„Az a közhely, hogy mindig a nő dönt, ezúttal tényleg igaz” – Magyarországra költöző külföldiek boldogulása

–

Magyar vándorok

Van, aki csak egy féléves projekt erejéig költözik ide, de olyan is akad, aki kétéves időszakra ír alá, amit aztán a cég üzleti érdekeitől függően újra és újra meghosszabbíthatnak. Ám nemcsak munkavállalási céllal jönnek hozzánk sokan, vagy kizárólag multinacionális cégek meghívására, hanem a munkaerőhiány pótlása miatt is. De az sem ritka, hogy valaki tanulási szándékkal érkezik, sőt a külföldi diákok száma is várhatóan tovább nő. Emellett sok nyugat-európai nyugdíjasnak is vonzó Magyarország, hiszen az otthoni árakhoz képest itt sokkal jobban megélnek a kinti nyugdíjukból.

Becslések szerint jelenleg 375 ezer külföldi szakember dolgozik hazánkban, sokuk ráadásul nem is egyedül, hanem családostul érkezik hozzánk.

A családdal áttelepülőknél kiemelkedően fontos, hogy valóban mindenki beilleszkedjen és jól érezze magát. „Az a közhely, hogy mindig a nő dönt, ezúttal tényleg igaz. Ha a feleség és a gyerekek jól vannak, akkor minden rendben lesz. De ha nem érzik jól magukat, az olyan feszültségeket kelt, ami akár a kiküldetés félbeszakításához is vezethet, ami a fogadó vállalatnak rengeteg költséget és fejfájást okozhat” – számol be a tapasztatairól Cziczárdi Györgyi, relocation szakember, a Relocation Academy oktatója.

Nehézségek

Rendkívül sok mindenen múlik, melyik expat (azaz szülőhazájától távol élő, dolgozó személy) milyen könnyen asszimilálódik az új környezetbe, milyen gyorsan és zökkenőmentesen sikerül beilleszkednie az itteni életébe. Egészen más nehézségekkel szembesül az, aki először vagy épp sokadjára jár Magyarországon, aki volt már „kihelyezve” külföldre más alkalommal is, de például ugyanígy számít az is, hogy milyen messziről jött.

Általánosan elmondható ugyanis, hogy a kulturális sokk a „minél hosszabb, annál rosszabb” elven történik, azaz minél messzebbről és hosszabb időre jön ide valaki, annál nehezebb dolga lesz.

Az sem mindegy, hogy az illető beszél-e magyarul, van-e magyarországi kapcsolódása, vagy hogy milyen a családi háttere, életkora, társadalmi helyzete. A kulturális eltérések, szokások, nyelvi különbségek, sztereotípiák, előítéletek, nonverbális különbségek minden áttelepülőnek akadályt jelenthetnek, bárhonnan bárhova költözik valaki. A Magyarországra érkező külföldiek a nyelvet szokták elsőként emlegetni nehézségként. Mivel még mindig nem általánosan elterjedt a gördülékeny angoltudás idehaza, egy egyszerű piaci bevásárlás, az okmányirodai ügyintézés vagy akár az otthoni internet bevezetése is nagy nehézséget okozhat egy Magyarországra költöző külföldinek.

„De emellett sokan említik a nehézségek között, hogy a magyarokkal nehezen lehet barátságot kötni a munkahelyeken, illetve a pesszimizmust és azt a hozzáállást, hogy egy-egy új dolognál az első reakció általában az, hogy »ez nem fog menni, mert…« ahelyett, hogy a megoldásokat keresnék” – mutat rá a főbb nehézségekre Györgyi. A bürokrácia sem könnyű, egy külföldi munkavállaló kapcsán jóval több engedélyt kell intézni, ezeknek hosszú az átfutási idejük.

Tanfolyam

Ennek a helyzetnek a kezelésére született meg az a szakma, ami az expatok relokációjával, beillesztésével foglalkozik. Szalai-Czompoly Júlia egy olyan multinacionális vállalatnál dolgozik, ahol a megnövekedett igényeknek megfelelően egyre több külföldről ideköltözött kollégát foglalkoztatnak, tíz év alatt több mint száz alkalmazottjuk érkezett kintről. Ezért lett kiemelkedően fontos számukra is egy olyan relocation szakember segítsége, aki naprakész a jogszabályokat illetően, be tudja szerezni az alkalmazottaik számára a szükséges okmányokat, dokumentumokat, valamint az itteni boldogulásukban is támogatja őket.

A piaci rést betöltő feladat szakszerű ellátásához való felkészítés céljából nemrégiben tanfolyam is indult, ahol az alapképzés során ingatlanpiaci ismeretektől kezdve jogszabályokon, vám- és egyéb ügyintézési praktikákon át adó-alapismereteket is elsajátíthat a relocation expert aspiráns. Tresser Terka is multis HR-területen dolgozott sokáig, úgyhogy amikor a gyerekekkel otthon töltött évek után felfedezte a relocation szakmát, rögtön úgy érezte, nem kell tovább keresgélnie. „Amikor megláttam a tanfolyamról a hirdetést, úgy éreztem, hogy ez nekem lett megírva. A férjem Szíriából származik, és az ő révén már betekintést nyerhettem, milyen is egy külföldit Magyarországra áttelepíteni. Nagyon érdekes egy másik országból érkező szemszögéből nézni a dolgokat.”

