Kockázat és kényszer: Meredeken emelkedik a kártya- és folyószámlahitelek mennyisége
A gazdasági válság hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük, és egyre több ember életében mindennapos vendég a bizonytalanság. Az árak növekedésének ütemét a fizetések nem képesek követni, így sok család hónapról hónapra próbál faragni a kiadásokból vagy keresni valamilyen vészmegoldást a költségek fedezésére. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy meredeken emelkednek az emberek által felhasznált folyószámla- és hitelkártyahitelek. Mózes Zsófi írása.
–
Nem csak magyar jelenség
Egy nemrégiben megjelent Guardian-cikk arról számolt be, hogy több millió brit család használ hitelkártyát vagy vesz fel kölcsönt az alapvető kiadások és számlák rendezésére. A szemlézett elemzés arra is figyelmeztet, hogy ezzel Nagy-Britannia a megélhetési válság veszélyes szakaszába léphet, mivel a költségek kifizetéséhez használt hitelek nem akadályozzák meg, hogy a háztartások elmaradjanak azok törlesztésével. Jelenleg a családok háromnegyede legalább egyhavi törlesztőrészlet befizetésével van késedelemben, 44 százalékuk pedig három vagy több számlával van elmaradva. Idén májusban összesen 14,2 milliárd fonttal (több mint hatezer milliárd forint) tartoztak, az adósság kamata pedig családonként évi 675 fontnak (háromszázezer forint) felel meg.
És bár más mértékben, de az adatokból egyértelműen kirajzolódik, a magyar háztartások is egyre gyakrabban és egyre nagyobb összeget használnak fel a folyószámla-hitelkeretükből vagy fizetnek hitelkártyával. De miről is van szó pontosan, és mi mindenre érdemes figyelni, hogy elkerüljük az adósságaink növelését?
A kölcsön, ami ott lapul a pénztárcánkban
Nagyon leegyszerűsítve a folyószámla-hitelkeret azt teszi lehetővé, hogy ha nem marad pénz a bankszámlánkon, egy bizonyos összeghatárig költhetünk a bank pénzéből, majd azt hónapról hónapra visszafizetjük a bankszámlaegyenlegünk terhére.
A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiolvasható, hogy
a háztartások az utóbbi időben egyre nagyobb és nagyobb összegben veszik igénybe a folyószámla-hitelkeretüket: míg tavaly az első negyedévben 68,6 milliárd forint folyószámlahitelt folyósítottak a bankok a háztartásoknak, addig az idei első három hónapban ez már 77,3 milliárd forint volt.
Hasonló kép rajzolódik ki a hitelkártyák esetében is: a háztartásoknak 2015-ben még 147,5 milliárd forint kamatozó hitelkártya-tartozásuk volt. Ez az összeg a következő évek során folyamatosan csökkent: például a bérnövekedés lehetővé tette, hogy a háztartások visszafizessék a tartozásaikat, vagy felvegyenek egy olcsóbb, kedvezőbb adósságrendező hitelt. Az adatokból kiolvasható, hogy 2021 áprilisában már csak 68,4 milliárd forint volt a háztartások kártyatartozása, innen azonban ismét elkezdtünk adósságot felhalmozni: idén júniusra már 73,5 milliárd forintra kúszott a kamatozó hitelkártya-tartozás állománya.
Egyre kevésbé elég a fizetésünk, ezért pedig nagy árat fizethetünk
Egy másik árulkodó adat a háztartások pénzügyi helyzetéről a kiskereskedelmi forgalom alakulása. Ez az adat gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy mennyit költünk a boltokban élelmiszerre, üzemanyagra és más termékekre. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján idén január és június között jelentősen, 10,3 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 7,5, a nem élelmiszer 8, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 22 százalékkal csökkent. És bár az üzemanyag esetében a vásárlás visszaesését a literenként 480 forintos hatósági ár eltörlése okozta,
összességében elmondható, hogy egy családi bevásárláskor a tavalyi évhez képest kevesebb vagy olcsóbb termékeket helyezünk a kosárba.
