Szülei egy éjfekete koporsót kaptak nászajándékba, a kis grófnő mégis szerencsés csillagzat alatt született

–

Szerelem a kulcsárné lányával

III. Wenckheim József Antal grófnak valahogy nem sikerültek a házasságai. Két felesége fiatalon, utód nélkül halt meg. A gróf már maga sem volt ifjú, a 67. életévét taposta, amikor beleszeretett a kulcsárnéja 22 éves lányába Scherz Krisztinába. A családi legenda szerint, amint a kulcsárné tudomására jutottak az idős gróf érzelmei, összepakolt, és a lányával együtt azonnal el akarta hagyni a kastélyt. Akkor azonban a gróf díszmagyart öltött, és hivatalosan is megkérte Krisztina kezét. 

Hogy ez valóban így volt-e, vagy sem, nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy 1847. november 25-én összeházasodtak.

Az örömünnep közepén viszont megérkezett a gróf unokaöccsének, Wenckheim Károlynak a nászajándéka. Éjfekete lovak húzták a kocsit, amelyen fekete bársonnyal letakarva egy koporsó volt.

Az ízetlen tréfát mindenki értette: a közel hetvenéves grófnak inkább a halálra kellene gondolnia, mint a nősülésre és arra, hogy gyereket nemzzen. Igazán ez utóbbi volt az, ami mélységesen felháborította Károly grófot. Ha ugyanis József Antal utód nélkül halt volna meg, akkor ő örökölte volna a Wenckheim-birtokokat és -vagyont. Ami bizony nem volt csekély, az arisztokraták között csak az Esterházyak gazdagsága volt nagyobb abban a korban.

III. Wenckheim József Antal több mint 100 ezer holdnyi földdel és olyan mérhetetlen vagyonnal bírt, hogy Jókai róla mintázta az Egy magyar nábob című regényének főszereplőjét, az öreg grófot, aki fiatal lányt vesz el, és a koporsós nászajándékot is bevette a művébe. 

A kígyósi árva

Károly gróf számára elég bosszantó lehetett az idős unokatestvér házassága, ám Krisztina megszületése valóságos csapással ért fel. Azonnal elindultak a pletykák is, hogy Krisztina nem is gróf gyermeke, és nyilvánvaló volt, hogy amint meghal József Antal gróf, Károly megtámadja az árván maradt kislány örökösödési jogát. 

Éppen ezért az édesapja minden belátható jogi és emberi védelmet megadott a gyereknek. A jogi nyilatkozatok és végrendeletek mellett a legnagyobb veszély az volt, hogy a korszak törvényei szerint Krisztina gyámjául éppen az ellenérdekelt Károly grófot nevezték volna ki mint legközelebbi hozzátartozót. Éppen ezért József Antal gróf még életében kinevezte Krisztina egyik gyámjául Göndöcs Benedeket, a nagy műveltségű papot.

Göndöcs bejárta Európát, ráadásul szociálisan érzékeny, nemzeti érzelmű honfi volt, s ezek mind olyan értéket képviseltek József Antal gróf szemében, amelyeket szeretett volna tovább adni a lányának. Göndöcs például az 1863-as nagy aszály idején naponta 50-60 éhezőnek nyújtott táplálékot a parókián, a faluban elemi iskolát, közkönyvtárat alapított, és a parasztok körében méhészeti képzést tartott a legmodernebb eljárásokat ismertetve.

József Antal gróf nemcsak több nyelven beszélő, kulturált hölgyet akart nevelni a lányából, aki a társasági élet középpontja lehet, hanem egy olyan nagy műveltségű embert, aki akár egyedül is képes lenne elirányítani az ókígyósi uradalmat és Wenckheim-birtokokat. Aki nem csupán jól képzett, hanem mély szociális érzékkel bír, ráadásul nemes lelkű honleány. 

