Egy lakás három-öt perc alatt teljes egészében lángolhat – Tűzvédelem (nem csak) az ünnepekre

–

Csepelyi Adrienn/WMN: Mi az ünnepek alatti tűzesetek leggyakoribb oka?

Bittera Gábor: Nem meglepő: a nyílt lánggal égő tárgyak használata. Adventi koszorúkon a gyertya, vagy asztalon, polcon mécsesek felügyelet nélkül hagyva. A legtöbbször akkor okoznak tüzet, ha nem jól helyezik el őket, és meggyújtják a környezetükben lévő éghető anyagokat, dekorációkat.

A karácsonyfákon a régi szokások szerint gyertyát vagy csillagszórót gyújtottak, melyek, ha nem figyelünk oda, a gyantás, vagy kiszáradt fenyőt nagyon könnyen lángra lobbanthatják, a tűz pedig a környezetében lévő éghető berendezési tárgyakra könnyen átterjedhet.

A karácsonyfák egyes kísérletek során már 10-20 másodperc alatt teljes terjedelmükben égtek.

Cs. A./WMN: Évek óta óriási divat az elektromos díszkivilágítás. Mit vegyen figyelembe, aki ilyet szeretne az otthonába, kertjébe?

B. G.: Az elektromos díszkivilágítás zárlat vagy túlmelegedés következtében okoz tüzet. Az ITM 2020-ban tájékoztatót készített a biztonságos karácsonyi világító dekorációs eszközök kiválasztásához.

Ajánlom, hogy ezeket a dekorációs eszközöket közvetlenül szaküzletben vásárolják meg, nem pedig piacon vagy alkalmi árusoknál. A termék rendelkezzen megfelelőségi tanúsítvánnyal, jelzéssel (CE), legyen neki magyar nyelvű használati utasítása.

A megvásárolni kívánt terméket a kiválasztás során vizsgáljuk meg, ellenőrizzük, hogy a vezetékek nem lógnak-e ki a csatlakozási helyükről.

A legfontosabb, hogy ezeket a dekorációs eszközöket, gyertyákat, csillagszórókat ne hagyjuk felügyelet nélkül, ha elmegyünk otthonról, vagy kimegyünk a lakásból, az elektromos berendezéseket kapcsoljuk ki, a gyertyákat csillagszórókat oltsuk el!

Cs. A./WMN: Az ünnepeken kívül melyek a legjellemzőbb tűzesetek?

B. G.: A tűzeseteknek is megvannak a maguk szezonjai. A fűtési szezon aktualitása miatt az alábbiakra érdemes odafigyelne mindenkinek: a fűtőberendezések karbantartásának hiánya statisztikailag kimutatható a halálesetekben. A lakástüzeknél a legtöbb tűzesetet a nyílt lánggal járó kandallók, tűzhelyek és kályhák okozzák.

A tűzesetek bekövetkezhetnek a nem megfelelően kitisztított kémény miatt (kéménytüzek), vagy a fűtőberendezés elé helyezett éghető anyagok meggyulladásától (például: ruhaszárítás a kályha előtt, fűtőberendezésen; kipattanó szikra, amely éghető anyagra esve tüzet okozhat). Ezeknél a berendezéseknél fontos a megfelelő védőtávolság megtartása: ezen a távolságon belül nem okozhat tüzet egy esetleges hiba, baleset.

A nem megfelelően kitisztított kémények is minden évben rengeteg munkát adnak a tűzoltóknak, ezért a fűtési szezon előtt ajánlott kéményseprést kérni. Ilyenkor a szakemberek az égéstérben lerakódott port, kormot és egyéb anyagokat kitisztítják, megakadályozzák, hogy ezek begyulladhassanak. Nemcsak a levegőszennyezés miatt, de a tűzesetek megelőzése érdekében is figyelni kell arra, hogy mivel fűtünk, mit tüzelünk el.

Cs. A./WMN: Van olyan, ami gyakori ok, de kevesen gondolnak rá?