Az utóbbi időben tapasztalható növekvő folyószámlahitel-kihasználás és a kamatozó kártyatartozás gyarapodása azonban arra utal, hogy egyre több az olyan háztartás, ahol már nem elég a rendszeres jövedelem a korábban megszokott színvonalú megélhetéshez – mondja Veres Patrik, a Grantis pénzügyi szakértője. Sok esetben kézenfekvő lehet, hogy a hiányzó forrást hitelkártya- vagy folyószámlahitel segítségével pótolják a családok, azonban érdemes résen lenni: ez a két hiteltípus a legdrágább, azaz itt kell a legmagasabb kamatot fizetni, figyelmeztet a szakértő. Vannak olyan hitelkártyák, amelyek esetében a teljes hiteldíjmutató (ez a THM, ami a hitel éves költségét mutatja meg) elérheti az 50 százalékot is, de nem nagyon találni 37 százalék alatti ajánlatot, és hasonlóan magas kamattal ketyegnek a folyószámlahitel-tartozások is.
Most akkor kockázat vagy vésztartalék?
A hitelkártya és a folyószámlahitel biztonságos használatához az első és legfontosabb szabály, hogy bármilyen csábító is, mindig csak addig nyújtózkodjunk, amíg az a bizonyos takaró ér. Ezek a konstrukciók ugyanis nem azt a célt szolgálják, hogy többet költsünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak – hiszen a hitelt minden esetben vissza kell fizetni. Ha ezt nem tesszük meg idejében, óriási kamatokra számíthatunk, ráadásul akár évekre is elvághatjuk magunkat más hitelek felvételétől, végső esetben pedig akár inkasszózhatják is a számlánkra érkező pénzt.
Ez a két hiteltípus akkor biztonságos, ha bármikor, gond nélkül ki tudjuk fizetni a teljes hitelkeretet úgy, hogy az összeg nem hiányzik az életünk más területéről.
Ehhez persze elengedhetetlen, hogy legyen olyan megtakarításunk, amihez bármikor hozzányúlhatunk.
De ha van megtakarításunk, miért használnánk hitelkártyát, merül fel a kérdés sokakban. A folyószámlahitellel szemben a hitelkártya-használatnak van egy kamatmentes periódusa – jellemzően 45 nap türelmi időt adnak a bankok, ami alatt kamatmentesen használhatjuk a pénzt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy semmilyen kamatot nem számít fel a bank, ha havonta visszafizetjük azt az összeget, amit elhasználtunk a kártyáról. A folyószámlahitellel kapcsolatban azonban érdemes résen lenni: ez a konstrukció csak akkor ingyenes, ha nem használjuk. Onnantól azonban, hogy a bankszámlánk mínuszba fordul, a hitelezett összegen kívül a kölcsön díját is fizetnünk kell.
Ha azonban nem rendszeres költésre használjuk, a hitelkártya egyfajta vésztartalék is lehet: sokan csak arra az esetre tartják fenn a kártyát, ha hirtelen lenne szükségük nagyobb összegre, de biztosan tudják, hogy rövid belül vissza tudják fizetni.
Így, bár kártyadíjat fizetni kell, de kamatmentes a hitel, ráadásul az ügyintézést is megspórolhatjuk, ha rövid időn belül van szükségünk a pénzre.
Érdemes a tartozást az utolsó forintig visszafizetni a kamatmentes időn belül, mert bár létezik a bank által megszabott havi minimum törlesztési összeg, az ezen felüli hitel a legtöbb esetben szintén hatalmas kamatterhet von maga után. És nincs ez másképp a hitelkártyás készpénzfelvétellel sem: amellett, hogy nagyon magas díja van, az így felvett összeg szintén kamatozik.
Ezek alapján érdemes mérlegelni, hogy szükség esetén milyen hitelkonstrukció mellett döntsünk, mert könnyen lehet, hogy nem a legkönnyebben hozzáférhető megoldás lesz az, ami az igényeinkhez a leginkább passzol. És bár számos szempontra kell figyelnünk egy banki kölcsön esetében, arról szerencsére szó sincs, hogy a magyar lakosság ne tudná fizetni a hiteleit: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis 2023 első negyedévében a háztartási hitelek csupán 1,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Kiwis
