–

Egyáltalán mi az az Alaptörvény?

A Magyar Helsinki Bizottság honlapján az áll, hogy 2012-ben váltotta fel a Magyar Köztársaság Alkotmányát Magyarország Alaptörvénye, amit rendszerint minden érettségiző diák ajándékba kap a gimnáziumi tanulmányaikat lezáró írásbeli és szóbeli vizsgáik után.

„Az Alaptörvény szabályozza országunk jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államra és intézményeire vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alaptörvény a legmagasabb szintű jogforrás, amelyből minden más jogszabály levezethető, így az Alaptörvénnyel semmilyen jogszabály nem lehet ellentétes” – olvasható a bizottság oldalán.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország Alaptörvényét, amit az akkori köztársasági elnök, Schmitt Pál április 25-én írt alá. Az új alkotmány 2012-től van érvényben, és az aktuális változata a Jogtárban található.

Anno Orbán Viktor „gránitszilárdságú” Alaptörvényről beszélt. Azonban a miniszterelnök elképzelése már 2012-ben megbukott. Hiszen már a hatálybalépés évében háromszor módosult az alkotmány,

amihez két feltételnek kell teljesülnie: kétharmados egyetértésre van szükség, valamint a köztársasági elnök aláírására. Abban az esetben, ha az államfő kifogásolja az eljárás menetét, akkor az Alkotmánybíróság elé kerül az ügy. 

A rövid bevezető után nézzük, hogyan is módosult az Alaptörvény az elmúlt 13 évben. Elöljáróban még annyi, hogy egy módosítás alkalmával jellemzően a parlament több mindenről is szavaz. Alább nem sorolom fel az összes átírást, csupán azokat, amik szerintem lényegesek és érdekesek. 

1. módosítás – Az államfők javadalmai

Mikor? 2012. június 18.

Az első módosítás a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a korábbi államfőkre is. Azaz már nemcsak az éppen hivatalban lévő államfő fizetését, juttatásait szabályozza az Alaptörvény, hanem a korábbi köztársasági elnökökét is.

Ugyanis a volt államfők a hivatali idejük letelte után is jogosultak többek között szolgálati járműre, titkárságra, testőri védelemre, életjáradékra (igen, a kegyelmi botrány miatt távozott Novák Katalin is).

Másrészt a módosítással beemelték az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az Alaptörvénybe. Mivel az új alkotmányra való átállás nem ment egyik napról a másikra, ezért szükség volt átmeneti rendelkezésekre is, ami egyfajta kiegészítő szabálygyűjtemény volt.

2. módosítás – Kötelező regisztráció választás előtt 

Mikor? 2012. november 9.

A második Alaptörvény-módosítás alkalmával a kormány be akarta vezetni a kötelező előzetes választási regisztrációt. Vagyis minden választópolgárnak előre regisztrálnia kellett volna, ha részt akar venni az országgyűlési választásokon. Különben, aki ezt nem teszi meg, nem szavazhat — hiába töltötte be a 18-at, és magyar állampolgár. (A külföldön élő magyar állampolgárok így szavazhatnak.) Ez a rendelkezés végül nem kapott zöld utat.

3. módosítás – Földtörvény

Mikor? 2012. december 21.

A harmadik módosítás sarkalatossá (azaz csak kétharmados többséggel lehet módosítani) tette a földtörvényt, ami a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól. Ez a törvény szabályozza azt, hogy ki vásárolhat földeket hazánkban, milyen feltételekkel lehet eladni, örökölni, bérbe adni stb. 

4. módosítás – A 22 cikkből álló módosítás

Mikor? 2013. március 25.

A legátfogóbb módosítást 2013-ban hajtották végre. Ekkor olyan szabályokat is rögzítettek az Alaptörvényben, amiket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek talált. 

Az új alkotmányba többek között azt is beleírták, hogy a „családnak csak a házastársak, valamint a szülő-gyermek viszonyban állók minősülnek”.

Azaz a család fogalmából kizárták a külön- és azonos nemű élettársakat, ahogy a bejegyzett élettársakat is.

Ugyanezen módosítás alkalmával rögzítették az ún. röghöz kötés lehetőségét is. Vagyis azt, hogy azok a hallgatók, akik államilag finanszírozott képzésben vesznek részt, a diploma után meghatározott ideig itthon kell dolgozniuk.

5. módosítás – A kereskedelmi médiában is lehet kampányolni

Mikor? 2013. szeptember 26.

Az 5. Alaptörvény-módosítás egyik érdekes része a politikai hirdetésekre vonatkozik. Ez a módosítás teszi lehetővé ugyanis azt, hogy a közmédia mellett a kereskedelmi televíziók és rádiók is sugározhassanak pártreklámokat — de ezt csak ingyenesen tehetik meg.

Emellett döntöttek az egyházakat érintő alkotmányos passzusok átírásáról is. Ez a módosítás mondja ki, hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele, és akár adózási, egyéb kedvezményeket is kaphatnak. 

6. módosítás – A terrorveszélyhelyzet bevezetése

Mikor? 2016. június 7.

