Simon Eszter: Úgy érzem, most érkeztem meg igazán – Proust-kérdőív
Bár a terhelhetőséget túlértékelt vonásnak tartja, kitartó újságíró, akinek a legtöbb cikke egyfajta pszichológiai nyomozás: megkérdez szakértőket, összegyűjti az ismerősei, barátai történeteit, beszélget idegenekkel, felidéz olvasmányokat, és végül ebből bontakozik ki előttünk – sokféle oldalról megvilágítva – egy-egy izgalmas jelenség. A kérdőívből az is kiderül róla, hogy noha fél éve azt hitte, ilyenkorra már Londonban fog lakni, az élet átírta a terveit – és ő ezt egy cseppet sem bánja. De megtudhatjuk róla azt is, mit jelentenek számára a cowboyok vagy épp a kardszárnyú delfinek, és létezik-e olyan szó, hogy „egyáltalában nem”. Következik: Simon Eszter – és Marcel Proust kérdőíve.
–
1. Mi jelenti számodra a tökéletes boldogságot?
Nem hiszem, hogy ilyen létezik, de az mindenképpen boldoggá tesz, ha egyensúly van bennem és körülöttem. Amikor mindenből annyi van, amennyi éppen kell.
2. Mi a legnagyobb félelmed?
Sokat szorongok amiatt, hogy egyik napról a másikra ellustulok.
3. Mi az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban?
Ezzel most abszolút ellentmondok az előző válasznak, de sajnos nehezen engedem meg magamnak a pihenést. Nem tudok addig lazítani, amíg nem pipáltam ki mindent a to do-listáról.
Irigylem azokat, akik képesek békésen feküdni a kanapén, miközben a mosogató tele van koszos edényekkel.
4. Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban?
A figyelmetlenséget, és ha valaki szándékosan bánt másokat.
5. Melyik élő embert csodálod leginkább?
Nincs konkrét személy, nem vagyok rajongó típus. Szerintem mindenkiben van valami, ami csodálatra méltó. Az például iszonyú menő, ha valaki önfeledten élvezi az életét.
6. Mi a legnagyobb extravagancia az életedben?
Hogy vannak olyan hétköznapok, amikor nem kell korán kelnem, és a barátom ágyba hozza a reggeli kávét.
7. Milyen a lelkiállapotod most?
Sok szempontból úgy érzem, hogy most érkeztem meg igazán. Nagyon hálás vagyok a szeretteimért, az otthonunkért, a szabadságomért. Különösen jókat beszélgettem az utóbbi időben sokféle emberrel, ezekből rengeteget töltődtem. Persze vannak nehezebb napok, időnként maga alá gyűr az elégedetlenség és a bűntudat, de hálás vagyok érte, hogy van erőm szembenézni ezekkel, és mivel kétszer is használtam a hála szót (ezzel együtt már háromszor), azt hiszem, leginkább hálásnak érzem magam.
8. Melyik az a tulajdonság, amelyet leginkább túlértékelünk?
A terhelhetőséget és a klasszikus szépséget.
9. Mikor fordul elő, hogy hazudsz?
Ha úgy érzem, hogy ki kell színeznem valamit azért, hogy érdekesebb legyek.
10. Mi az, amit a legkevésbé szeretsz a külsődben?
Ezt a kérdést utoljára hagytam. Újra és újra nekikezdtem a válasznak, de nem szeretném leírni, mert épp azon dolgozom, hogy egyre kevesebb ilyen legyen, és félek, ha szavakba öntöm, újra eluralkodnak rajtam a rossz érzések a külsőmmel kapcsolatban.
11. Melyik élő embert tartod a legkevesebbre?
Nincs ilyen ember, inkább embertípus. Haragszom azokra, akik gyerekeket és állatokat bántanak. Akár szavakkal, akár fizikailag.
12. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban?
Ha úgy erős, hogy közben tud sírni. És persze a humort. De az sem árt, ha jól főz.
13. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy nőben?
Ugyanazt, mint a férfiakban.
14. Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz?
Azt, hogy „egyáltalában nem”. Mindig kijavítanak, állítólag ilyen szó nem létezik. Pedig apukám így tanította, és meggyőződésem, hogy neki van igaza.
15. Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme?
