–

„Egyetlen segélykiáltás sem maradhat válasz nélkül” – mondja Vitályos Eszter a videójában, én pedig egyetértően bólogatok.

Aztán érkezik a hír, hogy a bíró megvizsgálta a körülményeket, és arra jutott, hogy a Renner Erikát megcsonkító, lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián feltételesen, idő előtt szabadulhat. Hogy a bíróságon anno kimondták, hogy az elkövető nemcsak az áldozatára, de a társadalomra is veszélyes, nem számít. Hogy ha valamivel később ítélik el, az új szabályozás értelmében már fel sem merülhetne az idő előtti szabadulás – az sem. 

Pedig hasít az áldozatvédelem. Egy tavalyi szabályozás – amit büszkén hirdetett Tuzson Bence igazságügyi miniszter – lehetővé teszi, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsátásáról szóló döntés előtt meghallgassák és figyelembe vegyék az áldozat szempontjait. A gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy az áldozat által elmondottakat, a félelmeit, a véleményét a jegyzőkönyvvel együtt, egy az egyben átadják a szabaduló elkövetőnek.

Ráadásul teszik mindezt anélkül, hogy erre figyelmeztetnék az áldozatot.

„Felhívjuk mindenkinek a figyelmét, hogy a családon belüli erőszak megelőzése, a gyengék, a nők védelme közös felelősségünk” – üzeni a kormányszóvivő, és bárcsak, bárcsak megfogadná ezeket az is, aki döntési helyzetben van.

De úgy tűnik, a kormánypárt nem akar tudomást venni a problémákról. Hiába kerül az Országházba a nekik címzett példány a Lúg című könyvből, Orbán Viktor és Pintér Sándor nem kíváncsi Renner Erika történetére – arra, ami iskolapéldája a rendszerabúzusnak, ami megmutat mindent, amit a nők elleni erőszak áldozatai nap mint nap megélnek, ami felhívja a figyelmet a hiányosságokra, és amiből nemcsak a társadalom, hanem a törvényhozók és a hatóságok is rengeteget tanulhatnának. Ha valóban lenne erre nyitottság.

Illés Boglárka fideszes képviselő, egykori helyettes államtitkár, aki korábban teljes mellszélességgel hirdette a nők iránti tiszteletet, gúnyos megjegyzés kíséretében dobta el magától a könyvet. Neki ehhez semmi köze, őt nem érinti – arról pedig, hogy a kormány szerint közös felelősségünk lenne a nők védelme, még biztosan nem hallott.

nők elleni erőszak áldozatvédelem távoltartás Vitályos Eszter
Illés Boglárka és Vitályos Eszter – Kép forrása: Youtube/Fidesz

„Biztosíthatom önöket, hogy a kormány nem tétlen. [...] Átfogó reformot kezdeményezünk, hogy Magyarország minden nő számára biztonságos otthon legyen” – ígéri Vitályos a kormány nevében. Szeretnék hinni a fülemnek, lehunyni a szememet, figyelmen kívül hagyni mindent, ami körülöttünk történik, és bízni abban, hogy ezúttal tényleg így lesz majd.

Csakhogy az áldozatok bizalma már régen megtört, és egy-két szépen csengő mondat kevés ahhoz, hogy azt érezzük: számíthatunk a rendszerre.

Pedig igaza van Vitályosnak, a kormány nem tétlenkedik, ha áldozatvédelemről van szó. Tegnap például gondolkodás nélkül szavazták le a parlamentben a DK családon belüli erőszak áldozatainak védelméről szóló javaslatát. E szerint, ha valakit bántalmaz a partnere, a rendőrségnek hivatalból kötelező lenne elrendelni a 48 órás ideiglenes megelőző távoltartást, ha pedig gyerek is érintett az esetben, akkor ennek időtartama 72 órára nő. A távoltartási végzés megszegése esetén a rendőrség köteles lett volna 72 órára őrizetbe venni bántalmazót. A törvényjavaslat azonban – a kormánytagoknak hála – marad javaslat.

„A kapcsolati erőszak nem magánügy. Mondjuk el még hangosabban, mindenkinek van segítség, senkit nem hagyunk magára” – hangoztatja a kormányszóvivő.

Hogy a segítség hirdetése nyilvánvaló hazugság, mostanra már mind tudjuk. Ahogy azt is, hogy a kapcsolati erőszak nem magánügy – társadalmi probléma, aminek felszámolásában komoly szerepet játszhatna a kormány. Hajlandóság viszont, úgy tűnik, továbbra sincs.

De itt vagyunk, ahogy Vitályos kérte, egyre csak többen, akik mondják kitartóan, egyre hangosabban. Egyszer talán meghallják majd ők is.

Mózes Zsófi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/vasare