Kínzás, bebörtönzés, máglyahalál – Tudósok, akiket munkájuk miatt üldözött az egyház

–

A mai modern nyugati államokban alapvetés, hogy az állam és az egyház elkülönül egymástól, azonban hosszú évszázadokig más volt a helyzet. Az egyháznak sokkal nagyobb hatalma és befolyása volt, mint manapság, és sok olyan közösséget, embert és nézetet üldözött, ami szerinte nem felelt meg, vagy egyenesen szembement a Biblia tanításaival.

A Szentírás többek közt a világ keletkezéséről és működéséről is szól, néhány száz évvel ezelőtt pedig az egyház álláspontja az volt, hogy a Biblia szavait szó szerint kell érteni és elfogadni ebben a témában is – az az egyetlen igazság, amit nem lehet megkérdőjelezni. Egyéb magyarázatoknak pedig helye nincs – aki mégis próbált a Szentíráshoz képest alternatív magyarázatokat adni például a természet működésére, azt eretneknek nyilvánították és keményen megbüntette az inkvizíció.

Így tehát a tudomány és a vallás évszázadokig szemben állt egymással – a katolikus egyház üldöztetése több tudóst elért, némelyiküket pedig ki is végezték hitetlennek nyilvánított tudományos nézeteik, munkásságuk miatt.

Nikolausz Kopernikusz, a trükkös

Kezdjük rögtön azzal, aki némileg kilóg a sorból, mert a lengyel csillagász már nem élte meg, hogy műveit betiltsa az egyház, de felfedezései komoly hatással voltak aztán a többi tudós és az egyház kapcsolatára. Illetve azért neki is volt némi konfrontációja az egyházzal.

A heliocentrikus világkép megalkotója tartott az egyház kritikájától és az eretnekség vádjától, azonban

kezdetben a felfedezése nem váltott ki különösebb haragot az egyházban azért, mert tanulmánya előszavában hipotézisként tüntették fel a tényt, hogy a Nap körül kering a Föld, és nem fordítva.

Tudományos állításaiért aztán a kálvinisták és a lutheránusok támadták, azonban életében valódi súlyos büntetés nem érte, perbe nem fogták. Műve csak a halála után került fel a tiltott könyvek listájára, és volt olyan tudós, akit azért vittek az inkvizíció elé, mert tényként kezelte Kopernikusz megállapításait.

Galileo Galilei, aki már nem volt olyan trükkös, mint Kopernikusz

Ha egyház által üldöztetett tudósokról van szó, sokaknak az olasz fizikus és csillagász, Galileo Galilei jut eszébe, nem véletlenül. Galilei maga is katolikus vallású volt, hitt Istenben – ez azonban nem oltotta ki abbéli vágyát, hogy tudományos eszközökkel kutassa a világmindenséget. Ő használt először távcsövet az égbolt tanulmányozására, és hozzá kötődik a napfoltok, a Szaturnusz gyűrűinek és a Jupiter holdjainak felfedezése. Az egyház azonban nem ezek okán állította bíróság elé, hanem Párbeszédek című munkája miatt, amiben a már említett kopernikuszi heliocentrikus világképről nyilatkozott tényként.

Azzal ugyanis, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, Kopernikusz szembement a Biblia tanításaival, amit az egyház nem vett jó néven. Az álláspontjuk az volt, hogy a heliocentrikus világképet csak elméletként lehet tanítani, nem pedig tényként. Miután bíboros barátját VIII. Orbán néven pápává választották 1623-ban, Galielei egy ideig így is tett, azonban 1632-ben kiadta Párbeszédek című munkáját, amiben az egyházi álláspontot képviselő fiktív beszélőnek a Simplicius, azaz Együgyű nevet adta, ami bizonyos pontokon úgy nyilvánult meg a műben, hogy az összecsengett VIII. Orbán pápa nézeteivel.

Ezzel Galilei elvesztette korábbi barátja támogatását, és az inkvizíció elé került.

Kényszerítették, hogy vonja vissza állításait és nézeteit, aztán először börtönbüntetésre ítélték, amit végül házi őrizetre módosítottak. Galileit végül halála után 350 évvel rehabilitálta az egyház, és 1992-ben II. János Pál pápa kezdeményezésére a Vatikán visszavonta az inkvizíció tudós ellen hozott ítéletét.

Giordano Bruno, aki több kapura játszott – de nem úgy

Az olasz filozófus és csillagász igen érdekes pályát járt be, mert egyszerre volt tudós, pap és a teológia doktora. Szabad gondolkodásúként többször is megfogalmazta kételyeit a Szentháromság-tannal kapcsolatban, aminek következtében hamar az egyház célkeresztjébe került. Megjárta Nápolyt, Genfet és Londont is, azonban sehol nem volt sokáig maradása kritikus gondolkodása miatt, ugyanis a tudomány kizárólagosságát hirdette, és nem ismerte el, hogy a természet felett áll Isten, hanem azt mondta, a természet maga az Isten. Az eretnekség vádjai ellen azzal védekezett, hogy nézetei inkább filozófiai, mint teológiai jellegűek. Végül 1592-ben Velencében fogták perbe, ahol állításainak egy részét hajlandó volt visszavonni. Az ügyét aztán átvette a római inkvizíció, nekik pedig már nem volt elég, hogy csak félig-meddig vonta vissza a téziseit.

Összesen nyolc évet töltött börtönben, ez idő alatt sem tört meg és vont vissza mindent, ezért 1600. februárjában eretnekség miatt máglyahalálra ítélték.

A máglya a római Campo de' Fiori téren állt, nyelvét kivégzése előtt kivágták, hogy ne beszélhessen a tömeghez. 

A WMN és a Viasat3 új közösségi talkshow-ja, a Ki vele! második adásának témája a hit, a spiritualitás és a tudomány kapcsolata, amiben együtt gondolkodik a témáról Peller Mariann, akinek spiritualitással kapcsolatos műsora van a YouTube-on, Hodász András volt katolikus pap, Kiss László csillagász, Milanovich Domi újságíró-pszichológus, D. Tóth Kriszta – és a műsorvezető, Csepelyi Adrienn. Az adásból kiderül, mit gondol a csillagász az asztrológiáról, Hodász András a keresztény egyház körüli botrányokról, Peller Mariann a spiritualitás és ezotéria megítéléséről, Milanovich Domi arról, hogy pszichológiai szempontból milyen szerepe van a hitnek az emberek életében, illetve természetesen szóba kerül a hit és a tudomány kapcsolata is. Nézzétek a Ki vele! második adását április 29-én este 21 órától a Viasat3-on!

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ fotocopia; Wikipedia/ National Maritime Museum; Wikipedia/ District Museum in Toruń

Dián Dóri