Címke: munkaerőpiac

Biztosan mindenki volt már olyan helyzetben a munkájában, amikor egy probléma megoldásához nem volt elég, hogy mindenki tudja, hogyan kell megírni egy cikket, megműteni egy lábat vagy megszerelni egy gépet. Ahhoz, hogy eljussunk a célig, együtt kellett dolgozni, kommunikálni és figyelni egymásra. Ezek a soft skillek, amik a Harvard kutatói szerint fontosabbak, mint valaha.

2025 első felében az AI bevezetése főként adminisztratív, ügyfélszolgálati és adatfeldolgozási munkákat érintett – olyan területeket, ahol jellemzően nők dolgoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férfiak fellélegezhetnek, sőt. De akkor mégis hogyan válhatnak a technológiai újítások a javunkra?

A nők lehetőségeiről, a munkahelyi esélyegyenlőségről és a társadalmi akadályokról beszélgetett az Egyenlítő Alapítvány vezetőjével, Heal Edinával Mózes Zsófi.

A londoni városvezetés szerint tízezrek állása kerül veszélybe, miközben a digitális munkaerőhiány tovább nő.

„Nemcsak az aktív idősek, hanem a munkaerőpiac felől is nő az igény a nyugdíjas dolgozókra, hiszen minden évben 40 ezerrel több ember lép ki a hazai munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint amennyien belépnek” – mondja a szakember.

Mennyit ér a lelked a munkaerőpiacon? – teszi fel a kérdést olvasónk, aki megdöbbenve tapasztalja, milyen hatalmasra duzzadt az elvárások sora, ha az ember szeretne méltó helyen elhelyezkedni. Fel tudjuk venni a ritmust? Muszáj bohóckodni a csapatépítőn? És ha nem állunk ki magunkért, akkor ki fog? Olvasónk, Éva írása.

A legélesebb verseny nem ember és gép között fog kialakulni, hanem azok között, akik értik és használják az AI-eszközöket, és azok között, akik nem. És a nők sajnos ismét komoly hátrányban lehetnek.

A nők helyzete sokat javult, de továbbra is alacsonyabb fizetést és kevesebb elismerést kapnak – éppen ezért a „férfiak lemaradása” igencsak félrevezető narratíva.

A társadalom által sokszor „nőiesnek” nevezett készségek azok, amelyekre minden eddiginél nagyobb szükség lehet, hiszen a technológia nem lesz képes megfelelően reprodukálni azokat.

Az üveglift, az üvegplafon és -szikla, valamint a munkahelyi nemi előítéletesség és diszkrimináció összes többi példája egyértelműen bizonyítja, hogy a gond közel sem a nőkkel vagy a viselkedésükkel van. A fő probléma továbbra is a társadalom nőkről alkotott véleménye és a „nőiesség” és a „nőies munka” szélesebb körű leértékelése.