A kislány neve: Pandémia? – Így (ne) válassz különleges nevet a gyerekednek

–

Valburga, Nabila, Szkott és Lex

„Na, és hogy fogják hívni?” – még nincs gyerekem ugyan, de valószínűleg nem tévedek nagyot, ha azt mondom, ezt a kérdést hallja legtöbbször egy gyereket váró pár. Sok mindent elárul rólunk, hogy milyen nevet adunk a gyerekünknek, és bár a magyar utóneveket tartalmazó lista nagyon sok elemből áll, mégis évente több száz új kérelem érkezik az utónévbizottsághoz, az újdonsült szülők ugyanis gyakorta olyan nevet szeretnének adni a gyereküknek, ami még nem szerepel a jegyzékben. Ilyen az alcímben említett négy név is, amiket tavaly óta már anyakönyvezhetnek.

Ki dönti el, hogy mi lehet és mi nem?

Magyarországon a világ nagy részéhez képest szigorúbban szabályozzák azt, hogy milyen nevek adhatók a gyerekeknek, nem hívhatjuk őket – szó szerint – fűnek-fának. Azt, hogy miket utasítanak el, és mik mennek át a szűrőn, egy négyfős bizottság dönti el, ennek az egyik tagja Raátz Judit.

Ez a nyelvészekből álló csoport tizennégy alapelv figyelembevételével dönti el, hogy javasolják-e anyakönyveztetésre a kérelmezett nevet.

Az alapelvek közül három valójában jogszabály, tehát törvény mondja ki, hogy a kérelmezett névnek/neveknek a következő feltételeknek meg kell felelnie:

• Csak két keresztnév adható egy gyereknek.
• A mai köznyelvi kiejtésnek megfelelően, a magyar helyesírási szabályok szerint lehet bejegyeztetni az utóneveket.
• Uniszex nevek nem adhatók, kizárólag olyan név engedélyezhető, amiről el lehet dönteni, hogy fiú- vagy lánynév.

A többi tizenegy alapelvet a bizottság alkotta meg, és csak ezek alapján döntenek, a személyes ízlésük és preferenciájuk nem játszik szerepet abban, hogy mit javasolnak engedélyezésre.

Kazetta sose volt, sose lesz

Az, hogy kinek milyen név tetszik, ízlés kérdése, de ne legyünk álszentek, mindannyiunknak kerekedett már el a szemünk egy-egy új engedélyezett név láttán. Valóban születnek érdekes megoldások, furcsa alakú nevek, de ahogy Raátz Judit felhívta rá a figyelmemet, több városi legenda is kering az elutasított nevekről, amiknek nincsen valóságalapjuk.

Ilyen például, hogy valaki Kazettának szerette volna elnevezni a lányát. Rengeteg újság lehozta annak idején ezt a hírt, de valójában soha senki nem kérvényezte a nevet, ahogy Radiátornak sem akarta senki hívni a kisfiát.

De még mielőtt vérszemet kapna az, aki Kazettának hívná a lányát, ki kell ábrándítanom: nem menne át a szűrőn, mert közneveket csak akkor engedélyez a bizottság, ha az beleillik a magyar névrendszerbe.

Ilyenek például a virágnevek, az ásványnevek, azok a jó tulajdonságok, amelyek már valaha szerepeltek névként, és a bizonyíthatóan személynévi eredetű földrajzi nevek.

Ugyanígy városi legenda csupán a Nintendó, a Pokémon és a Tarzan is, de ők sem lennének befutók, így továbbra sem halljuk majd a játszótéren, ahogy Kovács Pokémonkát hívja az anyukája.

Denerisz, Maugli, Süsü

Ebből a három névből egy már adható, kitalálod, hogy melyik? Na jó, segítek: a nagy sikerű Trónok harca című sorozat egyik főszereplője, a történet végére megőrülő sárkányok anyjának nevét viselhetik már itthon is a kislányok. Persze magyarosítva, így lett a Daenerysből Denerisz.

Elsőre talán azt gondolhatnánk, csupán új divat, hogy különböző történetek szereplőinek nevein szeretnék a gyerekeiket szólítani az emberek, de nagyot tévednénk: a mozik és a sorozatok előtt a regények főhőseinek nevét is előszeretettel választották a szülők, gondoljunk csak Jókai Tímeájára vagy Vörösmarty Tündéjére.

Manapság már főleg a sorozatok, filmek, mesék, játékok és mangák adják az ihletet a leendő szülőknek, ezek a trendek viszont amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan el is tűnnek. Persze van olykor olyan nagy hatású alkotás, ami erősen meghatározza egy-egy generáció névválasztását: például a Dallas idején sok-sok kis Pamela, Szamanta és Krisztofer született.

Az ilyen nevek elbírálásakor is feltétel, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint leírható legyen, a kiejtés is stimmeljen, plusz a világ más országaiban is legyen példa a használatukra. Így fordulhat elő, hogy ha nem is minden sarkon, de már itthon is találkozhatunk a Star Wars Anakinjával és A Gyűrűk Ura Gandalfjával.

