–

Jelenleg Magyarországon a menstruációs termékek áfája 27 százalék, a legmagasabb az Európai Unióban, annak ellenére, hogy az EU 2022 óta lehetővé teszi az adómentes értékesítést. Sok család számára a betétek, tamponok és fájdalomcsillapítók havi szinten már „luxuscikknek” számítanak. Vannak, akik kénytelenek textíliákat vagy újságpapírt használni, ami nemcsak kényelmetlen, de az egészségre is káros hatással van.

A pénzhiány azonban csak a probléma egyik oldala. Vidéki iskolákban, kisebb településeken és hajléktalanszállásokon sokszor nincsenek elérhető higiéniai termékek, tiszta mellékhelyiségek vagy meleg víz. A lányok emiatt gyakran inkább otthon maradnak, ami tanulmányi lemaradáshoz és szociális elszigetelődéshez vezet (erről itt írtunk korábban). Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a menstruációról még mindig nehéz nyíltan beszélni: a szégyenérzet akár generációkon át is öröklődhet.

Hallgatás, stigma, következmények

A menstruáció körüli hallgatás mély nyomokat hagy a testhez való viszonyban is. Sok fiatal számára a menstruáció a szégyen és a tehetetlenség érzésével társul, mert sem otthon, sem az iskolában nem kapnak elég támogatást. A tudáshiány, a bizonytalanság és a tévhitek olyan láthatatlan spirált hoznak létre, amelyben a menstruáló emberek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is elszigetelődnek.

A következmények súlyosak: a nem megfelelő higiénia fertőzéseket, bőrirritációt és nőgyógyászati problémákat okozhat, miközben a lelki terhek – a szégyen, a szorongás, az önbizalomvesztés – mindennapossá válnak.

Aki hónapról hónapra kényszermegoldásokra szorul, annak a testéről és önértékeléséről alkotott képe is torzul, így a menstruációs szegénység nem csupán gazdasági, hanem identitásbeli és társadalmi kérdéssé is válik.

A Magyar Vöröskereszt 2019-es Lányból Nővé projektje szerint a felmért hátrányos helyzetű iskolás lányok 10 százaléka hiányzott már az iskolából a menstruációs eszközök hiánya miatt. A probléma tehát valós és komoly hatással van az oktatási lehetőségekre, így növeli a nemek közötti egyenlőtlenségeket is.

Egyre növekvő egyenlőtlenség

Az oktatásból való kimaradás, a munkahelyi hátrányok és a generációkon átívelő tudáshiány együtt tartják fenn a menstruációs szegénység problémáját. Ha egy lány nem jár iskolába, lemarad, később pedig nehezebben talál munkát. Ha egy nő nem tudja a munkahelyén biztosítani a megfelelő körülményeket, az a megélhetését veszélyezteti.

Így a szegénység újratermelődik, a menstruáció pedig a társadalmi egyenlőtlenség egyik láthatatlan motorjává válik.

Sok családban a havi higiéniai termékek megvásárlása komoly döntést igényel, gyakran más alapvető szükségletekről kell lemondani. Ez bűntudatot, szégyent és feszültséget szül, ami hosszú távon a lelki egészségre is hatással van. Az iskolai infrastruktúra hiányosságai, a nem megfelelő mellékhelyiségek vagy az elérhetetlen termékek miatt sok lány inkább kimarad az órákról, ami tovább mélyíti a társadalmi különbségeket.

Út a változáshoz

A menstruációs szegénység kezelése nem csupán higiéniai, hanem társadalmi kérdés is. Egyre több civil szervezet dolgozik azon, hogy ingyenes menstruációs termékekhez juthassanak a rászorulók, valamint hogy oktatással és szemléletformálással csökkentsék a témát övező tabut. Külföldön már vannak jó példák: Skóciában törvény garantálja a menstruációs termékek ingyenes hozzáférését, és az iskolai tananyag részévé tették a menstruációs tudatosságot.

A fenntartható megoldások – mint a mosható betétek vagy a menstruációs kehely – hosszú távon csökkenthetik a költségeket és a környezeti terhelést is, de ezekhez megfelelő tájékoztatás és támogatás kell. Magyarországon is szükség lenne komplex szemléletváltásra: az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés és a szociálpolitikai intézkedések együttesen tehetnék lehetővé, hogy a menstruáció ne akadály, hanem természetes élettapasztalat legyen mindenki számára, és hozzájáruljon a nemek közti egyenlőség megteremtéséhez.

Betét, tampon, intim kehely – nem luxuscikk, hanem szükséglet

Menstruálni nem kiváltság, és mégis: Magyarországon emberek ezrei kényszerülnek arra, hogy otthon maradjanak az iskolából, a munkából, a közösségeikből, mert nincs pénzük menstruációs eszközökre, fájdalomcsillapítóra. Mindez nemcsak testi, hanem lelki teher is, hiszen a szégyen, az elhallgatás és a kényszermegoldások is társulnak hozzá.

Hazai női és életmódmagazinok – a Central Médiacsoport női márkáinak koordinálásával, így a Nők Lapja, NLC, Házipatika, Marie Claire, Story, Best, Meglepetés, valamint az ELLE, GLAMOUR, Kiskegyed, Női Váltó, Terézanyu Projekt és a WMN – részben a WMN Fesztiválon indult összefogás folytatásaként indították el a MENSZ kampányt. A cél: felhívni a figyelmet a menstruációs szegénységre, és biztosítani, hogy mindenki hozzáférhessen a higiéniai termékekhez.

Ahogy Milanovich Domi, a WMN főszerkesztője kiemelte: „Fontos, hogy összekössenek minket közös emberi minimumok. Hogy mindenki, aki menstruál, ezt higiénikus körülmények között, az esetleges fájdalmát enyhítve, a mindennapi tevékenységeiben, az oktatásban, a munkában való részvételét nem kényszerűen feladva tehesse”. A kampány nemcsak a tájékoztatásra, figyelemfelhívásra és edukációra fókuszál, de országos gyűjtés is indult a menstruációs szegénységben élők számára.

A kampány videóját itt, a gyűjtőpontok listáját és további részleteket a mensz.hu oldalon találtok.


 

Mózes Zsófi

Kiemelt kép forrása: Unsplash/ Annika Gordon, Pexels/ Tibor Szabo