Apja helyett anyja lett

Göndöcs jól végezte a munkáját, mert mint látni fogjuk, Krisztina a legmesszebb menőkig megfelelt az apai kívánalmaknak. A háromévesen árván maradt kislány mellé magántanárokat fogadtak, és a lehető legjobb színvonalú képzést kapta, többek között hat nyelven beszélt folyékonyan. Göndöcs később a társasági életbe is bevezette a kislányt, és a feljegyzések szerint ő maga kísérte el a bálokra és fogadásokra. Korán meghalt anyja helyett ő lett a gardedámja, így sokszor emlegették, hogy az apja helyett anyja lett a kis grófnőnek.  

Göndöcs fontosnak tartotta azt is, hogy a birtok gazdasági vezetésén túl a földeken folyó munkát, a paraszti élet hétköznapjait is megismerje a gyerek. Nyolcéves korától a „kis kontesz”, ahogyan a faluban nevezték, kendővel bekötött fejjel részt vett a nyári betakarítási munkákban, a kendertörésben, dohányszedésben. Nyilván nem dolgozta halálra magát, de egyrészt valóban megismerhette a hétköznapi emberek életét, másrészt (ha mondhatjuk úgy) ez igen jó PR-fogás is volt, hiszen Ókígyós népe valóban rajongott Krisztináért. 

Ennek a rajongásnak az alapjait egyébként még az apja, III. József Antal rakta le számára.

A halála előtt nem sokkal ugyanis az akkor hároméves kislánnyal kiment a kígyósi piactérre, és összehívta a falu népét. Krisztinát felállította egy hordóra, kijelentette, hogy a saját lánya a Wenckheim-birtokok egyedüli örököse.

Arra kérte a kígyósiakat, hogy ha ő már nem lesz, tekintsék saját gyereküknek a kislányt, és ne engedjék, hogy kiforgassák az örökségéből. Ezek után Krisztina a saját kezével osztotta szét az aranyat a falu népe között, egyes források szerint egy egész hordónyit, más források csak egy korsóról beszéltek.

Akárhogy is, Ókígyós népe valóban saját gyerekének tekintette a kis konteszt. A jogi védelem is kiválóan működött, mert hiába igyekezett az unokanagybácsi elvenni Krisztinától az örökségét, minden kísérlete kudarcba fulladt. Krisztináé és leszármazottaié maradt a Wenckheim-vagyon egészen a szovjetek bevonulásáig. 

A sors érdekes játéka

Nyugodtan mondhatjuk, hogy mire Wencheim Krisztina eladósorba került, ő számított Magyarország legjobb partijának. Nemcsak szép, művelt, hanem az egyik legnagyobb vagyont birtokló arisztokrata hölgy volt, akit ráadásul Sisi is a palotahölgyei közé választott. Válogathatott a kérők között, de nem tette, mert szerelemből akart férjhez menni. És kivel esett szerelembe, na, kivel? Legnagyobb ellenségének, Károly grófnak a fiával, Wenckheim Frigyessel. Ha ezt egy romantikus regényben olvassuk, csak fanyalgunk, hogy milyen elcsépelt fordulat, a valóságban ilyesmi sohasem történhet meg. De az élet sokszor felülírja azt, amit a regényírók kitalálhatnak.

Krisztina és Frigyes házassága tényleg szerelmi házasság volt. Frigyes haláláig, negyven éven keresztül voltak egymás társai, hét gyerekük született, és a korabeli beszámolók szerint a korszak arisztokratáitól eltérően, igen bensőséges, meghitt családi életet éltek. 

A csodakastély

A család élete az ókígyósi kastélyban telt, amelyet Ybl Miklós Krisztina grófnő utasításai alapján tervezett meg. Krisztina egy olyan kastélyt álmodott meg, amely négy épületszárnyból áll, ötvenkét szobája, háromszázhatvanöt ablaka van, és tizenkét kivételesen magas, kétszárnyas tölgyfa ajtó található benne. 

Ezt persze még lehet úri hóbortnak tekinteni, ám Krisztina ragaszkodott ahhoz, hogy a kor lemodernebb épületgépészeti eszközeivel szereljék fel a kastélyt. A szobákban volt ugyan kandalló, de leginkább hangulati vagy látványelemként használták, mert a fűtést hőlégbefúvással oldották meg. Igen, jól olvasták: 1879-ben a mai kor egyik legmodernebb technológiájával fűtötték az épületet. A pincében ugyanis egy gőzgépet helyeztek el, ami vascsöveken keresztül vezette a forró levegőt a szobákba.

