Az egyszülős családoknak is jár a nyári pihenés – És persze a segítség is elkél!

 –

Betölteni a hiányt

„A »Hova tegyem a gyereket?« kérdés mindig sarkalatos pont a gyereküket egyedül nevelő szülők életében – mondja Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője.

„Nálunk nincs olyan, hogy elugrom a boltba kifliért, vagy elszaladok a gyógyszertárba, amikor beteg a gyerek. Nem ugrunk és nem szaladunk el sehova, hiszen a kicsit tíz percre sem lehet egyedül hagyni, így minden ilyen apróságnak tűnő elintéznivalót alaposan meg kell szervezni. Amikor együtt élnek a szülők, bele se gondolnak abba, mennyivel könnyebb, ha van ott egy másik felnőtt, akinek a jelenlétére, együttműködésére számíthatnak. Az a mindennapi feladatmegosztás, ami egy kétszülős családban legtöbbször valamilyen formában magától kialakul, az egyszülősök életében nem létezik. Egyedül gyereket nevelni egyszerűen csak nehezebb.

Ha pedig az életben olyan feladatot kapunk, amit két emberre terveztek, mégis egyedül kell elvégeznünk, akkor teljesen természetes, hogy segítséget kérünk hozzá. Fontos tudatosítani, hogy nem azért kérünk segítséget, mert gyengék, ügyetlenek vagy inkompetensek vagyunk, hanem mert két ember feladatát végezzük napról napra, hétről hétre, sokszor szünet nélkül, éveken át.”

Ez a folyamatos kihívásokkal járó helyzet a tanítási szünetekben még inkább kiéleződik

„Az egyszülős családban élő gyerekeknek plusz támogatásra, figyelemre van szükségük, mert egy hiánnyal élik az életüket” – folytatja Nagy Anna.

„Ez egyrészt nyilván abból fakad, hogy az egyik szülő hiányzik mellőlük. Persze ettől még lehet és lesz is szép gyerekkoruk, de ezt a hiányt nem tudja teljesen betölteni a másik, jelenlévő szülő. Másrészt ennek következményeképp ezek a gyerekek sokszor hiányt szenvednek olyan élményekben, lehetőségekben, esetleg anyagi javakban, amelyeket az őket nevelő szülő egyedül nem tud megadni, előteremteni.

Az egyszülős családok 40 százaléka nehéz anyagi körülmények között él, a gyerekek nem járnak különórára, sportolni, mert a szülő nem tudja vállalni a költségeit. Ezek a családok nem tudnak elmenni nyaralni sem, a gyerekek nem táboroznak, mert egész egyszerűen nincs miből kifizetni.

Ezt a fajta hiányt viszont mi, felnőttek társadalmi összefogással képesek vagyunk pótolni, és az egyszülős gyerekeket segíteni abban, hogy ugyanolyan lehetőségekhez és élményekhez jussanak, mint kétszülős társaik” – hívja fel rá a figyelmet Nagy Anna.

Megszabadulni a stigmától

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány közel húsz éve jött létre a gyerekeiket egyedül nevelő szülők támogatására. Anna az első tíz év küzdelmeire így emlékszik vissza:

„Sokáig az volt az élményem, hogy vizet hordok a tengerbe, semmi eredménye nincs az erőfeszítéseimnek. Nem értették az emberek, mit akarok, minek állok ki azzal, hogy egyedül nevelem a gyerekem. Az egyszülős családok senkinek sem voltak fontosak. Akkoriban még az érintettek is nehezebben vállalták fel, hogy egyedül nevelik a gyereküket, mert egyfajta stigmával, rossz szájízzel járt a bejelentés. Azóta ez változott: elfogadóbbak és őszintébbek vagyunk egymással ebben a tekintetben.

Ma Magyarországon körülbelül 340 000 egyszülős család él, azaz hozzávetőlegesen félmillió gyereket érint a dolog. Ez elég nagy szám ahhoz, hogy ne söpörjük félre.

