–

 „Egyértelmű, hogy nem tartja be a számára előírt szabályokat, hiszen a blogján azóta is folyamatosan szidalmaz. Ráadásul a közelmúltban – mivel a személyiségi jogaim megsértése miatt feljelentettem – bírósági tárgyalást tartottak a polgári perben, ahol váratlanul megjelent, nagy lendülettel belépett, majd agresszív módon szidalmazni kezdett. Ekkor éppen a tárgyalóteremben ültem a jogi képviselőmmel és a bírónővel, aki azt taglalta, hogy a zaklató ügyvédje lemondta a megjelenést, ezért elhalasztják a tárgyalást. Ráadásul közel jött hozzám, fenyegető módon lépett fel, illetve válogatott módon szidalmazott” – idézte fel Renner Erika a történteket a Blikknek.

Bár a férfi lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, engedélyt kért a rendőrségtől, hogy a nyomkövetővel elhagyhassa a lakását, ráadásul még útvonaltervet is kapott tőlük a bíróságig.

Annak ellenére, hogy a zaklatóval szemben távoltartási végzés van érvényben, a tárgyalást követően Erika védelméről a hatóságok nem gondoskodtak. „Hozzám sem szólhatott volna, de ő provokált és fenyegetett. Újra nekem rontott, meg is fojthatott volna. Felháborító, hogy ezt megcsinálhatta” – mondta Erika, aki a történteket követően a rendőrséghez fordult. A hatóságok vizsgálják a magatartási szabályok megsértésének körülményeit.

Hogy ilyen még mindig megtörténhet Magyarországon, újabb szégyenfolt az igazságszolgáltatás becsületén – amiről beszélni kell, amivel foglalkozni kell. Amiről nemcsak a hatóságokat kell értesíteni, de be kell emelni a köztudatba is, hogy lássuk mind, milyen az, amikor a kormány zéró toleranciát hirdet a nők elleni erőszakkal szemben. 

És talán egyre többen vannak, akik hasonlóan gondolkodnak: több ellenzéki politikus is posztolt a történtekről. Tordai Bence független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt írta, márciusban épp az ilyen támadások megakadályozására nyújtott be egy olyan törvényjavaslatot, amely kötelezővé tette volna, hogy a bántalmazottat és a bántalmazót ne egymás jelenlétében hallgassák meg, ne várakoztassák őket közös térben, és biztosítsanak rendőri vagy bírósági felügyeletet annak érdekében, hogy ne is kerülhessenek kapcsolatba egymással a peres eljárás során. Tordai elmondása szerint, bár a javaslatot a Fidesz leszavazta az Igazságügyi Bizottság ülésén, ő újra be fogja nyújtani azt.

Dobrev Klára mellett több DK-s politikus is megszólalt a témában. Ahogy arra többek között Mérő Vera is felhívta a figyelmet,

Vadai Ágnes és Hegyesi Beáta azonban ahelyett, hogy támogatásukról biztosították volna Renner Erikát, – feltételezzük, hogy jóindulattal, mégis figyelmetlenségből – hamis információkat posztoltak, amelyeket aztán több, a párthoz köthető oldal is megosztott.

„Milyen rendszer az, ahol a lúgos elkövető a tiltás ellenére az áldozat közelébe mehet és gyalázhatja őt? Ahogy a hatóságok majd megvizsgálják mi történt? Így védik meg a hatóságok a nőket? Rendőrök, ügyészek, hatósági emberek! Ha a te lányod vagy feleséged lenne ilyen helyzetben, akkor is 30 napos vizsgálat lenne? Fotó: Renner Erika, aki nem hagyta, hogy még a rendszer is abuzálja!” – állt a szerkesztés előtt Vadai posztjában, Hegyesi Beáta pedig ennél is tovább ment. Ő ugyanis, miután a közösségi oldalán felhívta a figyelmet a „lúgos orvos által elkövetett” bírósági támadásra, nem volt rest több hozzászólásban is Dobrev – a témától abszolút független – intézkedéseit népszerűsíteni.

Hiszen, nem kérdés, meg kell védeni az áldozatokat, de nézzétek: Dobrev Klára nemcsak kiharcolta a babaváró hitelesek megsegítését, de minden sajtótermékre előfizet, amit ellehetetlenít a kormány! Tapsra nyílna a tenyerem, ha nem a szám elé szorítanám, ahogy kerülget a hányinger.

De nem akarok igazságtalan lenni, időnként mind hibázunk, olvasunk felületesen, fogalmazunk meggondolatlanul. Csakhogy egészen más minőségű felelősség nyomja a vállunkat civilként, mint közel százezres követőtáborral – és sajtófigyelő kollégákkal – rendelkező politikusként, olyan közszereplőként, akinek a társadalom képviselete a hivatása, aki erre szerződött.

Aki egyszerűen nem mondhatja, hogy bocs, nem olvastam el a hírt, ezért posztoltam arról, hogy Renner Erikára a jelenleg is börtönbüntetését töltő Bene Krisztián támadt a bíróságon. Aki, miután mellét döngetve hirdeti az áldozatvédelmet, amikor a hibára üzenetben, posztban és kommentben is(!) felhívják a figyelmét, bocsánatkérés helyett inkább támad – és maga helyezkedik áldozatszerepbe.

Akinek a megnyilvánulásában nehéz a figyelmességet és az odafordulást látni, és hiába minden jóhiszeműség, sokkal inkább tűnik úgy, mintha politikai haszonszerzés lenne a cél.

Vannak, akik legyintenek, hogy felesleges hiszti, nem értik a problémát. Felhívták a figyelmet a történtekre, nem? Akkor meg mit sírunk, nem igaz? Csakhogy az áldozatok – és ugyanígy más kisebbségi és marginalizált csoportok – mindennapi megélése, hogy nem figyelnek oda rájuk.

Hogy magasztosabbnak hitt célok elérése érdekében használják őket, torzítják a velük történteket, és amikor beszélni kezdenek, mások csuklóból hiteltelenítik őket. Nem veszik a fáradtságot, hogy megkérdezzék: mi jelentene valódi segítséget? A saját hozzá nem értésük alapján cselekednek – és kikérik maguknak, ha a feltétlen hála helyett kritika a válasz.

A nő, a gyerek, a mélyszegénységben élő ember nem kampánykellék. Ahogy nem az a bántalmazás, a kiszolgáltatottság és bármilyen kisebbségi lét sem. Olyan problémák ezek, amelyekkel foglalkozni kell, amelyekre társadalmi szinten kell megoldást találni. Odafigyelés és párbeszéd nélkül azonban nincs segítség, ez pedig, valljuk be, melós dolog.

Az ezzel való munka viszont nem megúszható – ahogy a hibák elismerése, és a bocsánatkérés sem.

Mózes Zsófi

A kiemelt kép forrása: Facebook/Vadai Ágnes hivatalos oldala, Facebook/Hegyesi Beáta hivatalos oldala