Csendes éj és idegbaj

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a karácsony gondolatához nagyon sokáig a végtelen stressz kapcsolódott. Kitalálni az ajándékokat mindenkinek külön-külön egy népes családban, bizony igen fáradságos, és sok kreativitást igénylő művelet, főleg ha még a barátokat, és a munkatársakat meglepné az ember. Aztán ott van az ünnepi menü, aminek világraszólónak, minimum hatfogásosnak és persze tökéletesnek kell lennie. De gondolni kell a karácsony másnapjára, harmadnapjára is, nehogy éhezzen a család, amíg zárva vannak a boltok. Legyen szép a karácsonyfa is, a gyerekek viselkedjenek jól, idén kivételesen ne vesszenek össze a sógorok a politikán, ki legyen mosva és vasalva mindenki ünnepi ruhája, akárcsak a damasztabrosz, amit különleges alkalmakra tartogatunk. A hangulat pedig legyen nyugodt, békés, és szeretetteli, áradjon az áhítat, töltse el mindenki szívét a hála, az öröm.

Nagyjából ez az a minimum elvárás, amivel a legtöbb nő szembesül december elején. (Azért mondom, hogy a legtöbb nő, mert egy friss felmérés szerint a háztartások mentális terheinek 71 százaléka – azaz a tervezés, ütemezés és szervezés komplex feladatköre – az anyákat nyomja, ez az egyensúlyhiány pedig stresszhez, kiégéshez, illetve a nők karrierjének és kapcsolatainak megterheléséhez vezet. Az ünnepek alatt ez az arány még inkább eltolódik.) Nem csoda, ha sokan inkább a túlélésre játszanak.

Úgy meg szinte lehetetlenség megélni a pillanat örömeit, ha közben folyamatosan azon aggódsz, hogy minden rendben lesz-e, elkészül-e időre az összes étel, és sikerül-e mindent beszerezned az utolsó napok hajrájában.

Hogy aztán e végtelenül fárasztó és frusztráló folyamat végén épp csak hogy becsússzál a karácsonyfa alá – megtépázott idegrendszerrel és halálosan kimerülve. 

Lazaság mindenek felett

Látva a felmenőim szezonális küzdelmét az úgynevezett tökéletes karácsony létrehozásáért, illetve azt, hogy nekik ez inkább volt gigászi feladatcunami, mint valós ünnep, én a felnőtté válásom egyik első lépéseként elhatároztam:

szakítok ezzel a gyakorlattal. Kijelentettem: magasról teszek a Tökéletes Karácsonyra, arra legalábbis, ami a Családanyákkal Szembeni Elvárások Nagy Ünnepi Kódexében meg van írva. Az enyém legyen csak nyugodtan tökéletlen, aminek az első ismérve a lazaság. Elmondom, ez hogy néz ki mifelénk, az én felnőtt háztartásomban.

Először is: mindenki egész nap azt csinál, amit akar (és csak a közös étkezésekre, illetve a gyertyagyújtásra kötelező becsatlakozni). Ha van kedvünk, társasozhatunk, nézhetünk együtt filmet rogyásig, dumálgathatunk, eszegethetünk, de ha valaki szeretne elbújni a vackára olvasni, zenét hallgatni, nem fogom zargatni. Semmi sem muszáj, a távoli rokonok meglátogatása sem.

Szóljon ez a három nap a töltődésről is! Az, hogy kit mi tölt, azt meg mindenki maga tudja a legjobban.

Aztán: nem feszülök rá a főzésre.

Csábító lenne megalkotni egy tizenkét tételből álló menüsort, és elkészíteni a tökéletes Instagram-képet az ünnepi asztalról, de egyrészt ez azt jelentené, hogy én három napig robotolnék a konyhában, a végeredményt pedig részben elpusztítanánk, részben fóliával takargatva fásultan tologatnánk a hűtő egyik sarkából a másikba szilveszterig. Másrészt nem lenne időm társasozni, beszélgetni és filmet nézni a gyerekeimmel.