Szerencsére a döntéshozók hozzáállásában is tapasztalhattunk változást, születtek törvények az egyszülős családok támogatására és ma már a cégek is szívesebben állnak az ügyünk mellé.”

Az igazi áttörést az Egyszülős Központ 2018-as megnyitása jelentette, amikor az irodákkal, kávézóval és játszóházzal rendelkező közösségi helyen széleskörű szolgáltatást kezdhettek nyújtani a hozzájuk forduló családoknak. Az Egyszülős Központban lehet kérni jogi vagy munkaügyi tanácsadást, elérhető pszichológus vagy coach, a gyerekek járhatnak korrepetálásra. Ezen kívül sokféle programmal várják az érdeklődőket: a művészetterápiás csoportoktól kezdve a jógán át a ringatóig nagyon széles a paletta.

Hab a tortán, hogy a szülőknek szóló, gyerekmentes programok időtartama alatt a játszóházban mindig biztosítanak gyerekfelügyeletet. A felügyelet egyébként programoktól függetlenül, előre egyeztetett időpontban is igényelhető: ha a szülő állásinterjúra vagy ügyintézni menne, a játszóházba beadhatja a gyerekét. Az Egyszülős Központ nem csak a szolgáltatások tekintetében, de térben is egyre bővül: két éve megnyílt a budai Központ, mely a Déli pályaudvar közelsége miatt vonattal könnyen megközelíthető a más településekről érkezők számára is.

Az együttlét varázsa

Krisztina, aki kisfiával együtt rendszeres látogatója a Központnak, első alkalommal egy élményfestést próbált ki.

„Emlékszem a pillanatra, amikor egyik este, fektetés után beírtam a keresőbe, hogy »egyedülálló szülő«. Rátaláltam a Központ weboldalára, sorról sorra elolvastam minden infót, de csak jóval később mertem elmenni.

Tele voltam aggodalommal, vajon hogy fogadnak majd. Hamar kiderült, hogy nincs mitől tartanom: itt nem kell magyarázkodnom, nem kell szégyenkeznem az élethelyzetem miatt, és nem kell úgy csinálnom, mintha mindig erős lennék.

Nagyon sokféle emberrel és sorssal találkoztam a Központban, de az, hogy mindannyian egyszülős családban élünk, összeköt minket – mindegy, ki honnan jött. Egy egyszülős családban nem könnyű megtalálni a módját annak, hogy az ember felnőttként feltöltődjön. Hajlamosak vagyunk bezárkózni és küzdeni, amíg teljesen ki nem merülünk. Az Egyszülős Központban viszont megvan a lehetőségünk az egymáshoz való kapcsolódásra és töltődésre. Csodálatos élményt jelentett nekem részt venni egy programon úgy, hogy a gyerekemmel együtt mehettem, tudtam, hogy a játszóházban jó helyen van, a közelemben van, mégis tudok magamra figyelni abban az egy órában.”

Hogy az elfogadó közegben eltöltött minőségi időnek micsoda varázsereje van, azt az Egyszülős Központ munkatársa, Héra Bálint a háttérből is tapasztalta.

„Sokszor én vagyok a gyerekekkel a játszóházban, amíg a szülők egy-egy délutáni vagy esti programon vesznek részt. Látom őket, amikor megérkeznek és átadják a gyerekeket, illetve másfél órával később, amikor jönnek értük. A változás szembetűnő: mintha kicserélték volna őket. A programokra nekem ilyenkor nincs rálátásom, hiszen épp a cél, hogy a gyerekekkel ne zavarjuk a folyamatokat, így csak egy előtte-utána benyomást kapok. Látszik a különbség az arcukon, a kisugárzásukon – egyszerűen kisimultabbak lesznek. Egy meseterápiás foglalkozás végén a közösségi térbe belépve szinte még a levegőben is tapintható volt a fókuszáltság és az egymás felé tanúsított figyelem ereje; érezni lehetett, hogy mély és komoly dolgok zajlottak a résztvevők között” – meséli.

