Sokkal több becézett női utónév adható, mint férfi – de mi alapján mérlegel a bizottság?

–

Ugyan a férfi és női utónévjegyzékek több ezer nevet tartalmaznak, minden évben több százan vannak, akik ebből a listából nem tudnak vagy nem akarnak választani, és egyedi, új, itthon még nem létező néven szeretnék anyakönyveztetni magukat vagy gyereküket. Így az utónévbizottsághoz szinte mindennap érkezik új kérvény, amit az öt tagnak egyesével kell elbírálnia, és dönteni, hogy engedélyezik-e az adott nevet, vagy sem.

A lista minden hónapban frissül, és az újságírók megkeresésére a bizottság szerencsénkre megemlít jónéhány névötletet, amiket nem támogattak bejegyzésre. 2022-ben például az egyik legvadabb névkérelem a Kolbász volt, 2023-ban pedig volt, aki Szentistvánnak akarta nevezni a fiát, más pedig Rünytinek a lányát – ezeket, természetesen, visszautasította a névbizottság.

Bár laikusként végigpörgetve az utónévjegyzéket tűnhet úgy, hogy a nyelvészek hasraütésszerűen, vagy a személyes preferenciáik szerint engedélyeznek és utasítanak el kérelmeket, valójában tizenöt alapelv mentén végzik a kifejezetten nehéz és sokszor sziszifuszi munkájukat.

Itthon ugyanis a világ nagy részéhez képest szigorúbban szabályozzák, hogy milyen utónevek adhatók, azonban ezek a keretek folyamatos mozgásban vannak, és a bizottság igyekszik reagálni az igények változására – mondja dr. Raátz Judit. A nyelvész szerint hiába lehet több ezer név közül választani, rengeteg névkérelem érkezik hozzájuk évről évre, jól látszik tehát, hogy az emberek modernnek gondolt, egyedi neveket szeretnének adni a gyerekeiknek.

Hagyomány és határok

Tehát lehet új neveket kérvényezni a testületnél, azonban van, amiben igyekeznek tartani a hagyományokat: ilyen az is, hogy más szabályok vonatkoznak arra, ha női becenevet szeretnének bejegyeztetni önálló névként, mint amikor férfi becenevet.

„Nagyon egyszerű, hogy miért van több női becenév a listán, mint férfi: a nőket mindig becézgették, és sokkal több női becenév alakult ki. De nemcsak nálunk, hanem a világ nagy részén is megfigyelhető ez a tendencia. A zsidóknál például a nőknek majdnem mindig becenévi alakokat írtak be. De itthon is gyakori volt a nők becézése, aminek gyökere a hagyományokban és a neveltetésben van. A lányokat inkább illették olyan kedveskedőnek szánt becenevekkel, mint galambocska vagy babuska, míg a férfiakat kevésbé becézték, nekik komolynak és erősnek kellett lenni, amit a névvel is kifejeztek” – mondja a nyelvész, majd hozzáteszi:

az utónévlistán ma körülbelül 70-80 a becézett férfinév és 340 a női.

„A férfi becéző nevek nagyon izgalmasak, mert van egy csomó, de ezek mind olyanok, amelyek valamikor egyelemű nevek voltak, és aztán családnevek lettek. Ilyen például a Gábos, Mike, Misó, Janó, Jankó, vagy Balló, Bartók, Bazsó, Bende, illetve az Antos és a Benkő. Ezek tényleg visszanyúlnak az Árpád-korba, mert egyelemű névként is használták őket, és aztán családnevek lettek belőlük. Ezért ma a férfineveknél az a kikötés, hogy a becézett alaknak az Árpád-korig kell visszanyúlnia, és ha ezt tudják bizonyítani a kérelmezők, akkor engedélyezzük” – mondja dr. Raátz Judit, és ezzel tisztázza is, hogy miért utasítják el évről évre a Marci és Dani neveket.

A női neveknél ilyen kitétel nincs, ez azonban nem jelenti azt, hogy szabad lenne a pálya a végtelen becézgetésnek: „Lányoknál nem lehet túlzott becézés, és nem lehet egyedi becézés sem, mint például a Csibe, Bibike, Baba”

– hangsúlyozza a nyelvész.

Érdekes, hogy ennek ellenére a trend a mai napig fennáll: a kérvényezett nevek között több a becézett lánynév, mint fiúnév. Bár változik a világ és a nemi szerepeket már korántsem lehet ilyen élesen elhatárolni és megkülönböztetni, a becézett utónevek esetében a bizottság próbálja tartani a hagyományokat, aminek dr. Raátz Judit szerint praktikus okai is vannak:

„Van egy zsilip, amit – ha elkezdünk egy picit felengedni, akkor áttörik a gát, és utána mindent engedélyeznünk kellene. Azonban ez nem jelenti azt, hogy mindent élből elutasítunk, mondok is egy aktuális példát. A Lackó nevet kérték, ami a László becézett alakja, és elsőre nem javasoltuk bejegyzésre arra hivatkozva, hogy nem nyúlik vissza az Árpád-korig. Azonban a kérvényező írt egy érvekkel alátámasztott indoklást, és kiderült, hogy a Lackó nagyon gyakori családnév volt, és már a XV. században is használták így. Szóval mégis támogattuk.

