Ezek voltak a legnépszerűbb kutatási területek 2022-ben
Év végéhez közeledve az újságírók mágikus késztetést éreznek, hogy ilyen-olyan listákat állítsanak össze, legfőképpen azért, mert ti, kedves olvasók, úgy tűnik, szeretitek a műfajt. És mi is. Kedvenc szakácskönyveink, a legjobbra értékelt filmjeink (ebből jön majd még az idei, nyugi!), és még sorolhatnánk. De vajon melyek voltak azok a témák, amelyek leginkább foglalkoztatták a tudományos világot és a kutatókat 2022-ben? Mutatjuk! Krajnyik Cintia írása.
–
A világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Frontiers – nem összekeverendő a hasonló hangzású nyugtatóval – szerkesztőbizottságába mintegy 202 ezer vezető kutató tartozik. Ők nézik át azokat a tanulmányokat, amelyeket jelenleg 1165 diszciplínában publikálnak a kollégáik az űrtechnológiától az etológiáig, a közlekedéstudományoktól a sejtbiológiáig. A felület erőssége, hogy a rajta megjelenő cikkek bárki számára ingyen hozzáférhetők.
A nyílt tudomány és az átláthatóság irányába tett további gesztus, hogy a folyóirat munkatársai – vagy hát az erre használt statisztikai programok – összegyűjtötték, melyek voltak az idei évben a leginkább kutatott témák, és ezek milyen érdeklődésre tettek szert a tudósok, illetve a tudomány iránt érdeklődők körében.
A több mint 3,2 milliós összesített megtekintések alapján a kutatók érdeklődése meglehetősen széles skálán mozgott, a feltárni kívánt témák
a vakcinák biztonságától kezdve a pszichedelikus terápián és a negyedidőszaki kövületeken át egészen a vírusölő növényekig terjedtek.
Na, de lássuk a toplistát!
#10. Negyedidőszaki kövületek
A lista utolsó helyére a kvaterner, azaz negyedidőszaki fosszilis kövületek kialakulásához vezető geológiai és paleoökológiai folyamatok feltárása került, amelyekből a régmúlt idők klímaviszonyaira is következtetni lehet. A negyedidőszak mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és máig tart (pleisztocén és a holocén korra szokták felosztani, utóbbi a jelenünk). A magamfajta egyszerű halandók számára meglepő tény, de a témában írt 4 tanulmányban 144 ezer alkalommal mélyedtek el a tudósok.
#9. Vírusölő növények
Aki a növényeket szereti, rossz ember nem lehet… hát még aki gyógyítani is tud velük! Tizenhat vizsgálat taglalta, 208 ezer (szak)ember érdeklődését felkeltve, hogy hogyan alkalmazhatók egyes növények klinikai környezetben különféle vírusok ellen. Ez a ránk váró további pandémiás időszakok miatt korántsem érdektelen.
#8. Spiritualitás és egészségügy
Talán kissé váratlan eredmény, de
a tudósokat is szép számban foglalkoztatja, hogy hol találhatók az orvostudomány és a spiritualitás metszéspontjai,
akár világi, akár vallási, akár klinikai vonatkozásban. A témát 16 anyagban vizsgálták, ezeket 242 ezer alkalommal keresték fel.
#7. Vakcinák
A pandémia harmadik évében még mindig nagy erőkkel kutatják a tudósok – 10 tanulmányban, 244 ezer olvasóval –, hogy milyen új megközelítések vannak az oltás hatékonyságát és biztonságosságát illetően. A téma egyértelműen megosztó, annyi mindenesetre biztosan kiderült hazánkban az utóbbi években, hogy a tízmillió virológus országában üdvözölhetjük magunkat.
#6. Covid–19
A tudósok nemcsak az oltással kapcsolatos információkra, hanem az új meglátásokra, fejlesztésekre és felfedezésekre, a jelenlegi kihívásokra, a közelmúltbeli fejleményekre és a jövőbeli kilátásokra is összpontosítottak a 84 (!) megjelent tanulmányukban, amelyek összesen 320 ezer érdeklődőt vonzottak.
#5. Cirkadián, azaz élettani napszaki ritmusok
Hat folyóiratcikk és 335 ezer érdeklődő foglalkozott a belső biológiai óránk és az azt alakító külső környezeti ingerek (például fény, zaj, kütyük stb.) viszonyával.
A napi, heti, évszakos, éves ritmusunk ismerete azért is fontos, mert így tudjuk például maximalizálni a testmozgás, a fizikai aktivitás egészségi előnyeit, valamint megelőzni, hatékonyabban kezelni különböző betegségeket.
Ha van kedvetek, írjátok meg kommentben, ti melyik napszakban érzitek magatokat a legaktívabbnak!
#4. Pszichedelikus terápia
A dobogóról épp hogy lecsúszott annak vizsgálata, hogy a pszichedelikumok társadalmi és kapcsolati hatásai hogyan befolyásolják a terápiás eredményeket. A témát érintő 22 publikációra 346 ezren voltak kíváncsiak. Nálunk az olyan szerek, mint például a varázsgomba, illegálisak, más országokban viszont lelki betegségek gyógyítására használják őket a szakemberek. Folyamatosan vizsgálják, hogy kis dózisokban történő alkalmazásuk mennyi veszéllyel jár, illetve hogy azt a módosult tudatállapotot, amit a segítségükkel el lehet érni, meg lehet-e teremteni más módszerekkel, például hipnózissal.
#3. Neurodegeneratív betegségek
A harmadik legizgalmasabb területnek a bioaktív vegyületek, az étrend és életmódbeli tényezők hatásának vizsgálata bizonyult a neurodegeneratív, azaz az emberi agyat érintő betegségek jellemzőire. Ezek közé tartozik a Parkinson-, az Alzheimer-kór és egyéb demenciák. A Grace klinika tizenkilenc évadának megtekintése után lehet, én is belekukkantok a 19 tanulmány egyikébe, amelyek 387 ezer megtekintést hoztak idén.
#2. Hangok
A második legnépszerűbb terület a hangok felfedezése volt, és annak vizsgálata, hogy
egyes zajok, zörejek, hanghatások milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak, milyen hatással vannak az emberre, az állatvilágra és a környezetünkre.
A témában 23 anyag született, 442 ezer megtekintéssel.
#1. Vírusfertőzések
Harminchét elkészült tanulmánnyal, 499 ezer megtekintéssel az első helyen az újonnan megjelenő és a visszatérő vírusok ellenanyagai, molekuláris virológiája és patogenezise, azaz a kialakulásának, kifejlődésének a folyamata végzett mint leginkább kutatott téma. Az influenzajárvány küszöbén ez mindenesetre megnyugtató mértékű érdeklődés a szakemberek részéről.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / poba