Mesén keresztül a legkisebbekkel is beszélgethetünk a pénzügyekről

  –

„Az állatok nem bankkártyával vásárolnak az erdőben”

Egy tizenöt évvel ezelőtti párbeszéd elevenedett föl bennem Czernák Eszter meséjét olvasva, ami valószínűleg sok szülőnek ismerős lehet. Akkor volt hatéves a most huszonegy éves gyerekem, aki természetesen a legeslegnagyobb dobozban lévő, legeslegdrágább játékot szemelte ki magának a boltban.

– Ezt akarom!

– Hű, ez nagyon sok pénzbe kerül. Most sajnos nem tudom megvenni neked. Majd talán később…

– De mindig szokott pénzt adni neked az a gép, tudod! Most odamegyünk, jó? Te beledugod a kártyádat, és aztán gyorsan visszajövünk…

Nehéz volt elmagyarázni neki, hogy „az a gép” csak akkor ad nekem pénzt, ha előtte nagyon sokat dolgoztam érte… Nem is értette meg teljesen, hogyan zajlik ez a bonyolult folyamat, mert utána egész nap duzzogott.

Persze engem is nagyon bántott a dolog.

Mit nem adtam volna akkor egy olyan mesekönyvért, mint Czernák Eszter „Cserebere az erdőben” című műve! Biztosan jobban megértette volna a helyzetet a kislányom, ha elkezdem neki mesélni az erdő lakóinak életét, és közben Szert-Szabó Dorottya mozgalmas, izgalmas, színes képein követjük végig a kedves történetet…

A kötet végén lévő, beszélgetésindító játékos feladatok révén pedig végképp világossá vált volna számára, miért mondom mindig, hogy „ki mint vet, úgy arat”. Beszédes nyelv a magyar. Belegondoltál már valaha, hogy a költségvetés szóban a vetés önmagában is jelentéssel bír?

Természetesen Czernák Eszter meséjében is szerepel ez a motívum.

A nagy sikerű Sárkányovi mesekönyv sorozatának szerzője az erdő lakóinak életéből vett mintákkal mutatja meg a három–hat éves gyerekeknek és szüleiknek, hogy mit is jelentenek a pénzzel kapcsolatos olyan alapfogalmak, mint például a költségvetés, a spórolás vagy épp a kamat.

Gyereknyelvre lefordítani az életet

Noha a pénz tagadhatatlanul mindannyiunk életének fontos szereplője, mégis rengeteg tabu övezi. Nem szívesen beszélünk arról, hogy ki mennyit keres, hogyan boldogul, így nem csoda, ha a gyerekeink sokszor nem értik, miért nem kaphatják meg az aktuálisan áhított következő kincset. 

Nehéz szavakat találni ezekre a számukra még bonyolult fogalmakra, de az Erste kétszáz éves hitvallásához méltó módon rájuk is gondolt, amikor célként megfogalmazta: „a pénzügyekhez való hozzáférés legyen mindenki számára demokratikus, a pénzügyi egészség pedig mindenkinek jár”. És noha már korábban is rengeteg pénzügyi edukációs programjuk volt, de ez a korosztály kimaradt ezekből eddig.

Murányi Linda, az Erste PR- és belső kommunikációs vezetője szerint épp ezt a hiányt pótolja a Cserebere az erdőben.

„Nagy kérdés, hogy mikor is kell elkezdeni a pénzről való beszélgetést. Nekem is van egy hétéves kislányom, és azt gondolom, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos mentalitás formálását még az iskolai évek előtt érdemes lenne elkezdeni” – kezdte.

Lindának ez egy igazi szerelem-projekt: szívügye a téma, hiszen összekapcsolhatja benne a munkáját, a hitvallását, a szülői szerepét és a nevelési elveit is.

„Megtaláltam ebben a projektben mindazt, ami a hivatásomban plusz motivációt ad, az pedig, hogy mindezzel a saját gyerekemnek is valami hasznosat tudok teremteni, külön öröm számomra.

