Ide figyelj, büdös kölke!

Bár én legfőképp a remek társaság és a szünetbeli ökörködések miatt, de tényleg szerettem iskolába járni, a tanáraim valószínűleg egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében bontottak pezsgőt az igazgatói irodában aznap, amikor örök búcsút vettem az intézménytől. Nem mintha kezelhetetlen lettem volna, vagy ne adj' isten segghülye... de az órák nagy részében képtelen voltam huzamosabb ideig a tárgyra koncentrálni. Valami mindig adódott: egy ablaktáblák közé szorult légy, egy hosszan ízlelgetnivaló szó, vagy egy hirtelen felbukkant ötlet, és az én tekintetem már be is fátyolosodott nyomban. Miközben a tanár monoton magyarázata kellemes háttérzajt biztosított álmodozásaimnak, képzeletben fess királyfikkal lovagoltam tova a naplementében, egy rockzenekar ünnepelt frontembereként ugrottam a hullámzó tömegbe, vagy új tájakat fedeztem fel egészen addig a pillanatig, amíg a tanerő meg nem elégelte bárgyú mosolyom és bamba tekintetem, és vissza nem rángatott a sivár valóságba. Hányszor, de hányszor vágták a fejemhez galád rokonok és lelketlen pedagógusok, hogy „álmodozás az élet megrontója”, amivel viszont soha a büdös életben nem tudtam egyetérteni. Hiszen nincs is annál klasszabb dolog, mint amikor az ember elmerülhet a távolba fizikailag, lelkileg meg gigantikus fejest ugorhat egy vibráló fantáziavilágba, vagy csak nézhet maga elé békében.

bambulás
Tanárok és főnökök rémálma

Éppen ezért igen sajnálatos, hogy – bár az iskolai éveimnek rég vége, úgyhogy – végre önfeledten bambulhatnék annyit, amennyi a csövön kifér, az utóbbi időben egyáltalán nem szoktam. Az első adandó alkalommal ugyanis, hogy üresjáratba kapcsolnék, már reflexből veszem elő a telefonomat, hogy egy kis instagramos szörfözéssel, a napi sajtó gyors átfutásával, esetleg a barátokkal való cseteléssel elüssem az időt.

Inkább vezetnék áramot

És ezzel a szokásommal távolról sem vagyok egyedül. Egy felmérés szerint az amerikaiak tíz és fél órát töltenek naponta különféle hírfolyamok és közösségi oldalak olvasgatásával, a britek egy fél órával kevesebbet, a magyarok pedig csupán a Facebook átgörgetésével napi 86 percet. De mondok durvábbat! Egy kísérlet során a kutatók komoly dilemma elé állították az alanyaikat: választhattak, hogy ülnek egymagukban, elmerülve a gondolataikban, semmi külső tényezőtől nem befolyásolva, vagy apró áramütések elszenvedésével üthettek el (szó szerint) egy negyedórát. A legdöbbenetesebb, hogy sokan inkább az elektromos stimulációt választották, csak történjen valami. Bármi.

Pedig az embernek tényleg akkor támadnak a legjobb ötletei, amikor – legalábbis az agyával – effektíve nem csinál semmit. Én legalábbis futás vagy kutyasétáltatás során élem át legkreatívabb pillanataimat – hogy aztán iszkolhassak haza a Margit-szigetről, mint egy elmebeteg, és gyorsan lejegyezzem, ami épp eszembe jutott.

A virginiai egyetem pszichológia tanszékének kutatója szerint az agyunknak két különböző figyelőrendszere van: az egyik a külvilág felé, a másik viszont befelé figyel, az utóbbi az, ami álmodozás közben aktivizálódik. A két rendszer azonban nem igazán képes egyszerre működni, így ha túl sokat nyomkodjuk a különféle kütyüket, és nem adunk magunknak elég időt arra, hogy csak úgy bámuljunk ki a fejünkből, tűnődjünk a múlt eseményein... vagy álmodozzunk a jövőnkről, annak hosszú távon komoly következményei lehetnek. Willingham professzor szerint főleg a kamaszok esetében lenne fontos, hogy ne kapják elő a telefonjukat minden adandó alkalommal, hanem hagyjanak maguknak (és mi is nekik) időt a révedezésre.

