Mit tegyünk, ha túlsúlyos a gyerek? – táplálkozási tévhitek és szakértői tippek gyerekkori elhízás esetén

–

Egyre többször látom feltűnni a kérdést kisgyerekes vagy épp kiskamaszos szülők körében: mit tegyenek túlsúly esetén? Hiszen az otthoni próbálkozások vagy kudarcba fulladnak, vagy el sem jutnak az első lépésekig, mert fogalmunk sincs, merre kell indulnunk. „A statisztikák valóban nem túl kedvezők: a WHO gyerekkori tápláltsági állapotát felmérő vizsgálatok legutóbbi eredményei szerint a túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya 29 százalék körül mozog a 7–8 éves korosztályban. Az itthoni statisztikák kicsit mást mutatnak, mivel a hazai mérésrendszer megengedőbb abban, mit is számítunk túlsúlynak. Azonban a 20 százalékot ez is eléri” – kezdi Ádám Judit dietetikus, aki korábban gyermekklinikai környezetben, most pedig magánrendelésen foglalkozik gyerekekkel és kamaszokkal. A szakember maga is közreműködött a 2022-ben végzett nemzetközi mérésben: ennek kiértékelése még nem készült el, azonban érdemes figyelemmel kísérni majd, hiszen itt már igazán részletesen térképezték fel a gyerekek egészségi állapotát: nemcsak súlyt mértek, de például a testzsírszázalékot is vizsgálták.

„Emellett a testsúly és a testmagasság percentilis értékét, valamint a közbeszédben is ismert BMI-értéket egyaránt néztük, tehát a testsúly és magasság arányát (testtömegindexet). Azonban nem érdemes a szülőknek csak ez alapján tájékozódniuk például az internetes oldalak méréseit követve: ha bizonytalanok, vagy úgy látják, a gyerek testsúlya, életmódja nem ideális, mindenképp forduljanak a háziorvoshoz, a védőnőhöz, szükség esetén pedig keressenek dietetikus szakembert” – tanácsolja Ádám Judit.

Az egészség széles skálán mozog

Az elhízás kapcsán a nemi arányok tekintetében nincs jelentős eltérés, az életkor esetében azonban vannak fokozottabb figyelmet igénylő időszakok. „Öt- és hétéves kor között a legsoványabbak a gyerekek, majd elindul a zsírraktározás, és fokozatosan növekszik a testzsír mennyisége a felnőttkorig. Emellett az iskolakezdés is lehet fordulópont: hiszen a tanórákkal jelentősen csökken a mozgásra szánt idő, viszont az elfogyasztott étel mennyisége, vagy épp minősége sok esetben nem idomul ehhez” – hívja fel a figyelmet a dietetikus. Ádám Judit hozzáteszi: a gyerekek esetében azért is érdemes akár az első kétségeknél hozzáértővel konzultálni, mert nagyon széles a normál tartomány. Tehát a soványnak ítélt kisgyerektől az erősebb alkatúig többféle testsúly is jelenthet makkegészséges állapotot.

„A BMI-kategóriákon és a percentilis értékeken túl, mindenkit a saját fejlődési görbéjéhez kell viszonyítani: a nagyon hirtelen eltérések pedig felfoghatók tünetnek, és érdemes is ezekre reagálni.

Ma a legnagyobb gond, hogy a kevesebb fizikai aktivitás, a több képernyőidő és a rosszabb minőségű ételek választása együtt erősen befolyásolja a testsúlyt már kisgyerekkortól. Ezeket a szokásokat kell tudatosítani, és változtatni rajtuk” – hangsúlyozza a szakember. Globális szinten jelentős ugrás az elhízás tekintetében a 80–90-es évek között történt: ekkor járványszerűen mintegy háromszorosára ugrott a túlsúllyal küszködők száma. A tendencia pedig nem javul: Magyarországon stagnálni látszik, például a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztásának és a mozgásszegény életmódnak tulajdoníthatóan.

A mindennapi rossz szokásokat nehéz levetkőzni

Az egyik legsúlyosabb problémát a kényelmi és gyorsételek jelentik, amelyek rendkívül sok extra kalóriát tartalmaznak. „Sokszor hozzák Amerikát példaként a mértéktelenségre, miközben a tengerentúli gyorsétteremláncok mellett az ember egy magyaros étterembe betérve sem egészséges méretű adagokat és összetevőket talál.

A gyerekmenü sokszor a bő olajban kisütött halrudacskát jelenti, és egyetlen gramm zöldség sincs benne. De a luxuskalóriák közé sorolhatók a cukros üdítők is, amelyre egyáltalán nincs szüksége a szervezetnek, a szülők pedig sok esetben nem is számolnak vele kalóriaként”

– sorolja a legfőbb okokat a dietetikus.