B. G.: Többször keletkezik tűz nem megfelelő műszaki állapotban lévő elektromos eszközök használata során. Fontos, hogy az otthoni elektromos hálózat megfelelően legyen kialakítva és szükség esetén karbantartva. Sérült/szakadt vezetékű berendezést ne üzemeltessünk.

Elektromos berendezéseinket ne hagyjuk bekapcsolva. Lakáson belül ne használjunk túl sok hosszabbítót, mert túlzott elektromos terhelés esetén kigyulladhat, és ezáltal tüzet okozhat.

Az elektromos berendezéseinket bizonyos időközönként ellenőrizzük használat előtt, mert a hibás működés akár tüzet is okozhat.

Cs. A./WMN: Azt mondtad, nem kerülhetjük meg a szénmonoxid-mérgezés kérdéskörét sem.

B. G.: A tűzesetek során a halált kiváltó ok nem a hő vagy a tűz, hanem a füstmérgezés. Mérgező gázok keletkeznek az égés során, hiszen a lakásban található tárgyak legtöbbször szintetikus anyagból állnak, melyből az égés során jelentős mennyiségű mérgező gáz, füst szabadul fel.

Legtöbbször három esetre visszavezethető a szénmonoxid-mérgezés megjelenése:

• Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása
• A nyílt lánggal égő berendezés levegő-utánpótlása nem biztosított
• Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása vagy a kéményseprés

A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan gáz, az emberi érzékszervek nem tudják érzékelni. Rendkívül kis koncentrációban is nagyon mérgező. Annyira, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogat-százalékát eléri, három percen belül halált okoz.

Cs. A./WMN: Melyek a legalapvetőbb dolgok, amiket megtehetünk, hogy ne keletkezzen tűz az otthonunkban?

B. G.: A legalapvetőbb dolog, hogy az eddig felsorolt berendezéseket/tárgyakat ne hagyjuk felügyelet nélkül. A nyílt lánggal járó eszközöket úgy helyezzük el, hogy a környezetükben ne legyenek éghető tárgyak (például: ha a gyertya eldől, ne essen éghető anyagra, a kazánból kipattanó szikra ne okozzon tüzet, az elektromos/gázos melegítőn ruhát ne szárítsunk).

Lakásunkban a nyílt lángú fűtőberendezés, vízmelegítő-készülék mellett használjunk szénmonoxid-érzékelőt! Ez a szén-monoxid megjelenésekor hangos riasztást bocsájt ki, így még időben el tudjuk hagyni az érintett területet. Ha valaki odabent maradt, haladéktalanul hozzuk ki úgy, hogy ott bent ne lélegezzünk, és vigyük szabad levegőre a mérgezést elszenvedett személyt. Ájulás esetén helyezzük stabil oldalfekvésbe.

Cs. A./WMN: Mit tegyünk, ha kész a baj: mennyi időnk van cselekedni, menekülni, mit NE csináljunk?

B. G.: Azonnal hívjuk a 112-es telefonszámot.

Fontos, hogy az eloltott tüzet is bejelentsük a tűzoltóságnak, mert lehet, hogy a tüzet eloltottuk, de az izzás miatt szükség lehet további beavatkozásra.

A lakásban keletkező tüzek a helyiségekben lévő anyagok miatt nagyon gyorsan terjedhetnek. Manapság sokkal több szintetikus anyagot alkalmaznak a különböző berendezési tárgyak gyártása során, ezek pedig sokkal jobban táplálják a lángokat.

Egyes kísérletek azt mutatták, hogy egy lakás akár már három-öt perc között is teljes terjedelmében lángra kaphat. Ez azt jelenti, hogy körülbelül egy-két percünk van cselekedni kezdődő tűz esetében.

Ez természetesen függ az éghető anyagok mennyiségétől és a tűzzel érintett terület nagyságától. 

Cs. A./WMN: Van olyan, ami nagyon durván éghető, gyorsan lángra kap, pedig nem is gondolnánk róla?

