Szex? Kösz, nem, cölibátusban vagyok – egyre több Z-generációs választja a szexmentes életet

–

Rita az a típusú 25 éves nő, akiről messziről üvölt, hogy bárkit megkaphat – nem is rejti véka alá: élvezi a figyelmet. Az Instagramja tele előnyösen beállított pózokkal, gyönyörű sminket visel, és most is egy mélyen dekoltált felsőben ül velem szemben – jól látszik, békében él a testével, és nem szégyenlősködik feleslegesen avítt társadalmi elvárások miatt.

A szexről is nyíltan beszél, nála nincsen tabu, pontosan tudja, mire vágyik: csak épp, amit megfogalmaz, tökéletes ellentétben áll azokkal a sztereotípiákkal, amelyeket elsőre róla, vagy bármely Z generációs fiatalról gondolnánk. Rita ugyanis három éve önkéntes cölibátusban él, és ahogy ő fogalmaz: „boy-sober”, ugyanis úgy érzi, ez az életforma adja meg számára azt a fajta szabadságot, amire mindig is vágyott.

Összesen hat év van köztünk, mégis meglep, amit mesél: az „én időmben” még az volt a nagy kunszt és az eszeveszett szabadság, ha egy nő nyíltan szakítani mert a(z egyébként bicskanyitogató) kulcslyuk-kulcs narratívával, és szabadon megélhette a szexualitását – ezzel szemben a Z generáció körében születőben van egy mozgalom, ami épp az ellenkezőről beszél. Rita és sok kortársa már abban látják a feminizmust és a szabadságot, ha kategorikusan nemet mondanak a szexre. Vagy legalábbis minden olyan elvárásra és veszélyre, ami a szexhez tapadt.

Az Y generáció szexszel lázadt, a Z pedig szexmentességgel

Rita esete nem egyedi, és bár itthon talán még némiképp ritkaságszámba megy, az USA-ban és Angliában őrült tempóban hódít a cölibátus trendje.

A „celibacy” kifejezés több mint 42 ezer említésnél jár TikTokon, míg a „boysober” – a romantikus interakciók teljes elkerülése – a 25 milliót súrolja.

Egy amerikai tanulmány szerint minden korcsoport közül a Z generáció körében a legnépszerűbb az önkéntes cölibátus: napjainkban közel 30 százalékuk dönt a szex mellőzése mellett. Amióta pedig a(z egybéként szexpartner-kereső) Feeld tavaly felvette a cölibátust a vágycímkéi közé, a tagok ugyanolyan természetességgel jelölik meg, mint bármely más preferenciát vagy orientációt – az angol felhasználók körében 235 százalékos növekedést mutatott a jelenség. 

És hogy mi szerepel az okok között? A Forbes egészségügyi felmérése szerint a Z generáció 79 százaléka kiégést tapasztal a randiappok használata közben, de a The Sunnak nyilatkozó lányok számtalan más tényezőt is megosztottak. Volt, aki azt mondta...

• a cölibátus segít nekik abban, hogy ne a szépségükhöz és szexiségükhöz kössék az értékességüket,

• a szexhez felesleges kortársnyomás társul, és nem szeretnék, ha a partnereik száma alapján tartanák őket menőnek vagy népszerűnek,

• elegük van abból, hogy a pornón szocializálódott partnerek irreális elvárásokat támasztanak feléjük,

• elegük van a randikultúra nehézségeiből (például a ghostingból),

• a szex és a randizás helyett szeretnének a karrierjükre és a személyes kiteljesedésre koncentrálni,

• félnek a nemkívánt terhességtől és a nemi betegségektől.

Inkább a karrier és az önismeret, mint a lélektelen kalandok 

A cölibátus tehát virágkorát éli, és ezt még tovább fokozza a tény, hogy olyan hírességek is nyíltan vállalják, mint például Julia Fox vagy Lenny Kravitz. Az influenszerekből pedig végképp Dunát lehetne rekeszteni – közéjük tartozik például Sophia-Charlotte, a Bansexnow Instagram-oldal üzemeltetője, aki így mesélt a The Sunnak döntéséről:

„Z generációs vagyok, mi nyitottak vagyunk mindenféle szexualitásra. De az aktív randizással jár egyfajta nyomás is, hogy előbb-utóbb túless a szexen. Számomra ez nem ad kielégülést. Egyre több barátom dönt mostanság a cölibátus mellett, és azt mondják, nagyfokú szabadságot élnek át általa. Emellett követni kezdtem a cölibátus hashtag-et, és láttam, mennyi nő ért el sikereket a karrierjében, miután lemondott a randizásról.

Így jöttem rá, hogy a párkapcsolat vagy a szex előtérbe helyezése gyakran elvonja a figyelmet a munkáról, az üzletről vagy az utazásról.”

Sophia azt is elárulta, hogy most sokkal magabiztosabbnak érzi magát, és listát vezet azokról a férfiakról, akik a cölibátusa ellenére is meg akarták ismerni, ugyanis ha egy napon mégis visszatérne a randizáshoz, garantáltan közülük választ majd. 

