Nyáry Luca: Ezeket NE tanácsold egy Z generációs fiatalnak, ha pénzügyekről van szó
Támogatott tartalom
Érintettként úgy érzem, manapság kicsivel nehezebb feladat felnőtté és pénzügyileg is önállóvá válni, mint pár (vagy akár csak egy-két) generációval ezelőtt volt. Kétségtelen, hogy sok minden változott azóta, hogy a nagymamáink megtették az első lépéseiket a nagybetűs életben, de ez nem állítja meg jóakaratú idősebb rokonainkat és ismerőseinket abban, hogy megosszák velünk azokat a pénzügyi praktikákat, amelyek annak idején segítettek nekik az anyagi függetlenség elérésében. Az viszont már egyáltalán nem olyan biztos, hogy ezek a tippek valóban hasznosak lesznek a mai fiatalok számára, sőt sokuk már a falnak megy tőlük. Nyáry Luca elmondja, mit NE tanácsolj egy Z generációsnak, ha pénzről van szó.
–
Mindegy, hol és mikor születtünk, bizonyos, univerzális élmények összekötnek minket. Ezek közé tartoznak az idősebb generációk által továbbadott pénzügyi praktikák, amelyeket kötelezően meg kell hallgatnunk, amikor a felnőtté válás küszöbére érünk. Az alapgondolat egyszerű: kövessük ezeket a lépéseket, és a végén egy csinos ház, vastag pénztárca és hatfunkciós okoshűtő lesz a jutalmunk a felelősségteljes költekezésért. Ez pedig érthető motiváció, hiszen a szeretteink csupán a legjobbat akarják nekünk azzal, hogy a saját módszereikkel próbálnak felkészíteni minket a sikerre. Ám a világ rendkívül gyorsan és drasztikusan változik (csak az elmúlt öt évben több gazdaságot megrengető eseménynek lehettünk tanúi, mint bizonyos elődeink egész életükben), így azok az utak, amelyeken keresztül a szüleink, nagyszüleink igyekeztek eljutni az anyagi biztonsághoz, számunkra már nem feltétlenül járhatók.
Ennek ellenére mégis folyamatosan ezekre próbálnak terelni minket, és azt hiszem, sokunk nevében beszélek, amikor azt mondom: a Z generációsoknak elegük van abból, hogy elavult pénzügyi tippeket hallgassanak minden családi összejövetelen. Elkezdődött egy új évtized, amiben mi leszünk a felnőttek, és több irányítást szeretnénk a pénzügyeink felett, amelyhez elengedhetetlen a pénzügyi tudatosságunk fejlesztése, így ennek jegyében elhoztam nektek ötöt azok közül a tippek közül, amit jobban örülnénk, ha inkább elfelejtenének a segítő szándékú nagybácsik és keresztanyák.
1. A készpénz segít a spórolásban/megtakarításban
Főleg nagyszüleinktől szokott érkezni ez a bölcsesség, és jellemzően két helyzetben kerül elő: vagy akkor, amikor a túlköltekezéssel van problémánk (ebből a szempontból a tanács egyébként még akár hasznos is lehet), vagy amikor a megtakarításainkat szeretnénk valahogy rendszerezni. Az előbbi szituációban azok alkalmazhatják sikerrel a készpénzre váltást, akik rendelkeznek azzal az általam irigyelt belső gáttal, hogy valami kézzelfogható értéktől megváljanak. Így, ha csak készpénz van náluk, kétszer is elgondolkoznak azon, hogy érdemes-e költeniük valamire, ami viszont eléggé személyiségfüggő, és ezáltal kétesélyes megoldás (ám ha valakinek bejön, akár ez az apró változtatás is látható eredményt hozhat a bankszámlánkon). Az utóbbi felállás pedig arra vonatkozik, amikor szeretnénk valahogyan nekikezdeni a megtakarításnak, vagy rendszerezni a már meglévő összegeket, és a bank említésére máris felbukkan a bokorból az egyik szomszédunk, hogy meggyőzzön minket arról, hogy a matrac alatt jobb helyen van a pénzünk, mint idegenek kezében.
Azonban 2023-ban, ahol már számtalan lehetőségünk van arra, hogy hasznot húzzunk a kedvező kamatok nyújtotta előnyökből, vagy befektessük a pénzünket, már egyáltalán nem biztos, hogy a harisnyában rejtegetés segít majd minket céljaink elérésében.