B. G.: Ilyen anyagok lehetnek a műszálas, nagyobb mennyiségű szintetikus anyagot tartalmazó függönyök, textíliák. Vagy – nem lehet elégszer elmondani – a karácsonyfa, mely gyantás, majd egy idő után kiszárad, így könnyen lángra kaphat.

Cs. A./WMN: Tartsunk-e otthon oltóberendezést – és ha igen, milyet?

B. G.: Mindenképpen javasolt otthon tűzoltó-készüléket készenlétben tartani. Legtöbbször a 6 kg-os ABC-porral oltó készüléket ajánlják, hiszen az a következő tüzek oltására alkalmas: szilárd halmazállapotú, folyékony halmazállapotú, gáz halmazállapotú, valamint általában 1000 V-os feszültségig elektromos tüzek oltására is.

Cs. A./WMN: Hol tartsuk, milyen gyakran ellenőrizzük?

B. G.: Tárolni olyan helyen érdemes, ahonnan egy mozdulattal elővehető/levehető, és használatra fogható.

Ne változtassuk a helyét, mert szükség esetén a felfokozott állapot miatt nem fogunk emlékezni rá, és értékes idő telik el, amíg megtaláljuk.

Minden készüléken található egy nyomás-visszajelző mutató. Amíg a mutató a zöld sávban van, addig a tűzoltókészülék használható oltásra. Használatát az alábbi ábra foglalja össze:

Otthoni felhasználásra a tűzvédelmi törvény alapján nem vonatkozik felülvizsgálati kötelezettség, de ha a nyomás-visszajelző mutató kitért a zöld sávból, keressünk fel egy erre szakosodott céget felülvizsgálatra, karbantartásra.

Cs. A./WMN: Oltóberendezés híján mihez kapjunk odahaza, ha valami kigyulladt?

B. G.: Két estben mindenképpen kerüljük a vízzel oltást. Mint már említettem ezek az elektromos tüzek, valamint az olaj és folyadéktüzek. Bútor, vagy egyéb tüzeknél alkalmazhatjuk a vízzel történő oltást.

Elektromos berendezés tüzénél a legelső lépés, hogy áramtalanítsuk a lakást az elektromos főkapcsolóval! Csak ezután kezdjünk vízzel oltani, és csak ha nem áll rendelkezésre tűzoltókészülék.

Cs. A.: Olajtűznél mit tegyünk?

 B. G.: Amikor a tűzhelyen felejtett olaj, vagy bármi éghető anyag kigyullad, az alábbi lépéseket hajtsuk végre:

1. Szükség esetén azonnal értesítsük a 112-t.
2. Zárjuk el a gázt, vagy kapcsoljuk ki az elektromos sütőlapot. (Ezzel megállítjuk a folyamatos melegítést, mely a tüzet okozta)
3. A serpenyőt fedjük le egy fedővel. (Elzárjuk a levegőt az égéstől)
4. Várjuk meg, amíg lehűl a serpenyőben lévő folyadék.

Semmiképpen ne mozgassuk az égő olajjal teli serpenyőt, mivel ha a benne égő olaj kifolyik, több helyen tüzet, testünkön pedig súlyos égési sérülést okozhat. Vízzel oltani azért tilos, mert az égő olajba vizet öntve kicsap a serpenyőből, és több méter magas égő folyadékgőz is keletkezhet.

Nagyon fontos, hogy a lakóház, társasház menekülési útvonalát ne torlaszoljuk el növényekkel, bútorokkal, kerékpárral, egyéb tárgyakkal, azokat mindig teljes szélességében szabadon kell hagyni, hogy menekülés esetén ne ütközzünk akadályba!

Cs. A./WMN: Hogyan védekezhetünk a füstmérgezés ellen, ha muszáj a lakásban tartózkodnunk vagy oda visszamennünk a tűzoltók érkezéséig?