A barátom. Tudom, ez ultra nyálas, de mindig olyan fiúról álmodoztam, mint ő.
16. Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?
Szerencsére most fékeznem kell magam, mert sokszor éreztem, hogy ez életem legjobb napja. Nagyon boldog voltam, amikor ötévesen felöltöztem az ünneplős ruhámba és kopogós cipőben táncoltam a nappaliban, apukám pedig megdicsért, hogy milyen csinos vagyok. Ilyen nap volt az is, amikor a tizenharmadik születésnapomra megkaptam a kutyámat. Meg az, amikor a barátommal hajót béreltünk Szardínián és egész nap kint voltunk a tengeren.
17. Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?
Szeretnék fókuszáltabb lenni. Rengeteg gondolat cikázik a fejemben, sokszor aludni sem hagynak. Nagyra értékelném, ha nem egyszerre akarnának érvényesülni, hanem szépen sorban egymás után.
18. Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál önmagadon, mi lenne az?
Hogy ne kérdőjelezzek meg mindent.
19. Mi eddigi életed legnagyobb teljesítménye?
Hogy felálltam egy olyan időszakból, amikor már nem igazán láttam értelmét az életnek.
20. Ha létezik halál utáni élet, te miként vagy kiként térnél vissza legszívesebben?
Cowboy szeretnék lenni egy amerikai farmon.
21. Hol élnél legszívesebben a világon?
Fél éve még azt hittem, ilyenkorra már Londonban fogok élni, de az élet átírta a forgatókönyvet. Most nagyon jól érzem magam Budapesten, nem vágyom máshova.
22. Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?
A kitartásom. Sokáig azt hittem, nem tudok küzdeni semmiért és az első bökkenőnél azonnal feladom. Aztán kiderült, hogy ez nem így van, azóta ezt becsülöm magamban.
23. Mit tartasz a legmélyebb gyötrelemnek?
Még nem vagyok anya, de azt hiszem, az a legnehezebb, ha egy szülőnek végig kell néznie a gyereke szenvedését, miközben nem tehet érte semmit.
24. Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?
Ha egy kiadós futás után, letusolva, illatosan bekuckózom egy finom kávéval a kanapéra. A kutyám a lábamnál fekszik, csend van és egy jó könyvet olvasok.
25. Mit tartasz a legszembetűnőbb tulajdonságodnak?
Azt hiszem (vagyis nagyon remélem), jól tudok figyelni az emberekre és könnyen észreveszem, hogy éppen mire van szükségük.
26. Mi az, amit a legnagyobbra értékelsz egy barátodban?
Az őszinteséget és a törődést. Meg persze ha viccesek.
27. Kik a kedvenc íróid?
Paul Auster szerettette meg velem igazán az olvasást, ő biztosan első helyen van. A magyar irodalomból válogatni már keményebb dió, de Gerlóczy Márton, Gárdos Péter és Halász Rita nagy kedvenceim.
28. Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd?
Micimackó.
29. Melyik történelmi alak áll hozzád a legközelebb?
Sokat gondolkoztam ezen, de nincs ilyen.
30. Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?
A telefonos diszpécser, aki a huszadik idióta kérdésemre is türelmesen és segítőkészen válaszol. Az eladó néni a sarki vegyesboltból. És persze az állatorvosok.
De a legnagyobb hősöm mégis egy olyan családtagom, aki tizenkét éve balesetet szenvedett. Azóta mozgássérült, máig komoly fájdalmai vannak, mégis mindennap felkel, teszi a dolgát, játszik a gyerekeivel és mindig van egy jó poénja.
31. Melyek a kedvenc neveid?
Lujza, Róza, Adél, Péter, Olivér és Noé.
32. Mi az, amitől a legjobban irtózol?
A bőrgyógyászati betegségektől, bőrhibáktól kiráz a hideg, főleg ha magamon látom. Rettegek a kardszárnyú delfintől. Elég, ha csak egy képet látok róla, majd’ összepisilem magam. Ja, és a bohócoktól.
33. Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?
A ki nem mondott szavakat és az elfojtott érzelmeket.
34. Hogyan szeretnél meghalni?
Szeretnék csendben elaludni a szabadban, miközben egy jó könyvet olvasok.
35. Mi a mottód?
Semmi sem lehetetlen.
Kiemelt képünk Simon Eszter tulajdona.
