„A nők szeretik azokat a férfiakat, akik megütik őket” – Ilyen, ha a nőgyűlölet női hangon szólal meg

–

„A nők szeretik, ha a férfiak szükség esetén erőszakosak tudnak lenni. Ezért szeretik azokat a férfiakat, akik megütik őket” – ismétli Gyutsova a követőinek a többedik videójában. És ezeket a kijelentéseket nem egyszerű provokációnak szánja, hanem egy átfogóbb világkép részeként említi, amelyben a nőket gyengébb, kognitív szempontból is alacsonyabb rendű lényeknek ábrázolja. Azaz mivel szerinte a nők nem képesek felfogni a férfiak intellektuális erejét, ezért a fizikai erejüket kell tisztelniük.

Gyutsova tartalmaiban azt hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a férfiak irányítsanak – nemcsak pszichés, de ha kell, fizikai ráhatással is.

Ez az üzenet az általa vezetett Tisztességes ember nevű, zárt Telegram-csoportban is vissza-visszatér, ahol a férfiakat privát videóbeszélgetések keretében – és komoly anyagi ellenszolgáltatásért cserébe – tanítja meg arra, hogyan bánjanak a nőkkel.

A „tréning” célja – ahogy Gyutsova mondja – nem más, mint hogy a férfiak megtanulják a dominanciát, és elfogadják az erőszakot mint a kapcsolat normális, sőt szükséges elemét.

Gyutsova nézetei egyértelműen utasítják el az egyenlőség eszméjét: ezt olyan „féregnek” nevezi, amely „ragaszkodik ahhoz, hogy a férfiak és a nők partnerek legyenek”, és szerinte ez az elképzelés „annyira ellentétes az emberi természettel, hogy semmilyen körülmények között nem működhet”. Ezt a kijelentését egy, a Bolgár Nemzeti Televízió által sugárzott, majd később eltávolított videóban fogalmazta meg, amelyben részletesen kifejtette azt is, miért gondolja úgy, hogy a nőknek meg kell tanulniuk engedelmeskedni a férfiaknak.

Gyutsova tartalmainak térnyerése erős visszhangot váltott ki Bulgáriában

Több civil aktivista, például Petya Krasteva, aki feljelentést is tett az ügyészségen, azért lépett fel ellene, mert Gyutsova nem csupán arra buzdít, hogy a nőket megalázzák és erőszakot alkalmazzanak velük szemben, hanem azt is büszkén hangoztatja, hogy ezeket a módszereket alkalmazza a saját gyermekével és háziállatával szemben is. Krasteva szerint ez nem csupán elfogadhatatlan, hanem akár bűncselekmény is lehetne – ám Bulgáriában a nemi alapú megkülönböztetés nem minősül bűncselekménynek, így az ügyészség nem tud jogi lépéseket tenni.

Ez a helyzet jól mutatja a bolgár jogrendszer és társadalom egyfajta kettősségét: bár a családon belüli erőszak és a patriarchális normák elleni fellépés egyre inkább jelen van a közbeszédben, a tényleges jogi eszközök hiánya és a hatóságok passzivitása miatt a nők gyakran kiszolgáltatottak maradnak.

Civil aktivisták próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi elutasítás és a jogi következmények hiánya miatt az efféle nőgyűlölő, erőszakot legitimáló tartalmak, mint Gyutsova posztjai, továbbra is szabadon terjednek.

A közösségi média platformok azonban részben reagáltak a helyzetre: Gyutsova Instagram- és TikTok-profiljait ideiglenesen deaktiválták, azonban ezek a fiókok nem sokkal később újra elérhetővé váltak, ami további aggodalmakat szült a felelősségteljes moderáció hiányával kapcsolatban.

Az ilyen esetek mögött egy mélyebb társadalmi probléma húzódik meg

Valentina Dimitrova pszichológus, aki a családon belüli erőszak áldozatain segítő Emprove Alapítványnál dolgozik, hangsúlyozza, hogy a patriarchális normák és a férfiak érzelmi elfojtása hozzájárul a problémához. „Sajnos a bolgár gondolkodásmódba beágyazódott, hogy gyakran csak elfogadjuk, hogy a dolgok rosszul állnak, és nem teszünk ellenük semmit” – mondja. 

A globális helyzet sem sokkal jobb: a nőket alacsonyabb rendűnek ábrázoló, nőgyűlölő online tartalmak messze nemcsak Bulgáriában, hanem világszerte terjednek. Gyutsova ebbe a mintába illeszkedik, ám az ő esete annyiban más, hogy nőként hirdeti a férfiak felsőbbrendűségét és a nőkkel szembeni erőszak elfogadását.

Azonban ezzel sincs egyedül: rajta kívül is léteznek szép számmal olyan női influenszerek, akik hasonló, patriarchális és nőellenes nézeteket terjesztenek.

Az orosz Olga Buzova televíziós személyiségként és énekesnőként gyakran hangsúlyozza a hagyományos családi szerepeket, aláásva a női önállóságot, míg az amerikai Tara Nicole Johnson főként konzervatív nézeteiről ismert, és a feminizmust bírálva hirdeti a férfiak természetes dominanciáját. Brazíliában Camila Melo készít olyan agresszív nőellenes tartalmakat, amelyek azt sugallják, hogy a nőknek engedelmeskedniük kell a férfiaknak, még ha az erőszakkal is jár.

Ezek az influenszerek, bár a világ különböző tájairól, különböző kulturális környezetből származnak, hasonló üzeneteket közvetítenek, amelyek legitimálják a nőkkel szembeni erőszakot és tovább erősítik a patriarchális társadalmi rendet.

És ahogy az online térben minden, így ez az ideológia is gyorsan terjed, ami komoly akadályt jelent a nemi alapú erőszak elleni harcban – az ilyen tartalmak ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom egy része elfogadja, vagy ne ítélje el elég határozottan a nők elleni erőszakot.

Az online térben tapasztalható nőgyűlölet napjainkban már nem egyszerű internetes zaklatás, hanem világméretű, struktúrába ágyazott probléma

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) jelentése szerint az online gyűlöletbeszédek többsége célzott női felhasználók ellen irányul. Az európai lányok 58 százaléka, a fiatal nők fele pedig többször érezte úgy, hogy az online tapasztalt zaklatás súlyosabb, mint az offline zaklatás vagy bántalmazás.

Az offline erőszak terén hasonló mértékű veszély fenyegeti a nőket. Az EU adatai szerint minden harmadik nő tapasztal élete során zaklatást, fizikai vagy szexuális erőszakot. Különösen súlyos a helyzet a fiatalabb korosztály körében: a 18-29 éves nők 40  százaléka számolt be szexuális zaklatásról munkahelyén vagy közterületen. 

Az online és offline erőszak összekapcsolódása rámutat a modern társadalmak dilemmájára: az internet nemcsak tér, hanem önmagában eszköz is az erőszak eszkalálására – és mint ilyen, hatással van az offline életünkre is.

Mózes Zsófi