Összeértek a szálak az anyaságomban és a munkámban, hiszen a kislányom intellektuális fejlődése adott egy olyan perspektívát, amit a szakmámban, és tágabb értelemben az Erste életében is tudtam kamatoztatni. Új ötletet és inspirációt kaptam arra vonatkozóan, hogyan válhat egy banki intézmény hasznossá a társadalom számára”

– mondta Murányi Linda, és még azt is hozzáfűzte:

„Ez a kötet számomra is nagy segítség. Bármennyire is pénzügyekkel foglalkozom, a gyerekkel való beszélgetés ezen a téren fejtörést okozott. Egy meseírónak viszont az a szakmája, hogy lefordítsa gyereknyelvre az életet, Czernák Eszter pedig ebben is nagyszerű.”

Egy kisgyerek is megszeretheti a banki miliőt

Egy ilyen szép könyvtárgy megkívánja, hogy foglalkozzanak vele. A Cserebere az erdőben a tervek szerint 2025 nyarától már a könyvesboltokban is megvásárolható lesz, de azok a szülők, akik Erste Cseperedő Bankszámlát nyitnak a gyereküknek idén december 15-ig a számlavezetés mellé, már most is kaphatnak ajándékba egy példányt. 

Az Erste eddig öt egységében alakított ki gyerekbarát játszósarkot, a legkisebbek pedig az összes bankfiókban hozzájuthatnak a kötet illusztrációiból készült színezőkhöz és matricákhoz, amíg a szüleik a banki ügyeiket intézik.

Az Erste természetesen a hátrányos helyzetű családokra, gyerekotthonokban élőkre és a sérült gyerekekre is gondolt, ezért civil partnerei, valamint a velük együttműködő társadalmi munkát végző alapítványok munkatársai is segítenek abban, hogy ingyenesen eljuthasson a könyv a rászorulókhoz.

Murányi Linda is rengeteg lehetőséget lát a megjelent kötetben:

„Ez nem egy egyszeri történet, az biztos. Nyilván vannak ötletek arra vonatkozólag, hogy mire lehet használni ezt a könyvet, és milyen utóélete lesz, de az emberközeli bankolásban rengeteget segíthet. 

Ha nagyot akarnék álmodni, azt mondanám, legyen még több kiadványunk, más korosztályoknak is, keljenek életre ezek a bájos figurák.

Akár kisfilmek is készülhetnének egy-egy sztoriból, de dalok, rövid színházi- vagy bábelőadások is. A gyerekek pénzügyi nevelését sokféleképp tudja az alapötlet támogatni. Nem egyszeri projekt a könyv, ez valaminek a kezdete, hisz olyan dolgot csinálunk, ami még nem volt. Ezzel is szeretnénk az Erstét megkülönböztetni a többi banktól” – mondja búcsúzóul.

La Fontaine és Czernák Eszter

Valószínűleg mindenki ismeri La Fontaine A tücsök meg a hangya című verses meséjét Kosztolányi Dezső fordításában.  Gyerekkoromban az olvasókönyvekben is szerepelt – ha akkoriban szó esett az iskolában a pénzről, mindig ezzel példálóztak a pedagógusok. Szerintem is nagyon szép és plasztikus szöveg, de a XXI. század gyerekei valószínűleg sokkal fogékonyabbak lesznek Czernák Eszter meséjére, aki maga is küzd az anyai kihívásokkal egy hét és egy tizenegy éves gyerek szülőjeként. Épp abban a korban vannak, amikor a különböző gyűjtőszenvedélyek felütik a fejüket a kortársi közegben, ez pedig végtelen mennyiségű pénzt felemészthetne, ha a szülők nem húznák meg a határokat.

A mese kiváló eszköz ehhez, hiszen minden gyerek beszél „meséül”, a kérdés csak az volt, hogyan lehet úgy átadni az edukatív szempontokat, hogy közben a történet szerkezete se sérüljön.

Így a kötetben az utolsó lapokra került a játékos ismeretterjesztés, a mese pedig önállóan is értéket képvisel – akárcsak a többi Pagony-könyv – ráadásként viszont kapott egy plusz színezetet.