Ron bambul
Belül azért megy a mozi

A bambulásnak ugyanis számos pozitív hatása van, íme:

1. Problémák megoldva

Kutatók szerint álmodozás közben hatékonyabban dolgozik a problémamegoldó képességünk, mert miközben elképzeljük, mit szeretnénk, egyúttal új szemszögből is megvizsgáljuk, vagy két, korábban teljesen független dolgot összekötve új, egészen eredeti ötlettel rukkolhatunk elő. Szóval, ha legközelebb valami megoldhatatlan akadály tornyosul előtted, csapd le a számítógépet vagy a főkönyvet (vagy a főnököd), menj el egyet sétálni, ülj ki a parkba, és csak bámulj magad elé.

2. Növeli a kreativitást

Bizonyított tény, hogy egy kiadós bambulás után jobban tudsz teljesíteni a munkádban is. Ráadásul temérdek író, költő és művész példája is azt mutatja, hogy bambulás közben születnek a legnagyobb mesterművek.

3. Érzékenyít

Azáltal, hogy újrapörgeted magadban a korábbi eseményeket, jobban megértheted a különféle helyzeteket... és másokat is, tehát empatikusabbá, nyitottabbá, érzékenyebbé válhatsz.

4. Relaxál

Bambulás közben pihenhetsz is egyet. Egy-egy bambulós periódus kábé 14 másodpercig tart, ezalatt az idő alatt az agyad szundi üzemmódra kapcsol.

5. Fejleszti a memóriát

Egy 2012-es vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy azok az emberek, akik hajlamosak az álmodozásra, jobban teljesítenek a memóriateszteken is. Ezt személy szerint én is bizonyíthatom, átkozottul jó a memóriám, így még arra is egészen tisztán szoktam emlékezni, mit csináltam előző este a nyolcadik korsó sör után. Sajnos.

6. Javítja a közérzeted

Kutatások bizonyították azt is, hogy a bambulás egyfajta önhipnózisként is értelmezhető, ami csökkenti a stresszt, és ezáltal támogatja a könnyebb elalvást. Ha például egy komolyabb megpróbáltatás előtt állsz – előadást kell tartanod a munkahelyeden, vagy, mondjuk, épp az érettségire készülsz, mint Csenge – sokat segíthet, ha elképzeled, mi vár rád. Azért az fontos, hogy ne hergeld bele magad különféle rémképekbe.

tehát ne az legyen a víziód, hogyan fogsz az egész érettségi bizottság vagy a cég nagytanácsa előtt tipródva belerotyizni a gatyádba, miközben összefüggéstelenül makogsz... közvetlenül azelőtt, hogy elájulnál.

Kapcsolj ki, de előtte: egy kis ungabunga!

Nyilván nehéz lesz hirtelen arra szoktatni magad, hogy ne csinálj semmit, csak meredten nézz magad elé. De hidd el, már az is sokat segíthet, ha egy időre lekapcsolódsz a közösségi médiáról (Ahogy Gina is tette a legutóbbi kihívása során). Hagyd a Facebookot a francba, és az Instagram is valószínűleg remekül meglesz nélküled egy darabig. A hírek is várhatnak, és ha valami nagyon fontos dolog történik a világban, azt idővel úgyis megtudod. Tényleg... az egyetlen dolog, amit érdemes két bambulás között követned, az a WMN.

bambulás
Brit tudósok bizonyították: a WMN olvasása boldogabbá tesz

 

Fiala Borcsa 

 Források: ITT, ITT, ITT, ITT

Képek: ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/joegolby