@wmn.hu Manapság a testmozgást sokan kizárólag az edzőteremhez, vagy a margitszigeti futópályához kötik, és elfelejtik, hogy ennek az egész napunkat át kellene szőnie. Hiszen van egy testünk, ami képes mozogni – nem csak heti kétszer egy pilatesedzésen, hanem bárhol, a nap 24 órájában. Creatorunk, Stoiber Vivi szerint a lényeg az, hogy némi tudatosság után ezek a mozgások észrevétlenül épüljenek be (vagy akár vissza) a mindennapjainkba. #wmn #wmnmagazin #wmncreator #mozgás @demenciarol_erthe ♬ eredeti hang – WMN Magazin - WMN Magazin

Régen minden jobb volt? Mozgás terén igen!

Ha valakit megkérdezünk arról, hogy mit tehet az egészségéért, a legtöbben azonnal a helyes étkezést és persze a sportolást említik. A legtöbb esetben azonban úgy, mint amit csinálniuk kellene:

  • „Tudom, el kéne kezdenem futni.”
  • „Heti kétszer edzőterembe kellene mennem.”
  • „Régóta tervezem, hogy elkezdek jógázni.”

Ha a dédnagymamámat megkérdezném, hogy heti hányszor szánt időt a testmozgásra, nem értené a kérdést. Reggel felkelt, főzött, megetette az állatokat, kertészkedett, befőzte a gyümölcsöket, kihúzkodta a répákat a földből, megvarrta a gyerekek ruháját, kiakasztotta a ház elé a nagy szőnyegeket, hogy kiporolja őket. Az emberek többsége sokkal többet mozgott régen, mint most.

Manapság a testmozgást sokan kizárólag az edzőteremhez vagy a futópályához kötik, és elfelejtik, hogy ennek az egész napunkat át kellene szőnie.

Hiszen van egy testünk, ami képes mozogni – nemcsak heti kétszer egy pilatesedzésen, hanem bárhol, a nap 24 órájában.

Ezek a nap folyamán végzett kisebb-nagyobb mozgások is sokat tesznek az egészségünkért, és fontos szerepet játszanak az anyagcserénkben.

Sőt, komolyabbat, mint az sokan gondolnák! Ezt angolul NEAT-nek nevezik, azaz Non-Exercise Activity Thermogenesis. Magyarul nagyjából annyit tesz: a nem edzésből származó aktivitás okozta energiafelhasználás. Tudom, kacifántosan hangzik, de maradj velem, együtt átrágjuk magunkat azon, hogy mit jelent és miért is olyan fontos.

Nem sportolás, mozgás

A NEAT azokból a hétköznapi, nem edzés jellegű mozgásokból származik, mint amikor a buszmegállóig sétálsz, felcipelsz egy szatyrot a harmadikra, a gyereket hintáztatod a játszótéren, vagy kitakarítod a lakást. Sőt, még az is, amikor a széken fészkelődsz egy hosszú értekezleten.

Elsőre jelentéktelennek tűnik, de a kutatások azt mutatják, hogy a NEAT a teljes napi energiafelhasználás egyik legváltozatosabb komponense.

Naponta akár több száz, sőt akár ezer kalóriás különbséget is jelenthet két azonos magasságú és súlyú ember között. Ha belegondolunk, hogy mekkora problémát jelent napjainkban az elhízás és a mozgásszegény életmód, illetve, hogy ezek együttese mennyi betegség rizikófaktora, akkor ez az információ aranyat ér.

Egy jó, egy rossz

Ha már a mozgás fontosságánál tartunk, van egy jó és egy rossz hírem. A jó hír, hogy a WHO szerint heti 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású mozgás izomerősítéssel kiegészítve jelentősen javítani fogja az egészségi állapotodat.

A demencia a szakterületem, így hadd térjek ki arra, hogy a fizikai aktivitás hiánya a legtöbb demenciatípus talán legkönnyebben befolyásolható rizikófaktora. A mozgás ugyanis többek között fokozza az agyi vérkeringést, támogatja az idegsejtek közti kapcsolatok megőrzését, és serkenti a neurogenezist (vagyis az új idegsejtek képződését). Egyszerű és kézenfekvő fegyver a kezünkben, mégsem használjuk igazán.

És most jöjjön a rossz hír: sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha a hétköznapi mozgások valóban ennyire fontosak, akkor a takarítás vagy a napi séta bőven kiváltja az edzést.

Mielőtt azonban széttéped a jógabérletedet, olvass tovább!