Nyáron „légkondi” is működött, akkor ugyanis jéggel teli medencék segítségével, szintén légbefúvással hűtötték a kastély helyiségeit. A világítást gázlámpákkal oldották meg, mégpedig nem is akárhogy, hanem biogázzal (!), amelyet a birtokon állítottak elő a felhalmozódott szerves hulladék és trágya felhasználásával.

A korszakban csodájára jártak az ókígyósi kastélynak, és mit mondjak, mi is csodálattal járjuk végig a termeket, meghajolva Krisztina saját korát megelőző, innovatív elméje előtt. Mert ezeket a technikai újításokat nem ő tervezte ugyan, de a kivitelezésükre ő adott megbízást. A technikai újdonságok, találmányok iránti nyitottságát egyébként az utódainak is át tudta adni. Európában először a Wenckheim családnak volt magánrepülőgépe, és Krisztina fia, Józsi gróf saját maga vezette gépet, bejárva vele nemcsak Európát, hanem Afrika nagy részét is. 

A kastélyt az utóbbi években felújították, korhű bútorokkal rendezték be, mivel az eredeti bútorzat a második világháború alatt megsemmisült. Ha Békéscsabán vagy Gyulán járunk, érdemes egy kis kitérőt tenni Szabadkígyósra, és végigjárni a kastély termeit, felmászni a toronyba, elcsendesedni a kápolnában, vagy enni egy jó sütit a bálteremnagyságú ebédlőben, végezetül sétálni egy nagyot a kastély angolparkjában. Feledhetetlen élmény lesz.

A jó honleány

III. József Antal számára igen fontos volt az is, hogy gyereke szívén viselje népe, hazája sorsát. Hogy vagyonát ne csak a saját jólétére fordítsa, hanem amivel lehet, támogassa az országot. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy felnőttkorára Krisztina az egyik legnagyobb patriótája lett az országnak. 

A nászajándéka kincseiből Gyulán hozott létre árvaházat, majd haláláig maga felügyelte az ott élő gyerekek jóllétét. Negyvenöt évig volt a gyulai Nőegylet elnöke, itt is elképesztő karitatív munkát végzett. Havonta nyolcvan szegény embert támogatott, akiknek nemcsak élelmet, hanem ruházatot is adott, valamint segélyezte a rászorulókat: a betegeket, időseket, gyerekeket és özvegyeket. Ám tisztában volt vele, hogy ez az egyéni segélyezés nem elég hatékony, ezért már elnökségének első évében, 1879-ben, menhelyet állított fel az elszegényedett vagy abúzust elszenvedő nők számára.

Gyulán egy másik házat is vásárolt, amint a Nőegyletnek adományozott, ebben népkonyhát állítottak fel. Az árvaház szomszédságában egy háromhektáros földterületet is megvásárolt, hogy a gyerekek megtanuljanak kertészkedni. Az volt a célja, hogy az árva gyerekek minél inkább úgy éljenek, mint ahogyan kortársaik. A tanulás és játék mellett részt kellett venniük a háztartás vezetésében, tizenkét éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az arra érdemesek pedig továbbtanulhattak akár felső fokon is. 

Férjével közösen az egyik legjelentősebb adományuk a pesti Wenckheim-palota, amely a család téli rezidenciája volt. 1904-ben felajánlották a köz javára, kifejezetten azzal a céllal, hogy abban közkönyvtár jöjjön létre. Az Ybl Miklós tervezte neobarokk épületet mindannyian ismerjük, hiszen ez ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár székhelye.

Ha arra járunk, jusson eszünkbe Wenckheim Krisztina, aki beteljesítette atyja akaratát: nemes honleányként nem tekintette prédának a gazdagságát, hanem haláláig a hazája javát szolgálta tetteivel és vagyonával egyaránt. 

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Europeana / Wien Museum 

Miklya Luzsányi Mónika