A könyvtár, ahol egyszer egy ló volt a portás
17 érdekesség a 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról
Mit keresett egy ló a portán? Ki sérült meg a mai könyvtár épületében vívott pisztolypárbajban? Mit csinált itt Bruce Willis? Hány éves a legidősebb olvasó? És melyik a legrégebbi itt őrzött kötet? A mai napon ünnepli alapításának 120. évfordulóját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), az ország legnagyobb és legimpozánsabb könyvtára. Felkerestem az ünnepelt Kálvin térhez közeli központi épületét, hogy kifaggassam a munkatársakat a könyvtár titkairól. Iliás-Nagy Katalin írása.
–
Reggel tíz, gyönyörű, napsütéses ősz, sárguló falevelek, a Reviczky utcai bejárat előtt már vagy tucatnyi egyetemista várakozik. Hamarosan nyílik a kapu, és ismét beléphetnek a tudás e csodás szentélyébe. Az ember valóban úgy érzi, hogy egy szentélybe lép, amikor a Szabó Ervin Könyvtár főépületébe tér be. Az épület ugyanis egykor a Wenckheim család Meinig Artúr által tervezett, neobarokk stílusban épült palotája volt.
Wenckheimék csodás rezidenciája
A bejáratnál Kovácsné Koreny Ágnes főigazgató, és munkatársa, Csoma Éva fogad, a ma már tárgyalóként működő szobába kísérnek. A helyiség közepén hatalmas, ovális asztal, a falaknál padlótól plafonig üveges könyvszekrények, bennük régi kötetek.
Szinte tapintható a történelem. Mint megtudom, korábban, amikor az épület még a Wenckheim család téli rezidenciájaként működött, ez volt a könyvtárszoba, és Frigyes gróf dolgozószobája.
A könyvtár eredetileg nem ezen a helyen nyitotta meg kapuit, bár a kezdetektől tervben volt egy nagy, központi épület létrehozása. Maga a Szabó Ervin Könyvtár 1904. október 15-én kezdte meg működését, akkor még Fővárosi Könyvtár néven, amely 1914-ig még hat fiókkönyvtárral bővült, és majd csak 1931-ben, egy nagy átalakítás után költözött be ebbe az épületbe.
Idén tehát a könyvtár alapításának 120. évfordulóját ünneplik, ennek apropóján különböző programokkal, kiállításokkal, előadásokkal, családi napokkal várják az érdeklődőket. Október 15-én, vagyis a mai napon az FSZEK mind a 48 könyvtára – a megszokott szolgáltatások mellett – tortával, beiratkozási akcióval és különböző programokkal várja a látogatókat.
Sőt, ezen a napon tartják a megbocsátás napját is, vagyis akinek lejárt könyvtári tartozása van, ma nyugodtan visszahozhatja a könyvet, nem kell kifizetnie a büntetést.
„Ilyenkor egyszerűen örülünk, hogy a könyv visszakerül a gyűjteménybe, és akár aznap már másik olvasó olvashatja” – mondja Kovácsné Koreny Ágnes.
Könyvtárba járni menő!
Mint megtudom, a korábbi feltételezésemmel ellentétben, nemhogy haldokolna a könyvtárkultúra, már-már újabb virágkorát éli.
Míg a Covid előtt valóban egy folyamatos csökkenés volt megfigyelhető az olvasók számában, az elmúlt években ez a tendencia megfordult, és egyre többen keresik fel a könyvtárakat. Sokat tesznek ezért a könyvtárosok, akik folyamatosan újabb szolgáltatásokkal és színes programokkal igyekeznek becsábítani az olvasóközönséget, de a járvány, a rezsiválság, és bizony, a könyvek árának jelentős emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek újra felfedezték a könyvtárakat.