Szerintem ilyen apró lépésekben biztos, hogy lesz egy kis nyitás, mert azért nyitni kell az új felé. Ugyanakkor el sem tudják képzelni, milyen hajmeresztő kérvényeket kapunk.

A társadalom aktuális állapota igencsak leképezhető a beadott névkérelmek alapján” – mondja a nyelvész.

Az alapelvek is változnak

Arra a kérdésemre, hogy mi alapján szűkítik vagy bővítik az engedélyezéskor figyelembe vett alapelvek számát, dr. Raátz Judit azt feleli, hogy ezeket a változásokat mindig az élet hozza. A bizottság tagjai érzékelik a kérvények alapján, hogy van egy új trend, amire még nincs szabályuk, így alkotnak egyet. Ez történt tavaly a kettős névalakokkal: rengeteg összetett női nevet kérvényeztek, mint amilyen az Annaliza vagy a Hannalina is, ezért az alábbi szabályt hozták ilyen esetekre:

„Az ilyen típusú nevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a kért alak elterjedt a mai nemzetközi névanyagban, illetve hangzása és írásmódja alapján beleillik a magyar névanyagba (pl. Elizabella, Hannaléna, Miabella). Az olyan összetett női neveket, amelyek egyik tagja magyar névalkotás eredménye, abban az esetben javasoljuk bejegyzésre, ha az egyik tagja az Anna vagy Hanna, illetve, ha bizonyítható a névalak korábbi megléte a magyar névrendszerben.” 

A bizottság tehát igyekszik lépést tartani a trendekkel, az alapelvek pedig változnak (eddig négyszer módosítottak rajtuk): a nyelvész szerint 2010 óta – egységesítették a szabályozást, előtte megengedőbb volt a rendszer.

„Az alapelvek azért vannak, hogy legyenek támpontjaink, segítségünk, hogy mi alapján dönt a bizottság, és a személyes ízlésünk nem játszik szerepet a folyamatban.

Olyannyira nem, hogy néha fájdalmas átengedni egy-egy nevet, de ha van rá a jogszabály, és az alapelvek szerint megfelelő az indoklás, akkor átengedjük”

– mondja a szakember.

Felülbírálják-e a már engedélyezett nevek listáját?

Adódik a kérdés, hogy mivel számos olyan név szerepel az utónévjegyzékben, amiket 2010, az alapelvek megfogalmazása előtt engedélyeztek, és a mostani szempontok valamelyikének már nem felelnek meg, vajon előfordulhat-e, hogy ezeket leveszik a listáról. Itt van például az Orália és a Kandida – és még véletlenül sem szeretnénk megbántani az ezekkel a nevekkel élőket, de – ezek érthető módon nem felelnek meg a 15 alapelvnek, miszerint „hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, amely miatt például csúfolhatják, kiközösíthetik őt”.

„Elviekben lehetséges lenne, hogy ezeket a neveket felülbíráljuk, és kikerüljenek a jegyzékből, azonban ez óriási munka lenne – hiszen több ezer név van a listán – és a bizottságnak se ideje, se kapacitása nincs erre. Illetve a jelenleg ezekkel a nevekkel élők jogosan tennék fel a kérdést, hogy miért töröljük a nevüket a jegyzékből, ha egyszer már azok adhatók”

– mondja dr. Raátz Judit.

Jönnek a végtelen vezetéknevű családok?

Ugyan nem az utónevek témájához tartozik, de ha már a névadási trendeknél tartunk, nem lehet elmenni amellett, hogy egyre többen választják a gyerekük vezetéknevének megadásakor azt az opciót, hogy az anya és az apa nevét is megkapja az utód. Ebből adódik a kérdés: ha Kovács-Szabó Máté és Tóth-Varga Hanna összejönnek, az ő gyerekük lehet Kovács-Szabó-Tóth-Varga Benett?

És ha ő is egy négy vezetéknevű nővel alapít családot, a gyerekeiknek lehet nyolc vezetékneve?

A problémára már van egyszerű megoldás: a jelenlegi jogszabályok szerint mindenkinek maximum két vezetékneve és két keresztneve lehet. Ha tehát a Kovács-Szabó Tóth-Varga páros közös vezetéknevet akar adni a gyereküknek, akkor választaniuk kell egyet-egyet a két dupla vezetéknévből. Ha pedig generációkon át ezt a gyakorlatot választják, könnyen előfordulhat, hogy mindenkinek más vezetékneve lesz a családban.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Canva/Kyle Karbowski (Pexels)

Dián Dóri