A tipikus táplálkozási tévhitek közé tartozik például a totyogó, bölcsis korú kisgyerekeknek adott gyümölcspürék napi használata, amelyek amellett, hogy sokszor teljesen híján vannak a gyümölcs lényegi, rostos részének, illetve a vitaminokat is elég alacsony mennyiségben tartalmazzák, még az étkezési kultúrának sem tesznek jót. A kicsi ugyanis egy perc alatt kiszippantja a tartalmukat, sokszor pedig tudatában sincs annak, hogy ő egyébként most (mit) evett. Ugyanez a helyzet a tízóraira, uzsonnára fogyasztott süteménnyel vagy tejszelettel, ami önmagában jóllakottságérzést nem ad, csupán pluszkalóriát, miközben egy óra múlva még éhesebbek lesznek tőle, mint előtte. „Ezekkel az amúgy sem túl kívánatos szokásokkal indul neki a gyerek az iskolának, ahol hirtelen csökken a fizikai aktivitás, a kalóriamennyiség azonban megmarad” – fűzi hozzá Ádám Judit. Szerinte a helyes étkezés nem azt jelenti, hogy a csoki örökre tiltólistára kerül. De akkor mégis mit?

Az ördögi kör, amely elhízáshoz vezet

Az okostányér szerint egy egészséges ebéd összetevője például felerészben zöldség, negyedrészben köret – valamilyen gabona –, és negyedrészben fehérje, például valamilyen hús. Sokszor meglepő a szülő számára, hogy a válogatósság is vezethet túlsúlyhoz: hiszen egyféle tápanyagot bevinni a szervezetbe – legyen az bármi – nem egészséges. A leggyakoribb probléma persze a szénhidrátokra való beszűkülés: népszerűek a krumplis, tésztás ételek és a péksütemények, míg a kisiskolások statisztikái elborzasztók: a 7–9 évesek kevesebb mint fele eszik például friss gyümölcsöt naponta, harmaduk pedig friss zöldséget. „Nem kell különleges dolgokra gondolni: reggelire a legjobb például egy szendvics, teljes kiőrlésű zsemlében, tonhalkrémmel, tojással vagy sajttal és sok friss zöldséggel. A gyereknek, ha egészséges a testsúlya, nem kell margarinból, sajtból sem a lightot venni.

Gyakori gond, hogy az iskolába, óvodába étkezés nélkül küldik a gyereket, ott pedig szinte nekiesik az ételnek, ami előfordulhat, hogy ráadásul egy túlcukrozott kakaós csiga, ami nem sok hasznos tápanyaggal bír, és nem feltétlenül ad jóllakottságérzetet ebédig”

– részletezi a szakember.

Hozzáteszi: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a gyereket nem kell nasival tukmálni. Az oviöltözőbe kár behozni a Túró Rudit, csak mert ma később ért oda a szülő: ez ugyanis teljesen zsigeri viselkedéssé teszi az étkezést mint pótcselekvést. „A megfelelő ebéd után egy kis desszert sokkal egészségesebb, mint egy önálló étkezésre egy csoki vagy nasi, hiszen jóllakottan a gyerek is megelégszik kevesebbel. Cukor után cukrot fog kívánni, és máris elindul az ördögi kör, ami végül akár elhízáshoz is vezethet” – figyelmeztet Ádám Judit.

Ha az a kedvenc, a pizza is jöhet!

A dietetikus szaktudására bizony ma már a védőnői tudást kiegészítve lenne szükség akár születéstől vagy egészen kicsi kortól, hiszen a kényelmi táplálkozás egyre több veszélyt rejt magában. A túlsúly kiváltó oka persze lehet genetikai, viselkedésbeli, de akár szorongáson vagy érzelmi kielégületlenségen is alapulhat.

„Fontos, bármilyen nagy ugrás történik is a súly terén, a gyereket nem diétáztatjuk, sem divatdiétákkal, sem másként. A gyerekek esetében is testi és lelki egészségről beszélünk: nem a kilókra helyezzük a hangsúlyt, hanem a napirendje minden szegmensét átnézve egy olyan életmódot igyekszünk meghatározni számára, ami egyszerre egészséges és komfortos.

Vonatkozzon ez az alvás mennyiségére, az étkezési és mozgásbeli szokásokra. Nem meglepő a tény: az elhízott gyerek mellett sok esetben az egész család túlsúlyos, így előfordul, hogy a családalapú viselkedésterápia vezet célra” – mondja Judit. 