B. G.: A megelőzésben sokat segíthet egy akkumulátoros, vagy elemes füstérzékelő, mely a tűz keletkezésétől körülbelül egy percen belül hangos riasztást adhat. Menekülés során a bejárati ajtót zárjuk be, ezzel ugyanis megakadályozzuk a tűz továbbterjedését. Amennyiben nem nálunk keletkezett a tűz, és lakásunkat elhagyjuk, az épületben lévő lifteket semmiképp se használjuk, csakis a lépcsőházon keresztül közlekedjünk!

Ha menekülés közben a folyosókon füstöt látunk, ereszkedjünk le a padló magasságába, és kúszva/guggolva, arcunk elé vizes rongyot tartva haladjunk! A hő és a füst először fölfelé szállnak, és ahogy a mennyezet telítődik, úgy ereszkednek egyre lejjebb.

Ha nem ítéljük biztonságosnak a nagy füst miatt elhagyni a lakásunkat, zárjuk be az ajtónkat a küszöbhöz, szellőzőkhöz tegyünk vizes rongyokat, és értesítsük a 112-t a lakásunk pontos helyzetének megadásával. Ezt a lehetőséget viszont tényleg csak akkor alkalmazzuk, ha nem tudjuk elhagyni a lakást a folyosón lévő füst miatt. A kiérkező tűzoltók megfelelő védőfelszerelésekkel ellátva kisegítik a bent lévőket az épületből, őrizzük meg nyugalmunkat, kerüljük a pánikot!

Cs. A./WMN: A legtöbb családnak nincs terve tűz esetére. Mit kellene megterveznünk és minden családtaggal megbeszélnünk – mint afféle családi menekülési tervet – egy esetleges tűz esetére?

B. G.: Fontos, hogy gyermekeinknek beszéljünk az otthoni tűzmegelőzésről, valamint érdemes megtanítani nekik a segélyhívó használatát, erre az idei évben több pozitív példa is akadt.

Amennyiben a lakásban tartunk tűzoltó-készüléket, annak helyét és működési elvét mutassuk meg, és magyarázzuk el családtagjainknak.

Érdemes gyakorolni, hogyan hagyjuk el a lakást vagy házat! A folyosó-, vagy tetőátjárót záró ajtók/rácsok kulcsát tartsuk könnyen elérhető helyen, a bejáratnál, hogy ne menjen el idő ezeknek a keresésével. Minden társasház köteles biztosítani ezen kulcsok hozzáférhetőségét az összes lakó számára.

Jelöljünk ki gyülekezési helyet családtagjainknak, lehetőség szerint távol az épület tövétől, hogy amennyiben el kell hagyni a lakásunkat/házunkat, biztonságos távolságban várjuk a segélykérésre érkező mentőegységeket.

Cs. A./WMN: Mi az, amit szerinted mindenkinek tudnia kellene az otthoni tűzvédelemről?

B. G.: A legfontosabb szerintem, hogy mindig figyeljünk oda a lakásban használt tárgyakra, gyertyákra, elektromos berendezésekre, azokat ne hagyjuk őrizetlenül.

Tartsunk készenlétben hat kg-os ABC porral oltó készüléket, ennek helyét ne változtassunk, és legyen azonnal elérhető.

Minden alkalommal, amikor esetleg bekövetkezne egy nem várt esemény, őrizzük meg nyugalmunkat, ne pánikoljunk.

Értesítsük késlekedés nélkül a Központi Segélyhívót a 112-es telefonszámon. Minden alkalommal tisztán és érthetően adjunk tájékoztatást a következőkről:

• Mi az ön neve?
• Milyen számon tudják önt a helyszínen elérni?
• Hol történt a baleset vagy tűzeset? (Amennyiben nem tudja pontosan, úgy keressen a közelben jellegzetes épületet vagy tárgyat, amihez viszonyítva meg tudja határozni a helyzetét.)

Tűz esetén:

• Pontosan mi ég?
• Mekkora a tűz?
• Ha épület ég, hány emeletes az épület?
• Vannak-e emberek életveszélyben, történt-e sérülés, haláleset?

Tűz- és balesetmentes, nyugodt, boldog ünnepet kívánunk mindenkinek!

Csepelyi Adrienn

Felhasznált források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/SergeyToronto