Nyári üzemmód

Bár év közben népszerűek az önfejlesztő előadások, műhelyek, június közepétől az Egyszülős Központban a nyár körül forog minden.

„Ilyenkor két dologra fókuszálunk: hogy a szülőknek segítsünk egyrészt megoldani, másrészt élvezni a nyarat” – jelenti ki Anna.

Ennek jegyében lehet hozzájuk jelentkezni rendkívül kedvezményes áron napközis táborokba és családos nyaralásra. Ami a programokat illeti, szerveznek közös kirándulásokat, befőzést, a pozitív nyárindító löketet pedig egy városligeti családi napon igyekeztek megadni a közösség tagjainak.

Amikor megtudtam, mennyibe kerül a napközis tábor, vissza kellett kérdeznem, mert azt hittem, rosszul hallok, és most kivételesen nem azért, mert drágállom az összeget. Öt napra 2500 Ft egy egyszülős gyereknek a részvétel, amelybe a napi négyszeri étkezés és a külső helyszínen zajló programok is beletartoznak,

például a kaktuszültetés a Füvészkertben. Van napközis úszótáboruk is, amikor úszásoktatásra viszik el mindennap a gyerekeket.

Fogyatékossággal élő gyerekeket is várnak

Tavaly óta a fogyatékos, egyszülős gyerekeknek is szerveznek kis létszámú napközis tábort gyógypedagógusok közreműködésével. 

„A sérült gyerekeiket egyedül nevelő szülők szinte teljesen láthatatlanok” – magyarázza Anna. 

„Nemcsak a társadalomban, de még a szakirodalomban sem igazán észrevehetők. Ebből a témából írtam a szakdolgozatomat, és alig találtam nemzetközi viszonylatban kutatási eredményeket. Velük valahogy nem igazán foglalkozik senki, pedig

24 000 sérült gyerek él az országban, akit egyedül nevelnek.

Korábban is próbáltunk szervezni nekik programokat, hogy a szülőket tehermentesítsük, de nem csináltuk ügyesen, és nem jöttek el. Rájöttünk, hogy az érintett szülőket kell megkérdeznünk, miben és hogy tudnánk nekik jól segíteni, majd a válaszaik alapján megvalósítani azt, amire valóban szükségük van. A tavalyi táborunk sikerrel zárult, így nem volt kérdés, hogy idén is megtartjuk.”

A családi nyaralások támogatásával az Egyszülős Központ lehetőséget biztosít arra, hogy a szülő egy vagy több gyerekével jelképes áron, mindössze 1000 Ft-ért öt napot eltölthessen egy balatoni mobilházban vagy egy zalakarosi hotelben. 

Míg a napközis táborok esetében meg tudják oldani a szervezők, hogy a jelentkező gyerekek valamelyik heti turnusba mindenképp bekerüljenek, a családi nyaralásoknál már jóval hosszabb a várólista, és legtöbbször az a család lehet a szerencsés kiválasztott, aki a korábbi években még nem került sorra. A nyaralásokra ráadásul az egész országból pályáznak a családok, míg a napközis tábort értelemszerűen azok tudják igénybe venni, akik a közelben laknak vagy dolgoznak – bár magának a jelentkezésnek nem feltétele a közeli lakó- vagy munkahely. További nyaralási lehetőséget jelentenek még az állami szervezésű Erzsébet-táborok, ahol több száz fenntartott hely van kifejezetten az egyszülős gyerekek számára – az ő jelentkezésük szintén az Egyszülős Központon keresztül történik. 

Országos lefedettség

A számos lehetőséget hallva felmerül bennem a kérdés, vajon csatlakozhat-e a napközis táborokba olyan kétszülős családban élő gyerek, aki valamelyik központ közelében lakik, de Anna a fejét rázza.