Természetesen attól még, hogy ebben nincs igaza, nyugodtan cserélgethettek recepteket a folyosón, de a pénzügyeket talán bízzuk a profikra.
2. Ha sokat akarsz keresni, ne válts munkahelyet!
Ha a te apukád is olyan alkat, aki az egész karrierjét ugyanannál a cégnél, ugyanannál az asztalnál ülve töltötte, akkor könnyen szembesülhetsz fejcsóválással, mikor két éven belül harmadszorra ugrasz egyik helyről a másikra. Bár abban talán valóban igaza van a szüleidnek, hogy a jövendőbeli munkáltatóid nem szeretnék azt látni az önéletrajzodban, hogy gyakrabban váltasz állást, mint zoknit, azért az a gyakran ismételt tanács sem teljesen igaz, hogy csak azzal juthatsz előre, ha minél tovább kitartasz egy-egy hely mellett.
Régen egyértelműnek látszott, hogy a stabilitáshoz és a tapasztalatoddal arányosan növekedő keresethez a leggyorsabban úgy érhetsz el, ha sokáig maradsz a munkahelyeden, és fokozatosan megmászod a ranglétrát, ám az új generációk már nem mindig ezt az utat választják, és ez nem akadályozza meg őket abban, hogy sikeresek legyenek.
Manapság nem ijeszti el a munkáltatókat az, ha nyitott vagy a váltásra, és hajlandó vagy több helyen, különböző pozíciókban kipróbálni magadat, sőt tíz-húsz százalékkal növelheted is a keresetedet azzal, ha felismered azokat a pontokat, ahol megértél egy új feladatra. Természetesen sokat számít a hűség, és ha találsz egy helyet, ahol őszintén jól érzed magadat, akkor nem érdemes lemondanod erről csak azért, hogy több tapasztalatot szerezz, de azt is érdemes fejben tartani, hogy mi már egy másik munkaerőpiacon próbálunk helytállni, mint elődeink, és valamivel nagyobb terünk van a mozgásra. Így ha te is azok közé tartozol, akiket felvillanyoz minden kihívás, és szeretnéd felfedezni a lehetőségeidet, ne hagyd, hogy elijesszenek az aggódó rokonok: a Z generációsok bírják az iramot.
3. A gyors megtakarításhoz mindig ugyanannyit tegyél félre a fizetésedből!
Több, a szüleink korában népszerű pénzügyi tanácsokra épülő könyv tartalmazza valamilyen formában ezt a gondolatot: kezdj azonnal megtakarítani, és tartsd a félretett összeget a bevételed tíz-húsz százalékán minden hónapban, életed végéig. Igaz, ami igaz, a korai megtakarítás mellett számtalan érv szól, legfőképpen az, hogy minél előbb kezded, annál hamarabb kezdhetsz profitálni belőle, illetve: ha van félretett pénzed, jóval kevésbé terhel majd meg egy viharosabb gazdasági időszak (ami akkor is jól jöhet, ha még a szüleid támogatnak). Azonban azt várni a fiataloktól, hogy egyik napról a másikra ilyen szigorú szabályokhoz kezdjenek igazodni, egyáltalán nem reális, és sok esetben elbizonytalanítóan hat rájuk. Akik ezt a tanácsot adják a Z generációsoknak, azok nem veszik figyelembe, hogy ma már egyre többen vagyunk, akik nem egyetlen, fix forrásból szerezzük a keresetüket, esetleg nem mindig ugyanakkor kapunk fizetést, és sokszor előfordulhat az is, hogy kevesebbet hozunk haza, mint előző hónapban tettük. Ez pedig eléggé megnehezíti, hogy mindig hasonló összeget tehessünk félre. Szerintem már csak azért is érdemes lazítani ezen a kőbe vésett szabályon, mert szerencsére akkor sem feltétlenül kell lemondanunk a megtakarításról, ha nem mindig kiszámítható a keresetünk. Ha ez a helyzet áll fenn (mint az én esetemben is), akkor intuitívan kell hozzáállnunk a kérdéshez:
ahelyett, hogy egy előre megadott mennyiség félrerakását követelnénk magunktól, ezzel szorongást okozva magunknak, érdemes lehet minden hónapban külön elszámolást készíteni, és az adott helyzetet felmérve eldönteni, mennyit tudunk félretenni anélkül, hogy az jelentősen rontana az életszínvonalunkon.
