Nők, akik azért nem vállalnak gyereket, mert rettegnek a szüléstől – minden, amit tudni érdemes a tokofóbiáról
A szülés komoly érzelmi és fizikai határhelyzet – és bár nincs vele saját tapasztalatom, ezt nagyjából azóta tudom, hogy hét-nyolc éves korom körül anyám nagyot sóhajtott, és érdeklődő kérdésemre elmondta, hogyan került a szomszéd néni pocakjából a babakocsiba egy gyerek. Az azonban, hogy a határhelyzet pontosan mit jelent, egyénenként eltérő: noha azzal senki sem áltat, hogy sétagalopp lenne a kitolás, mégis sokan számolnak be euforikus, már-már transzcendentális élményről, míg van egy másik tábor is, akiknek finoman szólva sem a tervek szerint alakul a szülése, és akár traumatikussá is válhat. Míg a nők nagyobbik hányada a lehetséges parák ellenére is vágyik rá, hogy természetes úton hozza világra a babáját, vannak, akik a fent említett élmények második felét hallják csak meg. Történeteket 48 órás vajúdásról, elviselhetetlen fájdalomról, gátmetszésről és könyöklésről, szülészeti abúzusról, megalázottságról, vérről, könnyről. Az, hogy mindez szorongást okoz, természetes, ám ha valaki ezek miatt mond le (az amúgy vágyott) gyerekvállalásról, elképzelhető, hogy tokofóbia áll a háttérben. Takács Dalma összefoglalója.
–
De pontosan miről van szó?
A verywellmind meghatározása szerint a tokofóbiával küzdő nők patológiás félelmet éreznek a vaginális szüléssel kapcsolatban, és noha vágynának gyerekre, inkább lemondanak róla, mintsem hogy keresztül kelljen menniük a vajúdás és a kitolás folyamatán. Extrémebb esetben az is megtörténhet, hogy az illető a szexuális örömökről is lemond, így esélyt sem ad arra, hogy valaha át kell élnie a szülést.
A dologhoz fontos hozzátennünk: a szüléstől való félelem önmagában természetes, és a nők mintegy 80 százaléka tapasztalja – patológiás állapot csak akkor áll fenn, ha az illető nem talál megnyugvást a rendelkezésre álló szociális és egészségügyi támogatásban sem, és a félelme olyannyira elhatalmasodik, hogy inkább lemond (az amúgy vágyott) gyerek vállalásáról. Bár az egyelőre vita tárgyát képezi, hány embert érint a jelenség, a szakemberek úgy saccolják,
a nők 20–25 százaléka él át extrém szorongást a szülés miatt, és 2–15 százalékuknál ez eléri a patológiás tokofóbia szintjét is. Nekik – amennyiben szeretnének gyereket – az időzített császármetszést javasolják a szakemberek.
A pszichológusok megkülönböztetnek egymástól primer- és szekunder tokofóbiát: míg előbbi olyan nőkre jellemző, akik nem szültek korábban, az utóbbi a traumatikus szülésélmény hatására alakul ki. A primer tokofóbia sokaknál már kamaszkorban jelentkezik, és a kutatások szerint nagyobb eséllyel érinti azokat a nőket, akik nemi erőszak áldozatai voltak. A szekunder tokofóbia – ahogy írtam is – elsősorban traumatikus terhesség- vagy szülésélmény hatására alakul ki, de állhat a hátterében vetélés, halva születés, abortuszélmény és sikertelen termékenységi kezelés is. A kutatások szerint a nők három százaléka küzd poszttraumás stressz-szindrómával szülés után, azonban gyakori, hogy ezt tévesen gyermekágyi depressziónak diagnosztizálják.
A szakemberek tapasztalatai alapján az alábbiak kapcsolódnak a tokofóbiához:
- a magzat életének túlzott féltése, valamint az egészségügyi ellátórendszer iránti bizalmatlanság
- a szülési komplikációktól való extrém félelem (például terhességi toxémia vagy extrém vérzékenységség)
- a fájdalomtól való félelem
- a kiszolgáltatottságtól és a kontrollvesztéstől való félelem
- ha az illető túl sok traumatikus szüléstörténetet hallott másoktól
- eleve meglévő szorongásos zavar
- hátrányos társadalmi helyzet – például kamaszkori terhesség, anyagi nélkülözés, megtartó családi háttér hiánya
- szülészeti abúzustól való félelem (a témában érdemes meghallgatnotok a Szabó Anna Eszterrel készült Beszélnünk kell! adását)
A férfiak is átélhetnek tokofóbiát
Bár a szorongásos zavar elsősorban a nőket érinti – és érthető okokból kifolyólag őket is vizsgálták a témában – a kutatások rávilágítottak, hogy férfiaknál is kialakulhat ez a szorongás. A pontos számokról vajmi kevés információ áll rendelkezése egyelőre, de globálisan nagyjából 10–13 százalék közé saccolják a terhességtől szorongó férfiak arányát. Aggasztó hír, hogy a magyarok esetében ez a szám 80 százalék körül mozog – noha patológiás tokofóbiát nem mutatták ki ennyi férfinél, azt lehet látni, hogy hazánk apukajelöltjei sokkal többet szoronganak a kérdésen, mint globális szinten bárki más.