A szakember egyik legérdekesebb sikertörténete, amikor a Covid-karantén idején egy 13 éves fiú családja kereste meg online: őt zavarta ugyanis a túlsúlya, de a szülei nem akartak változtatni a saját szokásaikon, viszont a fiuknak segítettek szakembert találni. „Egyáltalán nem a kilóin volt a fókusz, csak képernyőn át találkoztunk, mérni sem tudtam. Egyszerűen csak hétről hétre átbeszéltük a szokásokat, a szükséges változásokat, és a gyerek befektetett energiája meg is hozta az eredményt. Nem kifejezetten fogyott, hanem inkább úgy mondanám, hogy belenőtt a súlyába. Az életmódja és a teste átalakult: azóta is sportol, jól étkezik és remek közérzettel éli az életét – bár sajnos a szülei nem váltottak életmódot” – meséli a dietetikus, mennyire fontos tényező az elhatározás, illetve az elszántság a kamaszkorban is.

Utóbbi egy gyerek esetében persze sokszor éppen a legnehezebb, hiszen ritka, hogy önszántából érkezik a rendelésre.

„Mindig egyénre szabjuk a változást: ha valakinek a kedvence a pizza, akkor nem szedem ki az étrendjéből, csak a megfelelő helyre teszem. Adok egy jobb receptet, mint a mirelit verzió, és megkérem, hogy sok zöldséget fogyasszon hozzá.

Ha az a házi feladat az adott héten, hogy a pizza mellé egyél zöldséget is, az azért nem szokta elkeseríteni annyira a gyerekeket sem” – osztja meg tapasztalatait Ádám Judit. 

A kulcs az ismeret és a szülői kommunikáció

Sok szülő érkezik úgy dietetikai rendelésre, hogy „kövér a gyerek, le kell fogyasztani”. A megbélyegző, negatív kommunikáció biztosan nem célravezető: amellett, hogy felesleges terhet ró a gyerekre, akár élethosszig tartó rossz viszonyt teremthet a testtel, valamint testképzavarhoz, étkezési zavarokhoz vezethet, amelyek elsősorban kamaszkorban tűnnek majd elő. „Nemcsak károsak, de nem is igazak a hasonló kijelentések:

mi nem fogyasztjuk le a gyerekeket, hanem megtanítjuk az ízlésük és a lehetőségeik szerint a lehető legjobban táplálkozni őket. Nagyon fontos tudniuk a szülőknek, hogy az ő kommunikációjuk kulcsfontosságú: a gyerek akkor lesz együttműködő, ha nincs megszégyenítés, hanem világos és szeretetteljes célok vannak.

A közös munka során sokféle receptet is tanulunk: ha valakinek az édességek a gyengéi, akkor gyűjtünk gyümölcsből, túróból, tökből, édesburgonyából készíthető süteményeket, pohárkrémeket és megfelelő helyre tesszük az étrendben. A jó étvágyú gyerekek továbbra is jóízűen ehetnek, csak ezután alacsonyabb kalóriasűrűségű ételekkel kell jóllakniuk” – részletezi a dietetikussal való együttműködés lényegét a szakember. 

Ádám Judit egyébként úgy véli, a helyes étkezés és az ízekre való nyitottság egyik kulcsa, hogy vonjuk be már a bevásárlás folyamataiba is a gyereket, nem beszélve a konyhai tevékenységekről. „A zöldségek megismeréséhez sokszor jó út, ha együtt válogatunk a boltban. Válasszon egy zöldséget, és csinálunk valamit belőle. Nem kell mindig szívalakúra vágni az uborkát, mert lehetetlen vállalkozás: de lehet játszani az ételekkel. Répát reszelni a vajas kenyérre, vagy salátákkal kísérletezni kitartóan akkor is, ha kezdetben a gyerek elutasítja. A hámozás, vágás, közös főzés, fűszerezés, mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek jobb viszonyt alakítson ki a zöldségekkel, és a tányéron is adjon nekik egy esélyt” – mondja a dietetikus. Szerinte az ételekhez való kapcsolat megreformálása sürgetőbb, mint valaha mind a felnőtteket, mind a gyerekeket tekintve.

„A túlsúlyos serdülők 80 százalék eséllyel lesznek elhízottak felnőttként, illetve ebben az időszakban mindenképpen kiemelt figyelmet igényelnek, hiszen veszélyeztetettebbek az anorexiát, bulimiát, depressziót tekintve.

Az ítélkezést tegyük félre, és próbáljuk a segítségadásra helyezni a hangsúlyt: a negatív szavak és mondatok ugyanis egy életre be tudnak égni, miközben az egészséghez vezető úton nem jelentenek támogatást” – hangsúlyozza Ádám Judit.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / yanik88

Széles-Horváth Anna