„A járvány alatt az embereknek nagyon hiányzott a könyv, az olvasás, a közösség. Rá kellett jönnünk, hogy még ha fizikailag bezár is a könyvtár – hiszen mi is hosszú hónapokig zárva voltunk akkoriban –, ténylegesen nem zárhatunk be, az olvasóknak szükségük van ránk. Így, ahogy azt a járványügyi helyzet és a jogszabályok engedték, különböző módon igyekeztünk nyitni és kapcsolatban maradni az olvasókkal: ajtón-ablakon keresztül kölcsönöztük a könyveket, Skype-on tájékoztattunk, segítettünk, a Facebookon élő adásban meséltünk a gyerekeknek, sőt még online kézműves foglalkozásokat is tartottunk. A könyvtárosok kreativitásának szinte nem volt határa! A Covid után aztán, ahogy visszatértek az emberek a könyvtárakba, kiderült, nem csak a könyvtár, a könyvtárosok is hiányoztak nekik. Főleg a kerületi könyvtárainkban, ahol valódi élő, személyes kapcsolat van a könyvtáros és az olvasó között, sokak számára – és nem csak az idősebb korosztálynak – a könyvtáros sokszor az egyetlen személy, akivel beszélgetni tudnak, a könyvtár pedig az a tér, ahol rendszeres közösségi életet élhetnek” – meséli Kovácsné Koreny Ágnes, aki szerint az olvasószám növekedés a másik oka a rezsiválság.
A könyvtár menedék
„2022 őszén a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy nem zárja be a közgyűjteményeit Budapesten, sem a Budapesti Történeti Múzeumot, sem a levéltárat, sem a könyvtárakat, épp ellenkezőleg, egyfajta befogadó helyként, menedékhelyként hívtuk és vártuk az embereket. Sokan, akik korábban nem is jártak könyvtárba, hallották a hírekben, hogy lehet jönni.
És aki otthon nem tudott fűteni, villanyt használni, az itt a könyvtárban, melegben, emberek között lehetett, újságot, hetilapokat, könyveket olvashatott. Most az látjuk, hogy sokan azok közül, akik a »rezsitél« idején eljöttek, itt is maradtak, s ma is használják a könyvtárat.”
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtárai egyébként is igazi közösségi terekként is funkcionálnak. Maga a könyvtár is számtalan programot szervez, de szívesen fogadják különböző csoportok, klubok jelentkezését is, mindazokét, akik „csak” helyet keresnek maguknak. Működik a könyvtárakban például olvasóklub, hímző- és horgolókör, társasjáték- és kártyaklub, mandalafestő csoport is. Rendszeresek a könyvtárakban a kiállítások, ismeretterjesztő előadások, koncertek, báb- és meseelőadások, kézműves foglalkozások, filmvetítések is. Újdonságot jelentenek a programkínálatban a Könyvtár PRO (programozás, robotika, olvasás) foglalkozások, amelyeken a könyvtárosok különböző robotikai eszközök segítségével, a gyerekekkel közösen dolgoznak fel meséket, gyerekregényeket; sőt, van a könyvtárban matematikaikészség-fejlesztő foglalkozás is. Az idősek pedig rendszeres segítséget kaphatnak az okoseszközök és az internet használatához. Egyre gyakoribbak az egész napos családi programok is.
Vagyis a könyvtár mint közkönyvtár valóban a közösségért van, a közösség javát szolgálja.
Az FSZEK igyekszik lépést tartani a korral és a használók igényeivel, ezért folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Május óta több száz e-könyv is kölcsönözhető a könyvtárból, és nemcsak szakirodalom, hanem klasszikus szépirodalom és szórakoztató irodalom is.
Szeretnének minél fiatalosabbak maradni, ami nem könnyű. Sajnos, a könyvtáros is egy elöregedő szakma. És akkor itt jöhet is rögtön az első érdekesség: tudtad, hogy akár te is lehetsz a Szabó Ervin Könyvtár munkatársa? Bizony. Nem csak szakirányú diplomával lehet itt dolgozni, másfajta diplomával is lehet jelentkezni a különböző feladatokra, de egyes munkakörök betöltéséhez akár az érettségi is elegendő lehet. Várják az ifjakat!