Készítek pár könnyebb fogást, olyanokat, amiket maximum másfél óra befektetéssel létre tudok hozni aznap, és pár tételt megveszek, megrendelek. Halászlét például mindig venni szoktam, és még soha nem jelent meg dühöngve a Karácsony Szelleme, hogy ezért leszedje a keresztvizet rólam.

Nagyon szeretem ugyanis, de amióta egyszer készítettem passzírozott szegedit, és nemcsak az egész lakás szaglott a haltól napokig, de az én pórusaimból is halszag áramlott kiirthatatlanul, azóta egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy ezzel szívassam meg magamat.

Főleg, amikor annyi helyen kapni kiváló halászlevet. Én idén a KIOSKból fogom rendelni, akárcsak a töltött káposztát, méghozzá húsos és vegán verzióban is, mivel a párom nem eszik húst, én meg biztosan nem fogok kétfelé főzőcskézni. A töltött káposzta megrendelése mellett az is szól, hogy nem tudok belőle csak háromfős adagot készíteni, így ha én csinálom, egész biztosan a fagyasztóból előkerülő adagokat esszük húsvétig, egyre kopó lelkesedéssel.

(Ugyanitt egyébként ünnepi egész kacsát, egész pulykát és sült mangalicatarját is lehet kapni.) Az édesség készítésének felét is kiszervezem, én egy fehérrépa alapú sticky toffee pudingot fogok készíteni, amiben úgy jelenik meg a zöldség, hogy a gyerekek észre sem veszik (úgyhogy remélem, ezt a cikket sem olvassák, te viszont a receptet ITT megtalálod), mellé meg hozatok egy Eszterházy tortát INNEN, egészen biztos vagyok benne, hogy nem lesz amiatt hőbörgés, hogy ezt nem én csináltam a két kis kezemmel. 

Ajándékozd meg a gyomrot!

Ami az ajándékokat illeti, azokkal kapcsolatban is van pár jól bevált trükköm. Az első és legfontosabb: nem az utolsó pillanatban állok neki kitalálni mindent.

Mivel az eddigi tapasztalatok alapján tudható, hogy minden decemberben hiba nélkül eljön a karácsony, a telefonomban egész évben vezetek egy listát a lehetséges ajándékötletekről. Ha anyukám májusban megemlíti, hogy valójában mindig is egy gumicsizmára vágyott, de gyerekkorában nem engedte neki az anyukája, merthogy úrinő ilyet nem visel, és aztán felnőttként sem mert venni, már írom is fel a titkos dokumentumomba.

Ha meglátok egy vicces fülbevalót szeptemberben, amiről tudom, hogy a húgom imádni fogja, akkor megveszem, és elrakom karácsonyig.

De ami a legjobban bevált ezeken felül: az a kaja. Készítek én is ételes ajándékot minden évben (például bacon jamet, melynek a receptjét ITT találod, hagymalekvárt, tonkababos vagy ánizsos kekszeket), de szoktam venni is olyan finomságokat, amiknek tudom, a másik nagyon örülne, és van olyan luxus színvonalú, hogy nem biztos, hogy magának megvenné egy átlagos szerda reggel.

Ilyen egy jó olasz pesto, egy termelői lekvár, egy szép darab füstölt hús, pár dizájnos csomagolású portugál halkonzerv, vagy egy üveg minőségi olívaolaj. A legjobb, hogy ezekkel garantáltan nem lehet mellélőni, hiszen sokáig elállnak, és akkor sem dől össze a világ, ha véletlenségből kettőt kap belőle az illető. Ha nincs ötleted, mit vegyél, akkor hadd ajánljam neked ezeket az ajándék boxokat, biztosan találsz köztük olyanokat, aminek örülni fognak a szeretteid. 

Engem is megajándékoznál hálából a rengeteg tuti tippért, amivel megalkothatod a hisztériamentes karácsonyodat? Akkor elárulom: kajának én is mindig nagyon örülök!

Szuperlaza és valóban békés karácsonyi készülődést és ünnepeket kívánok!

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ golero