„Írd meg a saját nekrológodat”, avagy „disznóvágás, a malacka részei” – A legidiótább iskolai dolgozatok és számonkérések
Nosztalgiáztunk egyet Madame Fregoli című szerzői oldalam olvasóival, amihez csatlakoztak Fiala Borcsa követői is, és óriási röhögések közepette összeszedtük, milyen abszurd dolgozatcímekkel találkoztunk életünk során. Íme, az oldalfogós szemle, Kurucz Adrienn gyűjtése.
–
Monty Python megihlette a tanárt:
„A testvéremnek nekrológot kellett írnia a saját temetéséről 9. osztályban INFORMATIKA tagozaton… még csak nem is valami elvetemült művészeti suliban. Ha ez nem abszurd, akkor semmi.”
„»Egy kő élete« – általános iskola 7. osztály, földrajz.”
„Katolikus iskola, 4. osztályban (!) háromnapos erdei tábor első este fogalmazást kellett a gyerekeknek írniuk: »Milyen bűnöket követtem el a táborban?«”
„80-as évek, általános iskola 4. osztály, magyar nyelv és irodalom dolgozat (valami munkafüzetből): »A szülők elmennek otthonról, gyerekeknek le kell feküdniük. Hazajönnek a szülők, és rájönnek, hogy a gyerekek nemrég feküdtek csak le. Honnan tudták?« (A kölykök tévét néztek és a tévé hátoldala meleg volt, mert nem sokkal előtte kapcsolták ki.)”
„Általános iskola 5. osztály, német nemzeti népismeretből: Disznóvágás folyamata, kellékek, malacka részei.”
„Semmelweis Egyetem: Felsőoktatási ismeretek. A háromoldalas esszé témája: »Az egészségügyi szakdolgozók kapcsolati rendszere.« […] Öt e-mailt írtam, hogy adjon instrukciókat, azt írta, engedjem szabadon a fantáziám. Írtam mindent, a főorvos viszonyáról a CT-s főorvosnővel, a műtősfiú kapcsolatát az osztályos nővérrel… A mai napig nem értem, hogy kaptam elégségest. Azóta is gondolkodom, mire gondolhatott a tisztelt tanerő.”
„Luxemburg, 4. osztály: »Hogyan készültek az utak a Római Birodalom idején?« (ábrát is kellett rajzolni, öt réteg különböző matériáról). Mondjuk, egy biztos, a rómaiak tartósabb utat építettek, mint a Strabag (és társai) valaha, lehet, nekik kellene ezt a dogát megírniuk.”
„A magyartanárnőnk egyszer megfenyegetett minket, ha nem leszünk jók, akkor az »Én, a Duna« fogalmazástémát fogja adni. Jók voltunk.”
„Vendéglátósuliban töritétel a Túró Rudi története.”
„Nekem egyszer arról kellett írnom, hogy »miért szeretem az anyukámat«. Kábé nyolcéves lehettem.”
És erre a válasz:
„A fiamnak is volt ilyen. Többek közt írta: »Gyakran tartja rendben a lakást.«”
Ennek a fordítottja:
„Németország: »Mit utálsz a családodban?« Fogalmazás, 7. osztály.”
„Alsó tagozatban egyszer fogalmazást kellett írnunk az írásvetítőről. (Nem úgy általában, hanem arról a gyöngyszemről, ami a tanteremben volt.)”
„A lányoméknál általános iskola felső tagozaton az angoltanáruk az ő saját nyári nyaralásából íratott dogát a gyerekekkel. (Előtte fényképes beszámolót tartott belőle nekik.)”
Úgy tűnik, a nyelvvizsgatémakör sokaknak mumus, a Rigó utcában nem egy örökzöld feladvány fogant, íme:
„Fordítástéma jöhet? »Hogyan fészkelnek a kuvikok a kiszáradt cseresznyefákon?«”
„Német középfokú feladata: »Hívja fel a szerelőt, hogy csöpög a csap, és megítélése szerint tömítőgyűrű-cserére lenne szükség.« (Tizenhat évesen is úgy gondoltam, nem kell nekem tudnom, mi baja a csapnak. Meg is buktam.)”
„Felsőfokú nyelvvizsgán angol szövegértési feladatként Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásáról szóló szövegét kellett értelmezni.” Magyarul is megizzasztott volna…
„A fogászati kezelés részei – német általános középfokú szóbeli nyelvvizsga, Rigó utca, 1999.” (ááááááá)
„Nekem szintén ’99-ben, szintén német, szintén Rigó utca, képleírás feladat: »Egy felnyitott motorháztető, és alatta az autó mindenféle alkatrészei« – jogsim sem volt még akkor.”
A biológia igenis lehet vicces:
„Általános iskola, 3. osztály: a ponty és a kárász összehasonlítása (5 pont), pár héttel később: a szarvasmarha és a racka marha összehasonlítása (szintén 5 pont). Hármas lett a dolgozata, itt vérzett el, sajnos nem tudta halálpontosan a különbségeket…” (Ez, mondjuk, érthető, hiszen a racka juh, nem szarvasmarha – a szerk.)
A történelemórák is emlékezetesek lehetnek, amennyiben efféle feladatokat kap az ember:
„A 72 magyar vármegyét be kellett vágni a központjukkal együtt, de nem csak felsorolás szintjén. Hetekig meredtünk a térképre, ugyanis a dolgozat egy vaktérképes teszt volt, a tanár úr mondott 15 megyét, amit be kellett rajzolni a vaktérképre (amin támpontnak csak a Duna meg a Tisza volt bejelölve, meg az országhatár) a várossal együtt, egy centiméter eltérés volt a megengedett. A tanár – akit amúgy imádtunk – állítása szerint azért vezette ezt be, hogy a 24 fős törifaktos csoportlétszámot csökkentse, hátha elmegy ettől valakinek a kedve (ez sose történt meg), de végül mindig megíratta azokkal is, akik nem voltak faktosok. Semmi értelme nem volt, de valamiért nagyon élvezte, hogy ezt adhatta a tanítványainak Mikulás-ajándékként. Az egészből annyi maradt meg, hogy Ugocsa vármegye központja Nagyszőlős, de hogy merre volt, ha agyonvernek se tudom megmondani már. Egyébként négyest kaptam.”
Tobzódnak időnként a technikatanárok is:
„Talán hatodikosok voltunk, amikor a tényleg nagyon aranyos tanár bácsink a fafaragás eszközeiből és használatáról íratott velünk dolgozatot technikaórán.”
„Általános iskola hatodik osztály, technikaóra: »A fröccsöntéses műanyaggyártás részletezése.«”
„Az atomerőmű működése ábrával (technikaérettségi tétel 1994-ből).”
„Nálunk a csúcs a »Sorold fel a fatelep részeit!« című dolgozat volt, igazán hasznos tudnivaló egy tízévesnek.”
Tovább is van, mondjam még? Énekóra, lalalala:
„6. osztály, ének: »Készíts egy festményt az Aidáról!« Mindkét gyerekem oda járt, mindkettő egyest kapott, pedig a másodikat már közösen kreáltuk otthon.”
Dolgozat tesiből? Igen!
„Nekünk gimiben testnevelésből kellett dolgozatot írnunk az olimpiákról. Vicces volt, hogy a tesitermet berendezték székekkel a dolgozatíráshoz.”
Végezetül kreatív exmagyartanár nagyi, ha elszabadul:
„Nyári szünetben pesztrálta az unokákat… délutáni feladat: fogalmazás. Címe: »Miért nem baszhatom szét a nagyi házát?«”
Kurucz Adrienn
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images