És ha már így belekezdtem, akkor folytassuk is az ígért érdekességekkel. Csoma Évával, a központi könyvtár csoportvezető munkatársával indulunk egy sétára az épületben, ő mesél nekem a könyvtár történetéről, titkairól.
1.
Az első érdekesség rögtön egy népszerű és kedves tévhit cáfolata: elterjedt ugyanis, hogy a Wenckheim család ezt az épületet odaadományozta a köz javára, egy könyvtár számára. Sajnos mindenkit ki kell hogy ábrándítsunk. Mint Csoma Éva meséli, bár Szabó Ervin nagyon szerette volna és dolgozott is rajta, hogy amerikai mintára itt is kialakuljon az adományozás kultúrája, hogy a módosabbak hozzájáruljanak például a könyvtárak létrehozásához, ez nem igazán valósult meg, és ebben az esetben sem ez történt. A főváros nagyon jelentős összegért vette meg az épületet a Wenckheim utódoktól, hogy létrehozzák az ország egyik legnagyobb közgyűjteményét.
Az 1931-ben megnyílt új könyvtár olvasója volt egyébként József Attila is, könyvtárosai között pedig Hamvas Béla is dolgozott.
2.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Magyarország legnagyobb könyvtári hálózata, de Európában is a legnagyobbak közé tartozik. A központi könyvtár mellett 47 tagkönyvtár működik a kerületekben, azaz Budapest valamennyi kerületében legalább egy, de a XIII. kerületben négy is. A teljes FSZEK-hálózatban több mint 3 millió különböző dokumentumot őriznek. A könyvtár szolgáltatásait 2023-ban mintegy 300 ezer használó 4 millió alkalommal vette igénybe. A több mint 4300 különböző könyvtári rendezvényen több mint 370 ezer budapesti vett részt tavaly.
3.
A könyvtár jelenlegi legidősebb olvasója 1922-ben született, vagyis most 102 éves. Őt követi két másik, 1924-ben született olvasó. A legfiatalabb regisztrált könyvtárhasználó pedig még csak néhány hetes, szeptember közepén született.
Számára természetesen a szülei kölcsönzik ki a mesekönyveket. A könyvtárnak 29 idén született, s több mint 3000 három év alatti olvasója van, akiknek nemcsak mesekönyveket kölcsönöznek a szülők, hanem hozzák őket a könyvtár ingyenes Kerekítő, Ringató, Daloló könyvtár foglalkozásaira is.
4.
A gyűjtemény legidősebb könyve a Buda első hiteles ábrázolását tartalmazó 1493-as Hartmann Schedel-féle világkrónika. A szerző és az illusztrátorok révén a Mátyás-korabeli Buda nagy méretű, hiteles és impozáns látképpel kerül a világkrónika olvasói elé, jelentőségét és szépségét méltató szöveg kíséretében.
5.
Ha már említettük a megbocsátás napját: néhány évvel ezelőtt 43 év után került vissza egy kötet a könyvtárba. A Most boldog vagy? című könyvet az olvasójeggyel együtt egy hölgy találta meg (nem ő kölcsönözte ki) és juttatta vissza az FSZEK-ba. A tetemes csúszás miatt a késedelmi díj 861 850 forint lett volna, de a könyvtár erre nem tartott igényt, s nem is lett volna kitől behajtani.
6.
A könyvtár állománya folyamatosan bővül és frissül, évente mintegy 70 ezer új könyv kap helyet a polcokon. Folyamatos a szelektálás, selejtezés is. A gyűjteményből kivont köteteket felkínálják más könyvtáraknak, eladományozzák, vagy az olvasók vehetik meg őket néhány száz forintért.
7.
