–

Országos donornyilvántartási rendszer indult 2026. január 1-jétől, amelynek célja a vérplazmaadók egészségének védelme és a visszaélések megszüntetése.

Bár a plazmaadomány életeket ment, és a vér-, illetve a plazmaadás egyaránt nélkülözhetetlen az egészségügy számára, a rendszerben bőven akadnak hiányosságok, amelyekről átfogó riportot közölt 2023-ban a portál. A főszabály szerint évente 45-ször és legfeljebb háromnaponta lehetne vérplazmát adni, de vannak kiskapuk. Donornyilvántartás hiányában akár naponta többször is lecsapoltathatták magukat különböző helyszíneken, súlyos egészségügyi kockázatot vállalva ezzel. A cikk szerint Magyarországon tízezrek, főleg mélyszegénységben élők, rendszeresen, megélhetési okból adtak plazmát – egy alkalomért ugyanis 10-15 ezer forintot fizetnek. 

Hozzáteszik, hogy

bár egyes gyűjtőállomásokon az orvosok láthatták ennek jeleit, mégsem léptek fel az önkizsákmányoló gyakorlat ellen.

A parlament évekkel korábban ugyan törvényt hozott egy közös, országos keresztdonációs nyilvántartás létrehozásáról, de a végrehajtási rendeletet nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, így a rendszer nem indult el – de most végre fordulat történt.

Elindult a donornyilvántartás

A VÉDETTSÉG Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete szerdán bejelentette: 2026. január 1-jétől elindult a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR), amelyet az Országos Vérellátó Szolgálat működtet. A rendszer célja, hogy országos szinten nyomon kövesse a plazmaadások gyakoriságát, és megakadályozza, hogy a donorok több helyen, túl gyakran adjanak plazmát.

A közlemény szerint

az NKDR egységes és átlátható nyilvántartást biztosít, amely védi a plazmaadók egészségét az adományozások gyakoriságának ellenőrzésével, adatvédelmi garanciákat nyújt, és erősíti a biztonságos, szabályozott folyamat iránti bizalmat.

A rendszer egyben hozzájárul ahhoz is, hogy a vérplazmából készülő életmentő gyógyszerek ellátása hosszú távon kiszámítható maradjon.

A VÉDETTSÉG Egyesület hangsúlyozta: minden plazmaadás orvosi vizsgálattal és laboratóriumi ellenőrzéssel kezdődik, a donorok fehérje- és immunglobulinszintjét rendszeresen mérik, és eltérés esetén ideiglenes kizárással védik az érintettek egészségét. A hatályos szabályozás szerint egy donor évente legfeljebb 45 alkalommal adhat plazmát, míg véradásra a nők évente négyszer, a férfiak ötször jogosultak.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Ratana21