Nem érdemes rosszul érezni magunkat attól, ha nem úgy haladunk a pénzügyi céljaink felé, ahogy terveztük, a lényeg az, hogy kezdjünk el félretenni legalább egy kicsit, és ebben legyünk következetesek. A szerencse ugyan bármikor meginoghat, de ha már korán szokást csinálunk abból, hogy a lehetőségeinkhez mérten figyelünk a megtakarításainkra, jobban fel leszünk készülve a váratlan helyzetekre később.
4. Soha ne kérdezz másokat a pénzükről!
Ugyan azt én sem tanácsolom, hogy mások pénztárcájában turkálj, de azért azt el kell ismerni, hogy számos kultúrában ma is túlmisztifikálják és tabusítják a pénzügyek kérdését, ami alól sajnos a magyarok sem jelentenek kivételt. Egy 2019-es felmérés szerint a magyar 24–55 éves korosztály (generációra való tekintet nélkül) sokkal szívesebben beszélget akár a legintimebb magánéleti problémáiról is, mint arról, hogy milyen megtakarítást választott, vagy hogy mennyit keres a munkahelyén. Sokunkba mélyen bele van kódolva a félelem, hogy ha felhozzuk ezt a témát, azzal megsértünk másokat, vagy tájékozatlannak tűnünk, de szerintem valójában pont akkor kerülhetünk a legkönnyebben anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe, ha nem vagyunk hajlandóak túllépni ezen a kezdeti kényelmetlenségen. Az őszinte, informatív beszélgetések a pénzről mindenkinek előnyére válhatnak (kivéve annak, aki le akar húzni, de épp emiatt tartozol magadnak azzal, hogy körbekérdezel), mivel segítenek abban, hogy jobban átlásd a szakmádat, felmérd a képességeidet, és ehhez igazodva formáld a bérigényedet. Csak képzeld el, mennyivel egyszerűbb lenne egy olyan világban élni, ahol nyíltan kommunikálunk a keresetünkről, az adósságainkról és a költségvetésünkről, megosztva egymással a hibáinkat és a sikereinket. Ha a pénzügyi műveltség alapvető tudássá válna, nemcsak hogy mind védettebbek lennénk a kihasználással szemben és gyorsabban elérhetnénk az anyagi függetlenséget, de biztosan nem lenne szükség ilyen listákra sem.
5. Csak arra költs, amire szükséged van!
Igazi kihívás volna olyan Z generációst, vagy akár milleniált találni, aki még nem hallotta azt, hogy ha képes lenne lemondani a napi lattéjáról, vagy a második streamingszolgáltatásról, akkor seperc alatt össze tudna szedni elég pénzt egy saját autóra, vagy akár saját lakásra. Ezeknek az arcoknak hiába magyarázod, hogy az ingatlanárak a sokszorosukra nőttek, amióta ő egy keresetből megvette azt a kertes házat, amiben a gyerekeit felnevelte, a fizetések viszont már nem tartottak lépést velük, vagy hogy a külföldi elitegyetem, amire olyan büszkék voltak, hogy felvételt nyertél, szintén nincs ingyen, ahogyan az olyan mindennapos kiadások, mint az étel, a közlekedés és az áram is csak egyre drágábbak lesznek. Persze, belátom, abban igazuk van, hogy
sokan nyújtózunk tovább, mint ameddig a takarónk ér, és mindenképpen érdemes először a létfontosságú szükségleteinkre koncentrálnunk, mielőtt megvesszük azt az új könyvet, vagy rendelünk még egy rozéfröccsöt, ám nem szabad elfelejtenünk azokat a dolgokat, amelyek miatt egyáltalán értéke lehet a pénznek.
A lehetőség, hogy huszonévesen elutazz egy idegen országba, megkóstold a szomszéd cukrászda új kekszét, vagy csak eltölts egy kellemes estét a barátaiddal, lehet, hogy többet ér, mint egy kis pénzzel előrébb lenni a negyvenes éveidben. Nem leszel rossz ember attól, hogy élvezni akarod az életedet, és simán dönthetsz úgy néha, hogy inkább emlékeket gyűjtesz, ahelyett, hogy a jövődet építenéd. Végtére is, a pénz önmagában csak egy darab papír vagy szám egy képernyőn, ami azáltal válik többé ennél, hogy használjuk. Minél tudatosabban kezeled, annál többet érhetsz el vele, de ne feledd el, hogy a valódi erő mindig azé, aki a kezében tartja.
A témát szülői szemszögből Kurucz Adrienn írta meg, olvasd el ezt a cikkünket is IDE kattintva.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Westend61