A 2010-es évek igen zűrzavarosan teltek. Gondoljunk csak az európai menekültválságra, vagy a Charlie Hebdo elleni merényletre. Ezekre az eseményekre reagál a 6. Alaptörvény-módosítás, aminek értelmében bevezették a terrorveszélyhelyzetet. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés terrorveszélyhelyzetet hirdethet ki, ami alatt a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be, és ha kell, akkor bevetik a magyar hadsereget is.

7. módosítás – Megtiltották a hajléktalanságot

Mikor? 2018. június 23.

A 7. módosítás alkalmával bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok, és megtiltották a hajléktalanságot. Ebben rögzítették azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az alkotmányban 2018 júniusa óta az is szerepel, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Továbbá nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy annak közvetlen veszélyének nem volt kitéve. 

8. módosítás – A Kúria elnökét a bírák közül, 9 évre választják

Mikor? 2019. december 10.

A 8. módosítás felülírta a korábbi változtatások egy részét. Eltörölték az Alaptörvényből a közigazgatási bíróságokra és a Közigazgatási Felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseket.

Megújították a bíróságok igazgatásának módját is: a központi feladatokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, míg az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását.

Változott az is, hogyan választják meg a Kúria elnökét: a vezetőt a bírák közül kilenc évre választják, a személyt a köztársasági elnök javasolja, és a megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

9. módosítás – „Az anya nő, az apa férfi”

Mikor? 2020. december 15.

Amíg mi javában el voltunk foglalva a koronavírussal és az örökös bezártsággal,

az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit javaslatára bekerült hazánk Alaptörvényébe, hogy „az anya nő, az apa férfi”.

Az alkotmányban azt is rögzítették, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.

Továbbá újraértelmezték a közpénz fogalmát is: 2020 decembere óta a „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Vagyis ennek értelmében a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok nem közpénzt kezelnek. 

10. módosítás – A háborús veszélyhelyzet bevezetése

Mikor? 2022. május 24.

Az orosz–ukrán háború kitörése után nem sokkal ismét változott az Alaptörvény. A módosítás értelmében a kormány már nemcsak „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén” rendelhet el vészhelyzetet, hanem „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetén is — és ennek megfelelően módosították a katasztrófavédelmi törvényt is.

Ahogy azt a Magyar Helsinki Bizottság is összefoglalta, „veszélyhelyzet esetén a kormány olyan rendeleteket alkothat, melyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint rendkívüli intézkedéseket hozhat”.

11. módosítás – Megyék helyett vármegyék

Mikor? 2022. július 19.

„A történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére” hivatkozva változtatták meg az alkotmányban a megyék nevét ismét vármegyékre 2022 júliusában. Ezenfelül a parlament azt a módosítási javaslatot is megszavazta, hogy a jövőben azonos napon tartsák az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választásokat. A képviselők úgy vélték, ez a megoldás költséghatékonyabb. 

12. módosítás – Szuverenitásvédelmi Hivatal yes, Honvédszakszervezet no

Mikor? 2023. december 12.

Ez az Alaptörvény-módosítás három fő területet érintett: a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását, a Honvédszakszervezet felszámolását, és törvénybe iktatták azt is, hogy az állam lesz a globális adatkezelő a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappon keresztül intézett ügyek esetében.

13. módosítás – Nem kaphat kegyelmet, aki gyermek ellen követ el bűncselekményt

Mikor? 2024. június 11.

Csökkentették a köztársasági elnök jogkörét:

a módosítás értelmében többé nem részesülhetnek államfői kegyelemben azok, akik gyermekek ellen követtek el bűncselekményt. A módosító javaslat a 2024 februárjában napvilágot látott kegyelmi botrány után került az Országgyűlés elé.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az elnök ezentúl a kormány tagjának, vagyis az igazságügyi miniszter ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát. Vagyis a köztársasági elnök önállóan dönt, ugyanakkor rá hárul a teljes felelősség is. A bicskei gyermekotthon volt pedofil igazgatóját védő és segítő K. Endre kegyelmét az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit fideszes parlamenti képviselő jegyezte ellen. A botrány után Novák és Varga is lemondott.

Az alkotmányba azt is belevették, hogy a kormány csak akkor járulhat hozzá európai uniós hitelfelvételhez, ha azt a parlamenti képviselők kétharmada támogatja. 

14. módosítás – Nem kizárólag az ügyészek közül kerülhet ki a legfőbb ügyész

Mikor? 2024. december 17.

A tavaly decemberi módosítás lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg az Országgyűlés. Jelenleg Polt Péter a legfőbb ügyész, akinek megbízatása 2028 decemberében jár le, de valójában addig marad a pozícióban, amíg az országgyűlés tagjainak kétharmada nem választ meg mást.

Ezenfelül megemelték a bírók kinevezési korhatárát is. Korábban csak 30 éves kortól lehetett valakiből bíró, ezt a módosítás 35 évre emelte.

A 15. módosításról Filákovity Radojka írt friss cikkében. 

És mikor lehet a következő? Ki tudja, lehet, hamarabb, mint gondolnánk. Ezt a listát elnézve a döntéshozók nem restek, ha az Alaptörvény módosításáról van szó.

Kaiser Orsolya

Kiemelt kép forrása: parlament.hu