Mivel a munka rugalmasan végezhető, valóban praktikus lehetőséget jelenthet emberekkel foglalkozni vágyó kismamáknak, egyetemistáknak, szabadúszóknak is, illetve azoknak a HR-eseknek is, akik már egy ideje ezzel a témával foglalkoztak, de eddig praktikus útmutató híján csak a kollégák tanácsaiból építkezhettek. Emellett azoknak is jól jöhet az új lehetőség, akik szakmaváltáson gondolkodnak.

Jó hír, hogy sok cégnél van igény relocation szakemberre, ezért tapasztalatok szerint az elhelyezkedéssel nem nagyon akadnak gondok.

A képzés gyakorlatorientált órákból áll, így a hallgatóknak számtalan lehetőségük van kipróbálni a tanultakat éles helyzetben is, szupervizori támogatással. Emellett szerepjátékok is vannak, ahol az ember az ügyintéző szemszögét is kipróbálhatja, így érzékenyebben áll a papírmunka intézéséhez is akár, amellett hogy a gyakorlati tudnivalókkal később jelentősen egyszerűsítheti a saját munkáját. 

„Korábban is intéztem munkavállalási és tartózkodási engedélyeket, a tanfolyam végeztével azonban tisztán láttam, mit és hol hibáztam korábban, és miért is tartott egy-egy ügyintézés jóval tovább vagy miért lett egy kérelem visszautasítva. A tanfolyamon a bevándorlási hivatal, a munkaügyi központ és számos más fontos hivatal vezetői tartottak előadásokat, nagyon gyakorlatiasan, interaktív módon, és élő példákon mutatták be a hibázási lehetőségeket a nyomtatványok kitöltése során, illetve jogszabályokat is értelmeztünk közösen” – meséli az azóta relocation szakemberként dolgozó Terka arról, mekkora könnyebbséget jelentett neki, hogy elkezdte átlátni a rendszert. Emellett a kurzus során lehetőség nyílik ügyféltípusok, illetve az egyes nemzetek tipikus preferenciáinak megismerésére is.

Ha pedig valaki szívesen fejlesztené magát az alapképzésen túl, az elmehet egy mélyítő kurzusra is, ahol már olyan stratégiai témákról tanulhat, mint a költségtervezés vagy a szabályzatírás. 

Egy szép barátság kezdete?

Az, hogy mennyi ideig dolgozik együtt egy relocation szakember az expattal és családjával, az ügyféligénytől és a szakember kompetenciájától is függ. A feladat sokrétű, a költöztetéstől, lakáskereséstől kezdve a munkavállalási engedélyek, vízumok beszerzésén át a beilleszkedést segítő programokig (például kulturális tréning), óvoda-, iskolakeresésig és a közműszámlák rendezéséig mindenben szükség lehet a segítségre. „De kértek már fel bennünket speciális shoppingtúra szervezésére is indiai munkavállalók feleségeinek, autóvásárlásban is igényeltek segítséget, kellett keresnünk angol nyelven beszélő szitártanárt és szintén angolul beszélő fodrászt, aki házhoz megy, hogy csak néhányat említsek a nem mindennapi kérések teljesítéséből” – meséli Györgyi. Terka is nevetve számolt be a különleges igényekről, amik igazán izgalmassá teszik ezt a szakmát. „Gyakorlatilag bármiben az expatok rendelkezésére állunk, városnéző körutakat szervezünk, óvoda- és iskolakeresésben segítünk,

de ha a családban esetleg valakinek különleges hobbija van, arra is találunk lehetőséget, hogy folytathassa. Az egyik legextrémebb kérés az volt, amikor az egyik ügyfél a kutyusának keresett masszőrt. Sikerült találnunk.”

A nyolc évvel ezelőtt ideköltöző Mohammed Shimi korábban nem sokat tudott Magyarországról. Ez azonban már rég a múlté, az itt töltött évek alatt nemcsak az országba szeretett bele, de feleséget is itt talált egy magyar lány személyében. Nehézséget eleinte főleg a nyelv és a hivatali ügyintézés okozott, ezért az ideköltözése során ő is vett igénybe relocation szolgáltatást, amit roppant hasznosnak, sok esetben életbe vágónak talált. Mivel ma már a családja java része is Magyarországon él, hosszú távra tervez, annak ellenére, hogy manapság igencsak aggasztónak találja az idegen- és iszlámellenesség egyre növekvő térnyerését. „A xenofóbia miatt az elmúlt pár évben nagyon szomorú lett az ország megítélése. Ez nyolc éve, amikor ideköltöztem, egyáltalán nem volt jellemző.”

Pedig a különböző kultúrák összefonódásából kétségkívül sokat lehet tanulni. „Mindenképpen gyümölcsöző hatása van annak, ha az ember megpróbál elfogadni egy idegen országot, kultúrát a maga nehézségeivel együtt is. Szerintem az új kultúrákkal való találkozásokból mindig lehet valami újat meríteni.”

Fiala Borcsa