Dr. Bánki György: „Én nem vagyok egy igazi narcisztikus, sajnos nem tudom ezt felmutatni” – Elviszlek magammal
Rovattámogatás

„– Milyen gyerek voltál? – Sajnos jó” – olyan sokat mond ez a rövid párbeszéd! A felnőtt emberről, aki túl van a gyerekkor traumájának megdolgozásán, elfogadta, hogy a megértésnek vannak határai, és tisztán látja a saját gyengeségeit. A gyerekről, akinek határozott, nagy befolyású orvos apja sosem mondta ki egyértelműen, hogy mi az elvárás, de folyamatosan éreztette a „potenciális rosszaságot”, ezért a fia mindent elkövetett, hogy a lehető legkevesebb problémát okozza, és megfeleljen mindig, mindenhol. És a húszéves fiatalemberről, aki orvosi egyetemistaként elhatározza, hogy elég volt a jógyerekségből, megkeresi, teszteli és meghúzza a saját határait. Dr. Bánki György az ország egyik legismertebb pszichiátere. 2017-ben megjelent, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című díjnyertes kötete nemcsak máig az egyik legolvasottabb könyv a kapcsolati és társadalmi tereinkben jelen lévő narcisztikus működésről, hanem saját gyógyulásának fontos állomása is. De vajon képesek lehetünk-e valaha „érzelmileg megérteni” a narcizmust? Hogyan emelünk és ruházunk fel hatalommal mi, a társadalom tagjai bizonyos személyeket? Hogyan lehet az, hogy egy-egy csoport befelé szeretetet hirdet, de kifelé gyűlölködik? Miként rímel a (mindenkori) hatalom a magyarok bizonytalan kötődésére és egyéni-családi sérüléseire? Nem utolsósorban pedig: merre érdemes keresni a gyógyulást? Hogyan lehetnénk jobban? Az Elviszlek magammal e heti vendége: Dr. Bánki György pszichiáter.