–

„Életem befektetése” tizenegy éven át volt a legcsodálatosabb társam, szóval tényleg megütöttem vele a főnyereményt. Minden fillért megért – poénkodtam mindig vele.

De voltak ennél sokkal kevésbé indokolható vásárlásaim is, amelyek végül mégis remek befektetésnek bizonyultak:

  • egy Marilyn Monroe-paróka egy szexshopból: vagy féltucat barátomnak oldottam meg vele a farsangi jelmezét, nekem pedig egy popfilteres fotózáson tett jó szolgálatot
  • egy leértékelt sportcipő, ami annyira kényelmesnek bizonyult, hogy azóta az a kedvenc típusom, és vagy öt párat is vettem belőle
  • a nőifocis blogom, amelybe csak pénzt raktam, nem vettem ki belőle egy fillért sem, de annál több szakmai elismerést és barátságot köszönhetek neki
  • a 2016-os foci Eb-jegyek és az útiköltség, amihez az utolsó fillérjeimet kuporgattam össze, de életem túrája lett belőle
  • egy holland dominacsizma, amiért szó szerint éheztem egy napig, de vagy tizenkét éve viselem, és nem tudok úgy belépni egy terembe benne, hogy ne azonnal azt nézze mindenki (a talpa vörös, emiatt a Louboutin cég beperelte a holland tervezőt, aki csődbe ment a per miatt, és a bíróság kimondta, hogy a vörös talp a Louboutin védjegye, így technikailag nekem most van egy Louboitin csizmám!!!)

Néha tényleg nem a pénzen múlik, és az sem anyagi jellegű, amit nyerünk egy üzleten

Az olvasóim által küldött kommentek azt mutatják, hogy valamilyen tulajdon éppúgy jelenthet boldogságot, biztonságot, mint egy barátság vagy egy kellemes emlék, ami némi hazardírozás nélkül nem jöhetett volna létre. 

„Egész délelőtt egy tenyérnyi vérfolttal a fenekemen mászkáltam!” – Kínos szólni, de még kínosabb tudni, hogy nem szóltak, de látták

WMN Life – 2022. augusztus 17. – SzAE

 

Mutatom, hányféle és milyen filléres „vásárlásokból” – vagy épp idő- és energiabefektetésekből – lett végül a kommentelők legjobb befektetése.

„2013-ban kezdtem futárkodni, és nagyjából ekkor lettem egy háromfős baráti társaság negyedik tagja. Ez a társaság akkor már egy ideje járt Csehországba egy punk/rock/ska/psychobilly stb. fesztiválra, egyszer megkérdezték, van-e kedvem menni? Mondom, miért ne? Pár nap múlva megvettem a jegyet a fesztiválra, rá pár napra kirúgtak… Akkor még nagyjából alig ismertem ezt a zenei világot, leszámítva a mainstream előadókat. Szóval elmentünk, azóta ez négy ember elválaszthatatlan, és minden évben megyünk erre a fesztiválra!

Már fogalmam sincs, mennyi volt a jegy, de ennek az összegnek köszönhetem a négy legjobb barátomat!

És persze azt, hogy minden évben van fix négy-öt nap, amikor minden gondtalan, és csak a hülyeség megy!”

„Az a hihetetlen mennyiségű gyöngy és egyéb, amit az évek során sokszor tényleg impulzusból, az utolsó fillérjeimen vettem. Most, ha úgy érzem, nincs mit felvennem, szinte egy fillér ráfordítás nélkül összedobok magamnak egy új cuccot. Plusz, a gyöngyöket pakolgatni, minden cél nélkül ötletelni a világ legjobb stresszoldása.”

„Letöltöttem egy ingyenes appot, húzogattam balra-jobbra az embereket... aztán már éppen meguntam és a törlésén gondolkodtam, amikor jobbra húztam egy kedvesnek tűnő fiút… ma pedig már ő a férjem és két kisfiam apja...

A legnagyobb érték.”

„Egy halálosan egyszerű fekete ruha. Többe került, jóval, mint amennyit adott körülmények között egy hasonló ruhára szántam volna, de csak megvettem. Életem befektetése volt, mivel tökéletes a szabása, tartja a színét, a formáját, és állásinterjútól kezdve, a bulin vagy a munkán át egészen a temetésig nagyon sok helyzetben megmentett.” 

„Ne szeress bele, ha pedig mégis beleszeretsz, akkor tanuld meg elengedni” – Egy sokat próbált albérletkereső anyuka hét tippje

WMN Life – 2022. augusztus 17. – SzAE

 

„A házunk (erre tellett, így még nagyon sok munka lesz vele) négy éve vettük, és én, akinek nincs gyökere, és »világgá megyek« jelszóval éltem öt évtizedet, megérkeztem. (Két kutya, két cica, éjjel csillagok, külterület, világítás csak a háznál) vakrepülés, sokszor éreztük baleknak magunkat a vásárlás után, de napról napra kiderül, mégis jó döntés volt.”

„Vettem másodkézből, olcsón egy esküvői ruhát. Nem olyan volt, mint amilyet elsőre elképzeltem volna magamnak, de végül is nem volt rossz. Nekem pedig eszem ágában sem volt többet költeni rá. Közben a legjobb barátnőm is elkezdte szervezni az esküvőjét, és még mielőtt megmutattam volna neki, éppen azt a ruhát nézte ki magának, amit én megvettem. Persze nem volt járható út, hogy esküvő után nekiadom, mert addigra már a vőlegénye látta a ruhát (rajtam), és az, ugye nem szerencsés…

Aztán esküvő előtt pár héttel anyósom meglepett engem egy saját maga által varrt menyasszonyi ruhával, ami pontosan olyan volt, mint amilyet eredetileg elképzeltem. Az előző ruhát a barátnőmnek adtam, és így végül mindketten olyan ruhában mentünk férjhez, amilyenre eredetileg vágytunk.”

„Elkezdtünk ipari kendert termelni, teljesen agyament ötletből, szerelem, és egy csodás közösség építő rendezvény lett belőle.”

„Mellszívó… Nem kertelek: szülés előtt ódzkodtam ettől a témától, de úgy voltam vele, ha annyian ajánlják ezt a »fejőgépet«, hát megveszem, és max. bontatlanul továbbadom… Egy hét sem telt el szülés után, és a gép lett a »legjobb barátom«! Pár hónapig élvezhettük csak egymás társaságát, de örök emlék marad!”

„Régiségvásáron vettem egy pergődobot, amiről később kiderült, hogy a Herpai Sándoré volt (V'MOTOROK, Barbaro).”

„Felragasztós melltartó… Aliexpressen vásárolt komoly kábé 300 Ft-ért… Nem vártunk tőle sokat.

De aztán hatalmas pozitív csalódás volt, ragadt, mint az egérragasztó, el is neveztük patkánycsöcsnek… Életem vétele volt, igen sok bulit megélt, a Volt fesztiválon az Unicum sátorban adta meg magát, elolvadt végleg a ragacs…

Ott helyben kivágtam a kukába – több ember nagy örömére. Régi szép idők… Azóta se találtam olyan fasza felragasztós cicibiszbaszt!”

Ki vele: mi volt a ti életetek eddigi legjobb biznisze?

Csepelyi Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/Witthaya Prasongsin