sikerrel, pedig még Rupert Murdoch médiatulajdonost, a News Corp vezetőit és a lap főszerkesztőjét is felhívta.

A Fehér Házon belül ugyanakkor nem volt egységes álláspont.

JD Vance alelnök a beszámoló szerint a lehető legtöbb dokumentum nyilvánosságra hozatalát sürgette, még azokat is, amelyek Trumpra nézve kellemetlen vagy nem bizonyított állításokat tartalmaztak. Vance attól tartott, hogy a titkolózás tovább mélyíti a bizalmi válságot a Trumpot támogató választók körében, és végül úgyis a Kongresszus fogja kikényszeríteni az iratok nyilvánosságra hozatalát.

A helyzetet tovább súlyosbították az igazságügyi minisztériumon belüli konfliktusok. A lap szerint Dan Bongino, az FBI akkori igazgatóhelyettese egy megbeszélésen trágár kirohanásban támadta Pam Bondi igazságügyi minisztert, akit a botrány egyik fő felelősének tartott. Bongino és Kash Patel FBI-igazgató állítólag még Bondi lemondását is szorgalmazta. A feszültség odáig fajult, hogy Bongino egy másik találkozóról kiviharzott, és később magánbeszélgetésekben az ügyet Trump saját „Irán ellenbotrányának” nevezte.

A New York Times szerint a Fehér Ház vezetőinek olykor egészen abszurd kérdésekkel is foglalkozniuk kellett. Egy augusztusi megbeszélésen például arról vitáztak, nyilvánosságra kerülhet-e egy évekkel korábbi, bizonyítatlan állítás, amely szexuális visszaéléssel vádolta Trumpot. Az alelnök szerint még az ilyen dokumentumok közzététele is az átláthatóságot szolgálná, az elnök közvetlen munkatársai azonban gyorsan elvetették az ötletet. 

A Fehér Ház erőfeszítései ellenére az Epstein-ügy politikai jelentősége nem csökkent. A New York Times által megszerzett, 2026 márciusában készült belső felmérés szerint a választók körében az Epstein-akták továbbra is a legfontosabb közéleti témák közé tartoztak. Trump saját közvélemény-kutatója arra figyelmeztette a stábot, hogy az ügy még mindig negatívumként jelenik meg egyes szavazói csoportok szemében.

Trump korábban minden jogsértést tagadott. Az amerikai igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy az Epstein-iratokban szereplő, Trumpot érintő állítások „megalapozatlanok és hamisak”, ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy tudhatott a milliárdos bűncselekményeiről. Több független sajtóorgánum pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes dokumentumok hiányozhatnak a közzétett iratokból, többek között az FBI-feljegyzései annak a nőnek a vallomásáról, aki Donald Trump amerikai elnököt is megvádolta szexuális bántalmazással. A minisztérium szerint kizárólag „védett vagy duplikált” dokumentumokat tartottak vissza, illetve olyan iratokat, amelyek „folyamatban lévő szövetségi nyomozást” érinthetnek.

Nagy Andi