Mindenkit ki kell ábrándítanom, itt nincs titkos részleg, mint a Harry Potter-filmekben. Minden dokumentum hozzáférhető az olvasók számára. Még akár az említett 1493-as Hartmann Schedel-féle világkrónika is kézbe vehető a Budapest Gyűjteményben, természetesen, kizárólag fehér cérnakesztyűben, és könyvtáros jelenlétében.
8.
A könyvtárban rendszeresek a filmforgatások. Ha egy reklámban vagy filmben szükség van luxuskörnyezetre, akkor sokszor a Szabó Ervin Könyvtárra esik a választás. A Wenckheim-palotában forgatták többek között a Casanovát, Az elmeorvos című Netflix-sorozat, a Vörös veréb és a Semmelweis című film egyes jeleneteit, de Nemes Jeles László Napszállta című filmjében is felbukkan a könyvtár. A Die Hard ötödik részéhez is forgattak itt, ám ezek a jelenetek végül nem kerültek be a filmbe. (Bocs, Bruce Willis!) Olyan világsztárok fordultak meg itt, mint Jennifer Lawrence, Jason Statham, Angelina Jolie, Ashton Kutcher, Ben Kingsley vagy Melissa McCarthy. De forgattak itt napszemüveg-, harisnya- és parfümreklámhoz is. Illetve a könyvtár kibérelhető esküvőkhöz, esküvői fotózáshoz is; volt már itt olyan jegyespár is, amelynek tagjai a könyvtárban ismerekedtek meg olvasóként.
9.
És ha már forgatások… Régebben általában szerdánként voltak a könyvtárban a forgatások, amikor az olvasók számára egyébként sem volt nyitva az épület. Mint Csoma Éva meséli, egyszer csak mégis arra lett figyelmes, hogy egy olvasó mászkál az épületben.
„Odamentem hozzá, és megkérdeztem, hogy nem szólt senki a portán, hogy nem lehet bejönni? Mire az olvasó rám nézett, és azt mondta: a portán? Ott csak egy ló volt. Merthogy a forgatás miatt egy ló várakozott ott. Szóval, ha az emberek jönni akarnak a könyvtárba, akkor tűzön, vízen, lovon át is bejönnek.”
10.
A Wenckheim-palota nem is olyan régi, ám sokat látott épület. 1887–1889 között épült, egy ideig a család rezidenciája volt, bár nem töltöttek itt túl sok időt. 1912-ben halt meg az építtető Frigyes gróf, utána a gyerekei kiadták a palotát. Működött itt művészeti és újságíró klub is. Két újságíró egyszer úgy összeveszett, hogy rögtön pisztolypárbajra hívták egymást. És persze jó ötletnek tartották, hogy ezt a párbajt az épületben vívják. Nem halt meg senki, csak egy tükör tört össze, amit még a Wenckheimek ki is cseréltettek. A Tanácsköztársaság idején az épületet kisajátították, előbb az asztalosok szakegylete, majd proletár múzeum működött benne, hatalmas Lenin-fejek voltak itt kiállítva.
11.
A második világháborúban a palotát bombatalálat érte, az ablakok kitörtek, a főlépcső beomlott. A könyvtárosok igyekeztek óvni az épületet, valamint megakadályozni, hogy széthordják a gyűjteményt. 1945 januárjában a könyvtárosok már visszatérhettek, de olyan rossz állapotban volt az épület, hogy az olvasókat még nem lehetett beengedni. Egy korabeli újságcikk beszámolt róla, amikor végre sikerült 4 fokosra fűteni a házat.
A könyvtárosok védték meg az épületben található hatalmas tükröket is, amiket leszereltek, bebugyoláltak, és elrejtettek. Valamint érdemes megemlíteni Dobos Piroska könyvtáros nevét, aki a Bölcseleti olvasóteremben látható, régi falépcsőt mentette meg. A falépcső nagyon rossz állapotban volt, egy felújítás során el akarták bontani, mire Dobos Piroska azt mondta: csak a testemen át! A lépcső megmaradt.