Ugyanis ezek az apró mozgások sosem helyettesítik az izomerősítő edzést, az egészséges, tudatos testmozgást. „Csupán” csodálatosan kiegészítik. A szív- és érrendszeri fittséghez, a demencia és más betegségek megelőzéséhez, az izmok erősítéséhez, a csontok védelméhez és a hormonális egyensúlyhoz szükség van arra, hogy rendszeresen, tudatosan is edzésre szánjunk időt.

A legjobb kombó: edzés ÉS aktív hétköznapok

Nem szeretném, ha bárki úgy érezné, hogy a takarítás „megúszós edzés” lehet. Ha pedig valaki más tesz javaslatot arra, hogy ezentúl játszóterezéssel váltsd ki az „amúgy is drága” pilatesóráidat, akkor nyugodtan hagyd figyelmen kívül.

Főleg nők, anyák, szerettüket éjjel-nappal otthon gondozók esetében tartom különösen fontosnak, hogy aláhúzzam: bár az aktív életmód fontos, megérdemled azt is, hogy helyet kapjon az edzés az életedben! Legyen dedikált időd magadra, a testedre, a lelkedre – mert ez már a mentális egészség szempontjából felbecsülhetetlen és szerintem alapjognak kéne lennie. (Hátha egyszer ez is helyet kap abban a gránitszilárdságú alaptörvényben.)

A hétköznapi mozgások ereje nem abban rejlik, hogy felszabadítanak a sport alól, hanem abban, hogy segítenek visszahozni a mozgás természetességét az életünkbe – a sport mellett. A modern életmód drasztikusan lecsökkentette a mindennapi aktivitásunkat: autóval járunk, liftet használunk, hosszú vásárlás helyett az interneten rendelünk, órákon át ülünk a számítógép, majd este a tévé előtt.

Ülünk az ebédszünetben, ülünk a dugóban, ülünk a gyerek óvodai évnyitóján. Őseink élete tele volt természetes mozgással: gyűjtögettek, cipekedtek, gyalogoltak, hajoltak. Erre lett kitalálva a testünk. Ma ezek nagy része eltűnt, és ezzel együtt az egészségünk is sérül.

Éppen ezért lenne kulcsfontosságú, hogy újra magunkévá tegyük a gondolatot: az edzés az edzőteremben történik, de az aktív élet azon kívül (is). Lehet edzeni heti háromszor, de ha a nap többi részét ülve töltjük, akkor a szervezetünk még mindig alacsony aktivitási szinten működik. Ugyanakkor, ha beépítjük a mozgást a hétköznapokba, akkor az edzések között sem „áll meg az élet”.

Ez a fajta állandó aktivitás nemcsak az anyagcserét támogatja, hanem az energiaszintünket, a hangulatunkat és a hosszú távú egészségünket is.

Az aktív hétköznapok tehát nem az edzés ellenpontjai, helyettesítői, hanem a kísérői. Ha mindkettő jelen van az életünkben, akkor a testünk nemcsak erősebb és fittebb lesz, hanem kiegyensúlyozottabb is.

Kezdd el ma, néhány apró változtatással!

Már az is hatalmas előrelépés, ha elkezdünk kicsit tudatosabban mozogni:

  • ha nem a liftet választjuk, hanem a lépcsőt;
  • ha egy megállóval előbb szállunk le a buszról;
  • ha a parkoló legtávolabbi pontján állunk meg és gyalog megyünk a bolt bejáratához;
  • ha bevetjük az ágyunkat reggel és megágyazunk este;
  • ha a gyerekkel együtt futkározunk a játszótéren, nem csak a padon ülve figyeljük.

Ezek az apró döntések összeadódnak, és lassan, de biztosan alakítják át a testünket és a közérzetünket.

(Persze maradjunk a realitás talaján. Kisgyermekes anyukaként például ezerszer inkább futok még tíz kört a mászóka körül, minthogy a robotporszívót, hétköznapjaim megmentőjét, kézire cseréljem egy kis extra mozgás reményében. Az engem kacagva kergető kislányom pedig maximálisan támogat ebben a döntésemben.)

A lényeg az lenne, hogy némi tudatosság után ezek a mozgások észrevétlenül épüljenek be (vagy akár vissza) a mindennapjainkba. És miközben folyamatosan mozgásban tartanak, segítenek abban, hogy az edzés valóban az maradhasson, ami: tudatosan önmagunkba fektetett idő, ami a közérzetünket, a kinézetünket és az egészségünket is szolgálja.

Stoiber Vivien

A kiemelt kép forrása: Unsplash/Josue Michel