Eszter az évszakok örök körforgásával jelezte a különböző időszakok pénzügyi kihívásait, ami az erdei állatok életében az élelmiszer megszerzésével kapcsolható össze. 

„A gyerekeimnek mindig az ő szintjükön próbálom elmagyarázni a pénzzel kapcsolatos dolgokat, ahogyan minden mást is. Nyilván nem úgy, hogy »most akkor üljünk le, és beszéljünk a pénzről«, hanem abban a természetes ritmusban, ahogyan történnek körülöttünk a dolgok: mindig igyekszem megvilágítani, hogy mi miért van…”

– mondta Czernák Eszter. 

„Jókor talált meg ez a felkérés, hiszen a gyerekek egészen pici koruktól érdeklődnek a pénzügyek iránt. Az én gyerekeim pont most vannak abban a korban, amikor kitalálták, hogy nekik a kis építőelemekből álló játékok közül csak a lézerkardozós filmsorozat járművei jók, azokból is a nagydobozosok, és lehetőleg azonnal. Elkezdtem velük beszélgetni arról, hogy mit is jelent a spórolás, miért nem lehet mindent megkapni azonnal. A pénzügyi fogalmak elég bonyolultak a felnőtteknek is, így aztán próbáltam minél egyszerűbben beszélni róla. Nagyon lelkesen vágtam bele ebbe a munkába, hiszen az aktuális élethelyzetemben is releváns ez a kérdés, az pedig, hogy ezt egy mesébe ágyazhattam, kivételes lehetőség.”

Összekötni a meséket a valóságos helyzetekkel és a mindennapokkal

Szert-Szabó Dorottyának ez közel az ötvenedik könyve, és a negyedik, amit a Pagonynak készített. (Az egyikről ÍRTAM is korábban.) Fontos volt számára, hogy minden figura jól felismerhető legyen, és alkalmazkodjanak a mesei és természeti miliőhöz, hiszen „a mesékben senki sem fizet bankkártyával” – fűzte hozzá nevetve. 

Dorottya úgy gondolja, hogy Czernák Eszter a gyerekek szintjén, nagyon kedves példákkal világított rá az alapigazságokra:

„Nincs a mesében semmi erőltetettség, pedig ez egy nehéz téma.

Racionális keretet adott a bank a munkához, és szerencsém is volt, mert technikailag nagyon könnyen ment a rajzolás, abszolút a komfortzónámhoz tartozik ez a világ, az erdei állatokat pedig különösen szeretem.”

A projekt sikerességének talán az is az egyik titka, hogy az alkotók többségének épp olyan korú gyerekei vannak, akik a célzott korosztályba tartoznak. Eszterhez és Lindához hasonlóan ugyanis Dorottya is édesanya, akinek gyerekei már aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt.

Lehetséges, hogy egyszer a nagyobb gyerekek számára is készül majd mesekönyv

Czernák Eszternek ez már a tizenötödik megjelent mesekönyve, napközben pedig egy fordítóirodánál projektmenedzser amellett, hogy a gyerekeivel foglalkozik. Így éjszakánként szokott írni – ekkor tud igazán csendet és figyelmet fordítani a kreatív folyamatokra. Elmondása szerint annyira élvezte a munkát, hogy boldogan folytatná a megkezdett mesét egy nagyobb korosztály számára, amennyiben nyitott lenne erre az olvasóközönség is.

„A szülők egyébként is úgy fogalmazzák meg ezeket a kérdéseket, hogy az megfeleljen a saját értékrendjüknek. Nem akarok a szájukba adni mindent, de ez a kötet talán jó minta arra, hogy hogyan lehet megközelíteni a témát, miképp lehet egyszerűen kommunikálni arról, ami annyira meghatározza a létünket, mint a pénz” – összegzi Eszter a beszélgetést.

Most már csak az a kérdés, hogy te hogyan beszélgetsz a gyerekeiddel a pénzről. Nagyon örülnénk, ha kommentben megosztanád velünk a praktikáidat!

Both Gabi