12.
Apropó fűtés: az épület a kezdetektől központi fűtéssel üzemelt, a díszes kandallók csak rásegítettek a fűtésre, illetve látványelemként szolgáltak. És ha már fűtés, néhány szó a világításról is: eredetileg gázvilágítás volt a palotában, de már a Wenckheimek bevezettették a villanyvilágítást.
13.
A régi díszebédlőben látható csillár az egyetlen eredeti és az eredeti helyén lévő csillár az épületben. És ez a legnehezebb és legértékesebb is. 1700 kilóval húzza a födémszerkezetet, amit éppen emiatt két acélgerenda beépítésével kellett megerősíteni. Amikor 1998 és 2001 között a restaurátorok rendbe tették ezt a termet és a csillárt, akkor 3 hónap volt, mire szétszedték, és 6 hónap, mire újra összerakták.
14.
A díszebédlő falán 14 karátos aranylemezekkel borított papírtapéta van. Ezek is eredetiek, a restaurátorok munkáját dicséri, hogy így rendbe tudták hozni, ugyanis korábban nagyon rossz állapotban volt a szoba, a falak egészen el voltak szürkülve.
15.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak vannak, illetve voltak más különleges könyvtárai is. A Soroksári Könyvtár egy része korábban bankként funkcionált, Nagytétényben egy zsidó imaházból jött létre a könyvtár, a Hűvösvölgyi úti Könyvtár pedig Márkus Emília némafilmes színésznő hajdani villájában működik. A 2021-ben megnyílt Körúti Könyvtár helyén korábban egy Vasedény volt – a hatalmas üvegablakokon, korábbi kirakatokon keresztül ma a körúti villamosokról is látszik a mindig forgalmas könyvár modern, hangulatos, több szintes tere. De korábban, még az 1900-as évek elején járt könyvtárvillamos is, 50 éve pedig könyvtárbuszok hordták az olvasnivalót a főváros déli kerületeiben. A buszoknak volt menetrendjük, előre lehetett tudni, hogy a hét egyes napjain hol fognak megállni, hol lehet könyvet kölcsönözni. Sőt, még csacsifogatkönyvtár is létezett! Az Állatkertben működött, az FSZEK ötös számú fiókkönyvtáraként, egy szamár vontatta szekér.
16.
Ha végeztünk az olvasással, érdemes betérni a könyvtár kávézójába is. Régen, a Wenckheimek idején, ez volt az istálló és a kocsiszín, még láthatjuk az eredeti faajtót is.
17.
A könyvtár belső udvarában két hatalmas sárkány lakik. Itt, a belső udvaron állva, jól látszik, hogy a mai központi könyvtár három különböző épület egybeépítésével jött létre. 1998 és 2001 között történt meg a régi épület kibővítése, teljes rekonstrukciója: a Wenchkeim-palota kibővült a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal.
Mivel mind a Wenckheim-palotán, mind a Berczik-palotán megjelent a sárkánymotívum, ezért az átalakítást levezénylő Hegedűs Péter építész, valamint a belsőépítészek, Hefkó Mihály és Jakab Csaba, úgy vélték, ez lehet az összekötő elem az épületek között. Ezért került ide a két nagy sárkány, amelyek a könyvtár gyerekrészlegének (a Sárkányos Gyerekkönyvtárnak) az udvaráról a földszinti Böngészdébe néznek be. A könyvtár kiemelten foglalkozik a legkisebbekkel is, táborokat is tartanak nekik.
Mint Csoma Éva felhívja rá a figyelmemet, nagyon fontos, hogy a gyerekek már egészen fiatalon, 0–3 éves kor között találkozzanak a könyvekkel és az olvasás élményével, hogy meséljenek nekik. Mert azok a gyerekek, akiknek olvasnak, jó eséllyel válnak olvasó felnőtté.
A képek a szerző tulajodnában vannak.