–

A híradós nem sugallhat semmit és nem csak felolvas

Csepelyi Adrienn rögtön a téma közepébe vág: azzal a kérdéssel indít, hogy mennyire nehéz Antóniának, amikor olyan híreket mond el, amik megérintik, adott esetben megviselik őt – ilyenkor mennyire nehéz benne maradnia abban a „kockában”, amibe a híradózás szigorú szabályai kötik őt.

„Valahol arról szól a híradózás, hogy tudod, hogy nem mozoghatsz ki ebből a kockából. Megvannak azok a határok, ameddig elmehetsz, és megvannak azok a szabályok – amelyek nem is feltétlenül írott szabályok –, amiket be kell tartani, és be kellene tartania minden híradónak és híradósnak. Mert pont nem az a dolgod, hogy kimozogd a lehető legszélesebben a híreket, hanem az, hogy elmondd, hogy mi a hír, és aztán majd otthon, aki a tévé előtt ül, a sok-sok információ alapján eldönti, hogy mi az, amit szeret vagy nem szeret, mi igaz és mi nem igaz, mi az, amin el kéne gondolkodni, és változtatni kéne.

De ezt nem nekem kell megmondani. Viszont, ha én elkezdem kimozogni a híreket, akkor már sugallok valamit, és az nem lenne jó”

– mondja Antónia.

A híradóval kapcsolatban szóba kerülnek a sztereotípiák is – ugyanis sokan hiszik azt, hogy Antónia munkája annyiból áll, hogy szépen felöltöztetve felolvassa, amit a papírjára írtak. Pedig közel sem ilyen egyszerű.

„Azért van ám olyan híradó, amikor elromlik a súgógép és a nyomtató, és akkor is elkezdődik valahogyan a híradó, és elmondjuk a híreket, mert ott van a fejünkben, ezzel dolgozunk, ezzel foglalkozunk. A leggyakoribb sztereotípia, hogy »de könnyű neki: bemegy, kisminkelik, ruhát hoznak neki, megcsinálják a haját, megírják a szövegét, amit csak elolvas, és hazamegy, és rohadt sok pénzt keres vele«.

Ilyenkor mondom azt, hogy jó, de akkor gyere be és próbáld meg, hogy neked menne-e.”

Ne nyomasszuk a nőket!

Az interjúban beszélgetnek arról is, mivel jár Erős Antónia életében az ismertség – például megtanulta, hogy számít, hogy mit mond, és már kezelni is tudja a kritikus hangokat. Ennek kapcsán került szóba Antónia egy, anyák napja alkalmával közzétett Instagram-posztja, amiben az anyajegyszűrésre akarta felhívni a figyelmet, miközben arról is írt, hogy a kamasz gyerekével viccesen, kicsit pikírten arról beszélgettek, hogy miért 38 évesen szülte őt. E poszt kapcsán pedig számos olyan komment érkezett, amiben nők arról vallanak, szoktak azon aggodalmaskodni, hogy jó időpontban szültek-e. Erről Antónia így mesélt:

„Szívbe markoló volt, hogy nagyon sok nő küzd azzal, hogy túl korán volt-e, túl későn volt-e, és ha még csak most fog szülni, akkor mi lesz.

Olyan nyomás van a nőkön ezzel kapcsolatban is – és még annyi mindennel, tényleg. De én azt mondom, hogy minden úgy jó, ahogy van: ha szültél, mindegy, mikor, tök jó! Ha nem szültél, akkor is jó, és ha nem fogsz, akkor is! Ne nyomasszuk már állandóan a nőket ilyenekkel – meg egyébként semmivel se!”

Egy Csepp Figyelem

Antónia egyes típusú diabétesszel él, és nemcsak arról mesél Adrienn-nek, hogy hogyan derült ki nála a betegség, és hogyan reagált a diagnózisra, hanem arról is, hogy honnan jött neki, hogy cukorbetegséggel foglalkozó alapítványt hozzon létre – az Egy Csepp Figyelem idén húszéves, és számos olyan dolgot értek már el, amik megkönnyítik a cukorbetegek életét. Erről így mesélt:

„Például azt, hogy Magyarországon egy patikában lehessen vércukorszintet mérni, mi értük el. Bármennyire röhejes, nem lehetett 2005 előtt ilyet csinálni.

Vagy az, hogy ma már kötelező minden intézménynek legalább egy pedagógust delegálnia, hogy végezze el azt a képzést, ami során megtanulja, hogy a cukorbeteg gyerekkel mit lehet, mit kell vagy mit nem kell csinálni, ez is elsősorban az alapítvány érdeme. Mások is foglalkoznak ilyen oktatással, de végsősoron mi oktatjuk ma már Magyarországon a pedagógusokat.

Nyilvánvalóan, 2005-ben eszembe nem jutott, hogy ilyesmivel fogunk egyszer foglalkozni, de ott is volt egy hiátus – saját szakállunkra elkezdtük csinálni, amíg ebből nem lett hivatalos képzés. És Magyarország cukormentes tortája is tőlünk jött – ez egyébként a férjem ötlete volt, hogy ha van országtorta, akkor miért ne legyen cukormentes verzió?! Ráadásul ez tényleg olyan, ami nagyon sokakat érint, mert nem mindenki cukorbeteg, aki nem akar cukros édességet enni.”

Ha kíváncsi vagy, milyen elismerést kapott nemrég Erős Antónia, hogyan tervezte újra az életét a diabétesz-diagnózis után, és mit gondol, mit jelent ma az emberek életében a híradó, nézd meg a teljes beszélgetést!

Dián Dóri