Esetükben a szorongás központi eleme az anya és a gyerek biztonságának féltése, az egészségügyi ellátással kapcsolatos bizalmatlanság, valamint az aggodalom, hogy tudják-e úgy támogatni partnerüket a terhesség és a szülés alatt, ahogyan neki valóban szükségük lenne rá.
A kutatások rámutattak: az apák tokofóbiájának kezelése éppen olyan fontos, mint a nőké, hiszen (amellett, hogy nemtől függetlenül senkinek sem kívánjuk a szorongást), ez az érzelmi állapot gátolhatja azt, hogy milyen mértékben tudják támogatni a folyamaton keresztülmenő partnerüket, vagy hogyan tudnak jelen lenni a terhesség és a szülés során. És noha valóban kevés információnk van még az ő élményeikről, a Redditen több férfi is ír a terhességgel kapcsolatos félelmeiről.
„Amikor a párom gyereket várt, volt olyan rémálmom, hogy egy Alien növekedik a hasamban, és sírva ébredtem” – írja az egyikőjük, a további 10–12 hozzászóló közül még néhány élt át hasonló álmokat. „A párom terhessége alatt nem mertem lefeküdni vele, mert folyamatosan attól féltem, hogy kárt teszek a babában, vagy fájdalmat okozok az anyukájának” – írja egy másik, akit aztán szintén többen megerősítenek abban, hogy nincs egyedül. A beszélgetésbe egy nő is bekapcsolódott, aki azt állítja: volt párjával egyáltalán nem közösültek vaginálisan négy éven keresztül, mert a férfi rettegett attól, hogy teherbe ejti és szülnie kell.
Mit tehetsz, ha érintett vagy?
Ahogy minden szorongásos zavar esetén, úgy a tokofóbiában érintett személyeknek is érdemes szakszerű ellátást, a témában jártas pszichológust keresnie – az ajánlások szerint a kognitív viselkedésterápia kifejezetten hatásos lehet például a szorongás oldásában.
Emellett van pár, viszonylag hétköznapi praktika, amivel magad is oldhatod a szüléssel kapcsolatos szorongásaidat.
#1 Az első és legfontosabb, hogy beszélj őszintén a szüléssel kapcsolatos félelmeidről, és gondold végig, pontosan mik azok a helyzetek, amik a szorongásodat táplálják.
#2 Készíts szülési tervet! Ennek része az is, hogy feltérképezed, milyen orvosok, klinikák, egyéb szülést segítő intézmények állnak rendelkezésre, és milyen szülési metódusok elérhetők. Sok kórházban nyílt napra is ellátogathatsz – ha találsz egy olyan intézményt, ahol biztonságban érzed magadat, emellett a szülést vezető szakemberekkel személyre szabott tervet találhatsz ki, az máris sokat segíthet a helyzeteden. (Hozzáteszem: Magyarországon ez nem egyszerű, de vannak kiskapuk, erről több cikket is olvashatsz nálunk.)
#3 Kerüld el a horrorsztorikat! Hallottál már a perceptuális vigilanciáról? Ez a jelenség azt takarja, hogy ha egy adott téma vagy jelenség a figyelmünk fókuszában van, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy mindenhol az jön szembe. (Tipikusan ilyen, amikor babát tervezel, és körülötted mindenki babakocsit tologat.) Ez sajnos negatív irányba is lehetséges: ha rettegsz a szüléstől, valószínűleg azonnal megakad a szemed a horrorisztikus szüléstörténetekről szóló szalagcímeken, és könnyebben meghallod az ismerősök rémtörténeteit is. Ezt teljesen nem lehet elkerülni, de ha nagyobb figyelmet fordítasz az örömteli sztorikra, és nem kutatod agyba-főbe a lehető legrosszabb kimenetelű híreket, máris könnyebb lesz megőrizni a kettő közötti egyensúlyt.
#4 Menj szülésfelkészítő csoportba – és ne csak azért, hogy szakszerű információkat kapj a témában, hanem azért is, hogy találkozhass, beszélgethess sorstársakkal. Az élmény, hogy nem vagy egyedül, hogy más is küzd a tiédhez hasonló szorongásokkal, sokat segíthet azok oldásában. Pláne, ha ott van egy, a témában jártas szakember, aki releváns válaszokkal szolgálhat a kérdéseidre.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Rawpixel