A vele egykorú Bella hasonló véleményt fogalmaz meg: neki abból lett elege, hogy a szexpozitivitást felszabadító dologként írják le, miközben szerinte pont, hogy az helyez nyomást a nőkre, hogy sok alkalmi partnerrel kéne együtt lenniük.

View this post on Instagram

A post shared by B (@spongebellasquarepants)

„Fiatalon sokat cinkeltek a kinézetem miatt, és be akartam bizonyítani, hogy nincs igazuk. Sokáig mások szexuális érdeklődésében mértem le, hogy mennyire vagyok vonzó ember. Az alkalmazások ezt csak még tovább rontották: az, hogy embereket húzol jobbra-balra, olyan mint egy gépies tranzakció" – mondta el, hozzátéve: ő ebből nem kér többet.

Melissa Febos új memoárjában, a The Dry Seasonben szexmentesen töltött évéről írt, amelyben elmondása szerint másokból hasznot húzó embereket figyelt meg. A könyvben a szexet a droghoz hasonlítja, a cölibátust pedig gyógyírként emlegeti, ami nemcsak az önismeretét mélyítette, de rámutatott arra is, hogy sok légyott hátterében nem az öröm, hanem a megfelelni akarás állt.

Elmondása alapján a cölibátus abban is segített neki, hogy visszataláljon kreatív önmagához, újra írni kezdjen, és újradefiniálja, milyen típusú kapcsolatra vágyik.

„A cölibátusom egyik eredménye, hogy mára tisztább a viszonyom a konszenzushoz – szexuális és más értelemben is. Éveken át áldoztam fel a saját vágyaimat mások kedvéért, beleértve azt is, hogy olyan szexbe mentem bele, amihez nem volt kedvem.

Ezt úgy hívtam magamban: üres beleegyezés" – mondta el.

Egyre kevésbé „éri meg” szexelni?

Ha csak a pálya széléről nézzük a jelenséget, az valószínűleg számos kérdést felvet, pláne, ha megvizsgáljuk az új mozgalom kontextusát: míg a női szexualitás felvállalása és megélése egészen eddig a nemi egyenlőség fontos mérfölkövének számított, most hirtelen fordul a kocka, és sokan azt mondják: köszönik, ők épp ebből nem kérnek.

A The Times ezt a #metoo-mozgalommal, valamint Trump abortusztörvényével is összefüggésbe hozza. Justin J. Lehmiller szociálpszichológus-szexualitáskutató szerint

egy olyan korban, amikor folyamatosan fennáll a reproduktív szabadság korlátozásának, valamint az erőszakos visszaéléseknek a veszélye, a szex sokkal inkább szól a félelemről, mintsem az örömszerzésről és a biztonságról.

Ez pedig, nem meglepő módon, nagyobb fokú óvatossághoz, sőt, egyfajta kiábrándultsághoz is vezethet – mintha egyre többen döntenének úgy, hogy inkább egy az egyben lemondanak a társkeresésről és az intimitásról.

A pszichológusok persze vegyes érzésekkel fogadják mindezt, és amellett, hogy többen hangsúlyozzák a cölibátus veszélyeit, a félelmeiket is kifejezik a témában.

Dr. Sheri Jacobson pszichoterapeuta szerint a szexmentesség valóban lehetőséget adhat arra, hogy az ember jobban átlássa saját belső világát, érzéseit, vágyait; hogy kapcsolatai tudatosabbak legyenek, jelenlévőbbek. Ám véleménye szerint nem feltétlenül a testi kapcsolattól való teljes elzárkózásról van itt szó, sokkal inkább arról, hogy újradefiniálódik az intimitás fogalma – ami a legtöbb esetben az érintettek hasznára válik.

Kristen Fuller mentálhigiénés szakember ezzel több ízben egyetért: véleménye szerint a cölibátusnak lehet erős stresszcsökkentő hatása, segíthet a traumák feldolgozásában, és erősítheti a nem szexuális természetű intimitást is.

Ugyanakkor, mindketten kifejtik:

ha valaki menekülési lehetőséget lát a cölibátusban, és feldolgozatlanul hagy szexuális természetű traumákat, könnyen megeshet, hogy az nem belső erőforrássá, hanem az elkerülés eszközévé válik.

És amennyiben a választáshoz nem kapcsolódik nagyfokú önismeret, akár vágyfrusztrációt vagy felerősödő magányt is okozhat – hangsúlyozza a Psychology Today cikke. Hiszen a testi közelség „pszichológiai szempontból is erős kötőanyagnak számít”.

Így tehát, ha eljátszanál a gondolattal, hogy tudatosan vond meg magadtól a szexet vagy az intimitást egy időszakra, érdemes a folyamatot néhány önreflexiós kérdéssel indítani. A cölibátus ugyanis valóban sok, nemvárt pozitív következményt hozhat – de csakis akkor, ha a hátterében tiszta, jól körbejárt döntés áll.

Takács Dalma