A helyesírás és a kiejtés mellett pedig az is fontos szempont a bizottság számára, hogy az adott név milyen hatással lehet a viselője személyiségfejlődésére, így a bugyután hangzó (Süsü, Pötyi), vagy a negatív jelentésű (Lucifer) neveket nem engedélyezik.

Az idei „termés”

A nagy Covid-bébi-bumm elmaradt ugyan, és a várakozásokkal ellentétben nem született több gyerek itthon a karantén hatására, viszont érdekes, hogy az előző évek háromszáz-négyszáz kérelméhez képest sokkal több, számszerűen 609 kérvény érkezett a bizottsághoz, ebből 46 női és 21 férfinév kapott zöld jelzést. Raátz Judit szerint ez azért lehet, mert a szülőknek több idejük volt, hogy válogassanak a nevek közül.

De ahogy a számokból is látszik, a legtöbb név nem ment át a szűrőn, ennek a leggyakoribb oka, hogy a szülők a választott név külföldi alakját szeretnék használni, ezt azonban jogszabály tiltja. Tehát nem lehet senki Fanny, Dorothy, Wanda, Jennifer vagy Anthony.

A másik gyakran elutasított kérvényfajta a szintén jogszabály által tiltott uniszex nevek, mint például az Éden vagy a Lee.

„Erzsébetnek hívnak? Azta, de különleges!”

Habár évente több tucat nevet engedélyeznek, a toplistások között még mindig a hagyományosabb nevek szerepelnek hosszú ideje. A lánynevek közül évek óta letasztíthatatlan a dobogóról az Anna és a Hanna, a fiúnevek közül a Máté és a Bence a két befutó.

Érdekesség azonban, hogy míg a régi nevek közül az olyan fiúnevek, mint az István vagy a Sándor a mai napig szerepelnek a leggyakoribb száz között, addig a lányoknál már nem kerül fel az első százba az Erzsébet vagy a Mária. Ennek az lehet az oka, hogy a fiúknál gyakoribb, hogy az édesapjuk nevét kapják, míg a lányoknál ez már nem jellemző.

A szakértő azt mondja, hogy még mindig a Mária a leggyakoribb női név ugyan, de ezt főleg idősek viselik, és velük együtt a nevük is el fog tűnni. Azt mondja, biztosan eljön majd az az időszak, amikor ezek a régi nevek olyan ritkák lesznek, hogy újra divatosnak, különlegesnek fognak számítani.

A kislány neve: Pandémia

Az idén azonban nemcsak a névkérelmek mennyisége volt kiemelkedő, de jött egy olyan kérvény is, ami a sokat látott szakértőket is megdöbbentette: valaki a Pandémia nevet szerette volna adni a lányának. A bizottság természetesen elutasította a kérelmet, de nem egyedülálló, hogy a mostani helyzetre reflektáló nevet adnak a gyerekeknek a világ más részein: mint ahogy a bevezetőben említettem, Indiában, ahol szó szerint bármiről el lehet nevezni a kicsiket, él a Corona és Covid nevet viselő ikerpár.

Itthon a Pandémián kívül más, a koronavírus-járványra reflektáló névkérelem nem érkezett a bizottsághoz, és Raátz Judit azt is hozzátette, hogy a jelenség önmagában is egyedülálló, ugyanis eddig itthon még nem adtak be olyan névkérelmet, ami az adott időszakot vagy annak eseményeit idézi meg.

Hogyan menjünk biztosra, ha kérvényezünk egy nevet?

Raátz Judit azt javasolja, a kérvényezés előtt az alábbi szempontokat vegyék figyelembe a szülők, hogy biztosan elfogadják a kérelmezett nevet:

• Nézzenek utána a név jelentésének.
• Ha idegen eredetű nevet szeretnének, törekedjenek arra, hogy olyat válasszanak, amit ugyanúgy kell leírni magyarul, mint a külföldi verziót, vagy csak minimális változtatásra legyen szükség.
• Ügyeljenek rá, hogy könnyen kiejthető név legyen.

• Nézzék át az alapelvek listáját, ami ITT érhető el.

• Legyen egyértelmű, hogy a kérvényezett név fiúnak vagy lánynak adható.
• Ha idegen eredetű nevet szeretnének, az átírt változat mellett írják oda a név eredeti alakját is.

Ha egy nevet elutasítanak, hivatalosan nem lehet fellebbezni, és egy ügymenetben két nevet vizsgál a bizottság. Az elutasítás után azonban fél év múlva újra beadható az egyszer már visszadobott névötlet.

Azok se búsuljanak, akiknek a kérelmét nem engedélyezi a bizottság, mert Raátz Judit azt mondja, hogy ilyenkor mindig csak arról döntenek, hogy mi kerüljön a gyerek hivatalos papírjaira. Ám az, hogy otthon, a hétköznapokban hogyan hívják, becézik a gyereket, az már csak a szülőkön múlik.

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Manuel Breva Colmeiro