Alma, a fogalom

Először is, elképesztő hagyományai vannak. Gondoljunk csak az Édenkertre, ahol ez az ártatlan gyümölcs maga a kísértés szimbóluma. Ott van még Tell Vilmos és Newton almája, a híres vállalat, az Apple, maga New York, sőt, Hófehérke is egy almába harapott bele. Sok nemzet teremtéstörténetében is meghatározó, nemcsak, mint gyümölcs, hanem maga az almafa is.

A jótEVŐ

Másodszor pedig egészséges! Csökkentheti a vérnyomást, magas rosttartalma miatt jótékony hatással van az emésztésre, mert a szervezet könnyen feldolgozza. Ezért is számítunk rá, mikor a hozzátáplálást kezdjük a babáknál, ráadásul édeskés íze miatt a kicsik hamar meg is barátkoznak vele. Viszonylag alacsony kalóriatartalma miatt a diétázók is szeretik, bár csak óvatosan, mert az almából is megárt a sok. Igen magas a C- és B-vitamin tartalma, illetve magnézium és vastartalma sem elenyésző.

A birodalom

Harmadszor: a konyhában fantasztikusan sokoldalú. A rózsafélék családjába tartozik, és ezt még az is tudja, aki nem jártas a biológiában, elég csak az almafát látnia virágzáskor. Gyönyörű, rózsaszerű virágai vannak, ebből fejlődik ki a gömbölyded gyümölcs, tetején és alján két mélyedéssel (egyik oldalán szár, másikon az elszáradt csészelevelek). A viaszos héj lédús, hol édeskésebb, hol savanykásabb húst rejt, középen magok találhatók. Mivel az almát már régóta ismeri az emberiség, elképesztően sok fajtát nemesített. Van télálló, főző-, zöld-, takarmányalma, stb... és mindegyik más-más tulajdonsággal bír. Ha vásárolunk, érdemes tisztában lenni azzal, mit mire használunk.

A főzéshez kiváló a Magyarországon rétesalma néven ismert, nyár végén termő, nagyobb méretű alma, vagy a zöld, Granny Smith nevű, mert jól tartja a formáját, nem esik szét. Tulajdonképpen bármilyen almát használhatunk főzésre, de ha az a cél, hogy megmaradjon az állaga, és ne legyen pürés, akkor erre a két fajtára biztosan támaszkodhatunk. A jonatán is elég kemény húsú, savanykásabb, ez is jól bírja a főzést, és ez a legelterjedtebb fajta, szinte bárhol vehetünk, ráadásul pálinkának is kiváló. Jonagold, starking, és még sorolhatnánk, csak Amerikában nagyjából 7000 fajtát termesztenek!

Azt hiszem, talán a legelterjedtebb sütemény a világon az almás pite valamelyik formája, a mi nagymama piténktől kezdve az amerikai pie-ig. De ennél többre is képes ez a gyümölcs. Nyersen salátákba tehetjük, lásd Waldorf-saláta, és sós ételekben is elég menő. Én is egy ilyen recepttel készültem.

De előtte még pár szó a vásárlásról és tárolásról. Mindenképpen olyan almákat válasszunk, amelyek nem ütődöttek, sérülésmentesek, és fényesek. Hűvös, jól szellőző helyen jól tárolhatók, emlékszem a pomázi hegyoldalba vájt pincékben egész teleket simán kibírt. Fogyasztás előtt meg kell mosni, ugyanis sokszor növényvédő viasszal vonják be a gyümölcsöket. Főzéshez pedig általában hámozni is kell, bár például a sült almához ezt a lépést ki kell hagynunk.

És akkor jöhet a recept:

okoskonyha

Baconös-hagymás-almás táskák

Nagyon jó uzsonnára, ötórai teára, vagy a gyereknek az iskolába, és nagyban leegyszerűsíti az elkészítést a bolti leveles tészta.

500 g fagyasztott leveles tészta

200 g bacon felkockázva

2 közepes fehér- vagy vöröshagyma vékonyra szeletelve

1 nagyobb alma felkockázva

½ kiskanál só

2 evőkanál almaecet

1 tojássárgája 1 evőkanál vízzel elkeverve

Rakhatunk bele még ½ kiskanál fahéjat és 12-15 dkg trappistát vagy goudát

A tésztát kivesszük a fagyasztóból. A bacont közepes lángon addig pirítjuk, míg az összes zsírja ki nem sül, és a bacon ropogóssá válik. Szűrőkanállal papírtörölközőre szedjük, a zsírból pedig csak egyetlen evőkanálnyit hagyunk az edényben. Erre dobjuk a hagymát, megsózzuk, és körülbelül harminc perc alatt karamellizáljuk (ez lehet, hogy hosszabb idő). Amikor elkészült, adjuk hozzá az almát, egy csipet sót, és így pároljuk nyolc–tíz percig, amíg az alma megpuhul. Ha fahéjat is használunk, azt is most adjuk hozzá. Jöhet az almaecet. Öntsük hozzá, és kapargassuk fel a leragadt darabkákat; addig főzzük, míg szinte teljesen elpárolog az ecet, majd keverjük össze a baconnel és sózzuk, ha szükséges. A sajtot csak akkor adjuk hozzá, ha már kissé kihűlt.

A sütőt melegítsük elő 200ºC-ra, és a tésztát nyújtsuk fél centi vastagra. Vágjunk belőle nyolc négyzetet, majd ezek közepébe halmozzuk rá a tölteléket. Háromszög alakúra zárjuk össze úgy, hogy a széleit bekenjük a tojásos-vizes keverékkel. Szúrjunk bele lukakat, majd a tetejüket is kenjük meg a tojással. Süssük húsz–huszonöt percig, vagy addig, míg aranybarna nem lesz. Legalább tíz percig hagyjuk hűlni, de a legjobb néhány óra elteltével fogyasztani. Hűthető is, de akkor kevésbé lesz „leveles”, viszont másnapi iskolai uzsonnának akkor is tökéletes.

Horvát Sára

A képek a szerző tulajdonában vannak