–

Minden új technológiai hullám újabb adag bizonytalanságot hoz magával, valamint azt a félelmet, hogy idővel valami gyorsabb, hatékonyabb és – ami sok szempontból talán a legfontosabb – olcsóbb dolog váltja a dolgozó embert. Ez a félelem egyre kevésbé tűnik alaptalannak, eltérőek azonban a becslések arról, hogy valójában hány emberi munkavállalót lehetne helyettesíteni.

Egyes tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy a közeljövőben a munkakörök akár 30, sőt 50 százalékát is eltüntetheti a robotika és a mesterséges intelligencia, míg mások ezt az arányt inkább 10-20 százalék körüli értékre becsülik.

Mindazonáltal, függetlenül a pontos számtól, úgy tűnik, hogy egyes ágazatok és munkakörök sokkal közelebb állnak a szakadék széléhez, mint mások, ez pedig azt jelenti, hogy az eltérő demográfiai csoportok is más-más mértékben lehetnek érintettek.

Még ma is sok területen van jelen a nemek közti egyenlőtlenség

A nők nagyobb valószínűséggel látnak el ápolási, szociális, oktatási feladatokat, valamint adminisztratív szerepköröket, a férfiak viszont többségben vannak az olyan területeken, mint például a mérnöki munka, a gyártás, az építőipar és a menedzsment.

Jelenleg azonban éppen azok az ágazatok lehetnek különösen kitettek az olyan technológiák hatásainak, mint a generatív mesterséges intelligencia, ahol jellemzően nők dolgoznak.

Különösen igaz ez azokra a munkákra, amelyek nagyrészt rutinszerű, ismétlődő feladatokból állnak.

Legalábbis ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a globális tanulmánynak, amelyet tavaly tett közzé az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete és a Lengyel Nemzeti Kutatóintézet. A jelentés szerint világszerte akár minden negyedik munkahelyet érinthet a generatív mesterséges intelligencia hatása, a magas jövedelmű országokban pedig ez az arány akár a 30 százalékot is elérheti – vagyis ezek a munkák átalakulhatnak, sőt akár meg is szűnhetnek. A becslések szerint a nők által betöltött állások 41 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami 13 százalékponttal magasabb arány, mint a férfiak esetében.

Az AI-alapú automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörök – amelyek főként az irodai és adminisztratív területeken koncentrálódnak – a nők körében közel háromszor olyan gyakoriak, mint a férfiaknál: 9,6 százalék szemben a 3,5 százalékkal.

Világszinten a nők munkahelyeinek 4,7 százaléka tartozik a legmagasabb kockázatú kategóriába, szemben a férfiak 2,4 százalékával.

És ez a tendencia szinte minden kontinensen megfigyelhető, bár nem minden jövedelmi szinten egyformán. Az alacsony és alacsony-közepes jövedelmű országokban – ahol a digitalizáció lassabban halad – ez a különbség inkább mérséklődik, sőt bizonyos esetekben akár meg is fordulhat. 

Egy másik, a Brookings Institution és a Centre for the Governance of AI által idén januárban közzétett jelentés hasonló következtetésekre jutott – bár ez a felmérés kizárólag az Egyesült Államokra összpontosított. A jelentés szerint az Egyesült Államokban mintegy 6,1 millió munkavállaló van különösen nehéz helyzetben: egyrészt erősen ki vannak téve a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) – vagyis a szövegeken betanított generatív mesterséges intelligencia – hatásának, másrészt kevésbé tudnak alkalmazkodni az új munkakörökhöz.

Ezeknek a veszélyeztetett dolgozóknak a túlnyomó többsége (86 százaléka) irodai, adminisztratív munkát végez. Ezekben a pozíciókban általában alacsonyabbak a megtakarítások, a megszerzett készségek nehezebben vihetők át más területekre, és kisebb az esély az újbóli elhelyezkedésre is. És egy beszédes adat:

az Egyesült Államokban az asszisztensi és adminisztratív munkát ellátó személyek mintegy 90 százaléka nő.

Ha ez a tendencia folytatódik, a mesterséges intelligencia térnyerésének hatására sok nő veszítheti el a munkahelyét, ami a nők körében alacsonyabb általános foglalkoztatottságot és még jelentősebb nemek közti egyenlőtlenségeket jelentene a munkaerőpiacon.

Mégsem csak a nőknek kell aggódniuk