„Mi az egyszülős családokért vagyunk, nekik szeretnénk lehetőséget biztosítani, illetve a gyerekeknek megteremteni egyfajta összetartozás-élményt, ami akkor alakulhat ki, ha minden résztvevő hasonló családi helyzetből jön. Amikor egy család egyszülőssé válik, nemcsak a felnőtt, de a gyerek is azt éli meg, hogy ilyen csak vele történhet, hiába vannak az osztályban mások is hasonló élethelyzetben. Egy nagyobb, vegyes közösségen belül a gyerekek egyedül érezhetik magukat ezzel a helyzettel, de ha kivétel nélkül mindenki egyszülős, akkor ez egy kapocs lehet közöttük. Nekünk nagyon fontos, hogy a gyerekek itt nemcsak jól, hanem otthon érezzék magukat.”

A táborokba és a nyaralásokra való jelentkezés feltétele az érvényes Egyszülős Kártya birtoklása, amit az igényelhet, aki hivatalos okirattal tudja igazolni, hogy egyedül neveli a gyerekét. Ehhez általában a családi pótlék folyósításáról szóló papírt kell bemutatni, de ha az nincs, akkor más dokumentumot is elfogadnak.

A kártya éves díja 1000 Ft, és a jogosultságot minden évben meg kell újítani, hiszen attól, hogy valaki egyszülőssé válik, nem biztos, hogy egész életében az is marad.

Az Egyszülős Kártyát eredetileg azért vezették be, hogy a Központ különféle szolgáltatásait az arra jogosultak ingyen vehessék igénybe, ám a partneri együttműködéseknek köszönhetően országos kedvezményrendszerré nőtte ki magát. Ma már országszerte, sőt a határokon túl is egyre több gyerekbarát helyen elfogadják az Egyszülős Kártyát – és a lista az Egyszülős Központ kitartó munkája nyomán folyamatosan bővül.

Az országos lefedettséghez nagyban hozzájárulnak még a vidéki Egyszülős Klubok, amelyek a budapesti Központhoz hasonlóan programokat szerveznek, a helyi egyszülős közösséget építik.

Közösséghez tartozni

Krisztinát, az Egyszülős Központ törzsvendégét arról kérdeztem, kialakulhat-e szoros közösség egy országos szervezet szárnyai alatt. Meglátása szerint a programokon a kapcsolódások könnyen létrejönnek, de persze némi rendszeres együttlét szükséges ahhoz, hogy az ismeretségek elmélyülhessenek – ez viszont sokszor már az egyéneken múlik. Egy többalkalmas programsorozat esetén a társaság jobban összekovácsolódik, illetve a kirándulások is jó lehetőséget teremtenek a gyakoribb találkozásra. 

„Az alapvető bizalom egymás felé megvan, és erre lehet építeni. Ha például Szombathelyre utaznék, és beírnám az egyszülős Facebook-csoportba, hogy kinek lenne kedve ott kávézni, vagy akár segítséget kérnék a helyiektől, biztos vagyok benne, hogy többen is reagálnának.”

Ami pedig magát az Egyszülős Központot illeti, Krisztina szerint ez az a hely, ahol a gyereküket egyedül nevelő szülők végre elengedhetik magukat.

„A legtöbben nem választottuk az egyszülősséget, hanem szembesültünk ezzel a helyzettel, amikor már belekerültünk. Ezzel meg kell tudnunk küzdeni, pedig egy világ omlik össze ilyenkor az emberben. De nincs sok idő ebben az állapotban maradni, mert dolgozni kell, háztartást vinni, egyben tartani magam és a gyereket.

Az Egyszülős Központ segít visszaépíteni önmagunkat. Engem felszabadított az, amikor már mindenféle mellékérzet nélkül ki tudtam mondani, hogy egyszülős vagyok. Ma már gond nélkül fel tudom vállalni és a gyerekemnek is tudok az életkorának megfelelően válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseire. Hálás vagyok, hogy az Egyszülős Központ ebben a folyamatban hálót tart alattam. Ez nem csak egy ház, ez egy élő hely, amihez jó kapcsolódni.” 

A fotók az Egyszülős Központ tulajdonában vannak.

Héda Veronika