Ét, tej, fehér

Szóval a csokoládé leggyakrabban ebben a három formában kapható. Ez eddig evidencia. Az viszon mar nem, hogy a fehér csokoládé tulajdonképpen nem is csokoládé. De ne szaladjunk ennyire előre.

Mindennek az alapja a kakaóbab, amelyet több ezer éve termesztenek Közép-Amerikában: már Krisztus előtt 1900-ból is vannak csokoládés emlékek, amelyeket a kimondhatatlan nevű Quetzalcoatl-istenségnek tulajdonítanak.

A kakaó először az aztékok kedvelt itala volt, és onnan ered a neve is: xocolatl, amely keserűvizet jelent, ugyanis a zúzott kakaóbabport – amely önmagában, erjesztés és pörkölés nélkül valóban nagyon keserű – vízzel keverve rázták össze, és így fogyasztották. A mai kakaó, illetve csokoládékészítés egy kissé máshogyan zajlik.

Három kakaóbabfajtát ismerünk, a Criollot a legritkább, és emiatt legdrágább, a Forasterot, és ezek hibridjét, a Trinitariot, amelynek szinte az összes, ma előállított csokoládét köszönhetjük. A kakaóbabot először érlelik, erjesztik, majd kiszárítják, tisztítják és pörkölik. A pörkölt terméket törik össze úgynevezett kakaóbabtöretté, végül ezt darálják le apróra, ebből lesz – magas olajtartalma miatt – a nyers kakaómassza. Ezt aztán tovább bontják kakaóvajra (ez maga a zsírtartalom), és a kakaó szárazanyagára. Ez a két dolog, valamint a cukor és tej(por) aránya határozza meg a csokoládé jellegét, vagyis, hogy ét-, tej- vagy fehér csokiról beszélünk.

Az étcsokoládé csak kakaószárazanyagot, kakaóvajat, és cukrot tartalmaz, változó mennyiségben. A tejcsokihoz tejport is adnak, a fehér csokoládéban pedig nincsen szárazanyag, csak kakaóvaj, tejpor (vagy sűrített tej) és cukor, innen a fehéres, de inkább csontszín. Az alaphoz innentől bármilyen magot, gyümölcsöt adhatunk, egyes csoki-manufaktúrák pedig aranyfóliával díszítik a tábla csokikat. Fűszeres (például chilis) csokit is ismerünk, és létezik – az egyik személyes kedvencem – tengeri sós étcsoki is.

Egészség és boldogság

A csokoládénak tulajdonított egészséges hatásokat betudhatnánk a wishful thinking-nek, vagyis annak, hogy nagyon szeretnénk, ha ez az édesség nemcsak hizlalna, hanem valami pozitív tulajdonsága is lenne. De az a jo hir, hogy ez egyaltalan nem wishful thinking! Tényleg vannak jó tulajdonságai. Koffeint és teobromint tartalmaz, amelyek serkentőszerek, de magnézium-, kálcium- és vastartalma sem elhanyagolható.

És akkor hogy is van az a csokoládé és boldogsághormon kapcsolat? A kakaóbab továbbá reszveratrolt tartalmaz. Ez az antioxidáns pedig megtalálható a gránátalmában, a málnában, és a vörös szőlő héjában is, és ennek köszönhetően emelkedhet az endorfin és szerotoninszint az agyban. Mindkét vegyület a hangulatra van hatással, a köznyelvben ezek a boldogsághormonok.

Tehát igaz: boldogabbnak érezzük magunkat, ha csokit eszünk!

Senkit nem akarok elkeseríteni, de ahogy a vörösbor jótékony vérnyomáscsökkentő hatása is csak kis mennyiségnél igaz, a csokoládénál is ugyanígy van: körülbelül napi 30 gramm az ajánlott mennyiség, és ráadásul ez csak az étcsokoládéra vonatkozik.

Süt, főz, nem szakács...

...hanem csokoládé. A sütés a csokoládéfelhasználás legelterjedtebb módja, mindenki használt már csokoládét egy-egy süteményhez. Főzéshez kevésbé, de a mexikói konyhából ismerjük a forró csokoládét is, amelyet tejjel vagy vízzel készítenek, és a mole nevű szószt is, amely csokoládéval készül. A mexikói csokoládé egyébként a mai napig különlegességnek számít. Fűszeres íze inkább a sós ételekben érvényesül, de forrócsokinak és édességekben is kiváló.

Most én is ezt használom a következő receptemhez, amely egy fondant - amit véletlenül se keverjünk össze a szufléval! A fondant vagy lávatorta egy kis tortácska, amiből kicsordul a belül még folyós tészta, kívül pedig kissé roppanós, ugyanakkor puha piskótaszerű tészta veszi körbe. Sok étteremben – helytelenül – szuflénak hívják, de az valami egészen más. A szuflé nem folyik. Sem kívül, sem belül.

Tehát, ami most következik, az a csokoládé-lávatorta:

okoskonyha

hozzávalók:

12 dkg étcsokoládé

3,5 dkg vaj (ebből a tálkák kivajazására is jut)

2 evőkanál cukor

2 tojás

2 evőkanál liszt

csipetnyi só

A sütőt előmelegítjük 220ºC-ra, és két darab, körülbelül két deciliteres formát kivajazzuk, majd megszórjuk cukorral. A csokoládét gőz fölött vagy mikrohullámú sütőben megolvasztjuk, és félretesszük. Közben a vajat kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat, és szinte habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet és a sót, és csak addig keverjük, amíg a szárazanyagok eloszlanak. Beleforgatjuk az olvasztott csokoládét is, hogy ne maradjon csíkos a massza, majd a formákba öntjük. A forró sütőben tíz-tizenkét perc alatt készre sütjük. Öt percig állni hagyjuk, majd a formából kiborítva, porcukorral megszórva tálaljuk.

Horvát Sára

A képek a szerző tulajdonában vannak