-

Amikor egy vendégem leül, és a tükörben szemügyre veszem, a legtöbbször már tudom is, mire van szüksége. Van, amikor elég egy mosás és vágás, máskor viszont rögtön látszik, hogy valami teljesen újra van szükség. Egyszer egy vendégemnek, aki tizenhat éve recepciósként dolgozott egy kábelforgalmazó cégnél, a hosszú, barna frizurájából platinaszőke tüsihajat csináltam. Néhány hónap múlva képeslapot kaptam tőle a fodrászat címére, azt írta, Berlinben jógaoktató, és végre boldog. Volt már, hogy egy frizuraváltás után válás következett, de olyan is, hogy egy vendégem végre rászánta magát, és elhívta salsa-tanfolyamra a kollégáját. Azóta házasok, két gyerekük van.

Karácsony körül tele vagyunk, gyors egymásutánban jönnek a vendégek. Éva hátradől, lehunyt szemmel élvezi, míg mosás közben a fejbőrét masszírozom. A vállára terítem a kendőt, és a hajára kenek egy adag ápoló olajat. Megkérdezem, mi volt élete legromantikusabb élménye.

Éva egy kicsit elgondolkodik, majd azt mondja, talán az, amikor a pasija Valentin-napkor kihívta a második emeleti erkélyre, ahol lobogó gyertyák várták, és egy pohár száraz fehérbor. Aztán Éva szemébe nézve azt mondta, meglepetéssel készült. Elővett egy piros kívánságlámpást, belesuttogta a kívánságát (Éva hallani vélte az „örökre” meg a „veled” szavakat, és itt egy kicsit ki is hagyott a szívverése), meggyújtotta a kis mécsest... és a lámpás felrepült. Sajnos nem sokáig jutott: beakadt a szomszédos ház ereszcsatornájába, és felgyulladtak a száraz falevelek, amiket a hanyag szomszéd ott hagyott. Szerencsére még idejében sikerült kihívni a tűzoltókat, de a romantikának lőttek. A katasztrófavédelem vizsgálatot indított az ügyben, a pasiját megbüntették, de nem zárták börtönbe, ahova Éva legalább romantikus beszélőkre mehetett volna. Megúszta a sokkal prózaibb pénzbírsággal.

Éva visszakérdezett, mi volt az én legromantikusabb élményem. Elég sokáig kellett gondolkodnom, mert nem volt olyan túl sok. Aztán eszembe jutott, hogy a vőlegényem egyszer saját főzésű lecsót hozott nekem, nagy tejfölös vödörben.

Még mindig elszomorodom egy kicsit, ha a vőlegényemre gondolok. Miatta jöttem el onnan, a határhoz közeli nagyvárosból, ahol azért mindenki magyarul beszél, aki meg nem, az is tudna beszélni magyarul, ha akarna, csak nem akar. De nem emiatt jöttem el, hanem szerelmi bánat miatt. Amikor Tomi elhagyott, fogtam magam, és felköltöztem Pestre. Másfél évig minden ebédszünetben sírtam a fodrászüzlet apró vécéjében. Aztán túl lettem rajta. Ma már igazából hálás lehetek Tominak, amiért elhagyott. Építem a karrierem, a családommal is jobb a kapcsolatom. Talán nem is lett volna jó hosszú távon. A saját készítésű lecsó ellenére sem. Néha az ember hiába tesz meg mindent, amit csak tud, az nem elég.

A manikűrös Kati szerint nincs romantikusabb egy izmos férfitestnél. Éva, miközben elégedetten szemléli a tükörképét, tárgyilagosan megállapítja, számára nincs romantikusabb és szexibb egy pasinál, aki főz. Megkérdezi, hogy láttam-e már péket dagasztás közben. Szerintem az a legromantikusabb, ha egy pasi kitart mellettünk, de ezt már nem mertem elárulni, nehogy fantáziátlannak tűnjek.

Folyt. köv.

Kertész Edina