Az év utolsó hónapjában korán sötétedik, egy hosszú óvodai vagy iskolai nap után a hidegben hazaérve már nem biztos, hogy a családtagoknak a közös mozgás vagy sport jut az eszükbe. A kevésbé sportos gyerekek esetében még nehezebb időszakot jelent a tél, hiszen míg a jó időben a kinti szabad játék észrevétlenül is megadja a testmozgás minimumát, addig télen – főként hó nélkül, szánkó és sítalp híján – az udvar talán kevésbé hívogató.

A WHO ajánlása szerint napi egy óra mozgás az alapvető minimum egy gyerek számára, ez pedig az iskolában töltött idő alatt még a testnevelésórák segítségével sem mindig teljesül, hiszen attól függ, milyen intenzitású gyakorlatokat végeznek a gyerekek.

Egy tavalyi, a Helsinki Egyetem által végzett vizsgálat alapján minden harmadik kisiskolásra igaz, hogy elhízott, a napi képernyőidejük pedig átlagosan meghaladja a két órát. A december több „veszélyforrást” is hoz magával: egyrészt az ünnepeket, amelyekhez édesség kötődik, másrészt a kevesebb kint töltött időt. Sokat tehetünk ennek ellensúlyozásáért, ha legalább az adventi naptárba nem teszünk csokoládét 24 napon át.

Jótékonyan hat a hideg, ha betartunk néhány szabályt

A másik erős érv az adventi várakozásba csomagolt mozgás mellett, hogy a meglepetésekhez varázslat kötődik. Utóbbi pedig nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek jó kedvvel vágjanak neki a napi feladatnak. Persze ne tíz fekvőtámaszt vagy harminc felülést kérjen tőlük az angyal, sokkal inkább játékos keretek közé érdemes bújtatni a benti és kinti mozgást egyaránt.

„A hidegben való mozgásnak – legyen az akár egy egyszerű séta – számos előnye van, az egész érrendszert edzi, javítja az állóképességet, erősíti az immunrendszert mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében. Ahhoz azonban, hogy ezek az előnyök teljesüljenek, néhány alapvető szabályt be kell tartani” – kezdi Szemán-Takács Flóra.

testmozgás sport mozgás karácsony adventi naptár mozgás télen
Szemán-Takács Flóra – Forrás: Szemán-Takács Flóra

A szakember hozzáteszi: a hidegben merevebbek az izmaink, ízületeink, ezért rendkívül lényeges a bemelegítés, bármilyen mozgás előtt állunk. „Néhány gimnasztikai gyakorlat, ami a testnevelésórán is előkerül, mint fejkörzés, karkörzés, lazább kitörések teljesen megfelel – a fő, hogy ne izzadjon meg a gyerek a bemelegítésben, mielőtt útnak indulunk” – hangsúlyozza a személyi edző.

Szemán-Takács Flóra továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a fokozatosságra mindenféle időjárás esetén figyelni kell, de a hidegben még veszélyesebb a túlterhelés, mivel a szív eleve nagyobb energiabefektetéssel dolgozik. Tehát ne kezdjük téli futással a családi sportot, ha eddig nem volt rá példa.

Kreativitás és réteges öltözködés

Egy hosszú séta a városban, miközben megszámoljuk, hány ablakban vannak már ünnepi fények. Elrejtett kincsek, apróságok a parkban, amelyet együtt kell megkeresni zseblámpával. Közös biciklizés a város főterére, ahol mindnyájan megnézzük a felállított karácsonyfát. Vagy épp egy üzenet, hogy a szokásos autós út helyett ma gyalog menjünk iskolába meg óvodába, és számoljuk a megtett lépéseket.

A mozgást nem feltétlenül konkrét sportágakkal lehet bevezetni egy gyerek életébe, az adventi naptár adta jóérzés és rendszeresség pedig igazán alkalmas arra, hogy megmutassuk a benne rejlő játékosságot.

Ha pedig az első hetekben kialakult a rendszeresség, már jöhetnek a konkrétabb mozgásformák: korcsolyázás a jégpályán, családi kosármeccs vagy kidobós, vagy ha szerencsénk van, hógolyócsata és egymás húzása a szánkón a suli felé.

A szabadtéri mozgással töltött időben azonban még egy dologra fontos ügyelni: ez pedig nem más, mint az öltözködés.

„A téli sportokhoz mindig rétegesen kell öltözködni: válasszunk olyan aláöltözetet, amely vékony és nem pamut, mivel utóbbi nem légáteresztő anyag és bent tartja az izzadságot. A legjobb azokat a ruhadarabokat beszerezni, amelyek kifejezetten aláöltözetként készülnek. Ezután következhet egy polár réteg, majd a végén a szélvédő, esővédő ruha. Ha intenzív mozgást végzünk, arra is figyeljünk, hogy az a jó, ha az ajtón kilépve egy picit fázunk: hiszen sportolás közben úgy érezzük majd, mintha 5-10 fokkal melegebb lenne” – magyarázza Szemán-Takács Flóra.

A téli sportok során emellett lényeges még, hogy megtanítsuk a kicsiknek az orrlégzés jelentőségét: ne a szájukon vegyék a levegőt, mert úgy a hideg közvetlen a légzőrendszert éri, és könnyebben lesznek betegek.

A sport megszerettetésében segíthet a mozgással teli adventi naptár

A hétvégéken hosszabb közös élményeket is beiktathatunk: az adventi naptárban például elrejthetjük egy közös túra ötletét. Fontos tisztában lenni vele, hogy hosszabb mozgások esetén a folyadékpótlásra télen ugyanolyan nagy hangsúlyt kell helyeznünk, mint a nyári melegben.

„A nagy hidegben a testünk gyorsabban adja le a hőt, mint ahogy termelni képes. A már említett szívmunka és az érrendszer igénybevétele miatt a vízfogyasztásról télen sem szabad megfeledkezni. Futáshoz, korcsolyázáshoz, intenzívebb mozgásokhoz langyos italt készítsünk be, míg túrázáshoz betehetjük természetesen a jó meleg teát” – tanácsolja a szakember.

Az adventi naptár egyébként arra is jó alkalmat kínál, hogy a mozgásra kevésbé nyitott gyerekeket közelebbről megismertessük egy-egy sporttal. Az adventi angyal sokféle ötletet kínálhat: például, hogy próbáljuk ki közösen a lovaglást, látogassunk el együtt egy dzsúdóedzésre, vagy nézzük meg akár egy közeli barát kíséretében, hogyan zajlik a táncpróba.

Ugyanis, ha a gyerek nemcsak hall róla, hanem biztonságos közegben betekinthet a kulisszák mögé, valamely sporthoz talán vonzódni kezd, és úgy indítja az új évet, hogy szeretne belevágni.

„A rendszeres mozgással csak jól járhatunk: fejleszti a koordinációt, a testtudatot, oldja a szorongást, és nem utolsósorban megóv a gyermekkori elhízástól” – hangsúlyozza Szemán-Takács Flóra. 

A falak között is elfér a mozgás

Persze ha esik az eső, hatalmas szél tombol, vagy egyszerűen csak egy-egy nap tényleg nincs lehetőség, esetleg kedv nekivágni a sétának, akkor bentre is tervezhetünk játékos mozgást. Az adventi naptár éppen ezért jó ürügy: nem a szülő által kiadott kötelező feladatokat jelenti, hanem a varázslat része. Mégis más úgy csinálni valamit, hogy azt egy angyal súgta.

„Bent is sok a lehetőség, csak egy kis kreativitás kell: én a gyerekeimnek is szoktam hasonló ötleteket írni, például akadálypályát építünk párnákból, székekből, puffokból, és azokon kell végigmenni, lehet variálni, hogy pókok, rákok, kígyók vagy sánta rókák vagyunk. Az állatos mozgásokat nagyon szeretik a gyerekek.

Lehet táncolós napokat tartani: a kedvenc zenéikre önfeledten ugrálni, vagy épp kész mozdulatokat utánozni együtt.

Sokféle társasjáték is van, ami mozgásos feladatokkal juttat el a célhoz, de ha elég a hely, pingpongozni is lehet az asztalnál, vagy tollasozni a nappaliban” – sorolja a jobbnál jobb ötleteket a személyi edző, aki édesanyaként a legtöbbet már maga is kipróbálta a gyerekeivel. 

Jó tudatosítani: a december még a várakozásról szól, de aztán elmúlnak az ünnepek és megérkezik a január, február, amikor a téli rosszkedv, depresszió is jellemzőbb, hiszen kevés a fény, messze még a tavasz. Ha azonban erre már rendszeressé és természetessé tesszük a mozgást, azzal sokat tudunk segíteni a gyerekeknek is a rosszkedv oldásában. Nem baj, ha megtanulják: néha nehezebb nekiindulni a sétának, vagy biciklire ülni, de közben megjön a kedv és az élmény, hiszen a testünk mind fizikai, mind pszichés szempontból meghálálja a mozgást.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Imgorthand

Széles-Horváth Anna